Fogorvosi szemle, 2007 (100. évfolyam, 1-6. szám)

2007-02-01 / 1. szám

20 FOGORVOSI SZEMLE ■ 100. évf. 1. sz. 2007. 5. ábra. Extractiokat követő OP felvétel 6. ábra. Y alakú tágítócsavaros lemez szájban fokú szűkület alakult ki (6. ábra). A keresztharapás megszüntetésére felső típusos tágítócsavaros lemezt kapott a gyermek. Megbeszélés A CCD craniofaciális és skeletális tünetei igen nagy variabilitást mutatnak [9]. Golan beszámolt CCD ese­tében, kifejezett Rubinstein-Taybi-szindrómára utaló tünetekről. A diagnózist csak molekuláris genetikai analízis alapján tudták elkülöníteni [7], Paciensünknél a CCD-re tipikusan jellemző craniofaciális és skeletá­lis tünetek is jelen voltak, így egyértelművé tették a diagnózist. A CCD-s pácienseknél fontos az időben elkezdett kezelés, mert fiatal korban a növekedés üteme, illetve a csont szerkezete az átlagtól számottevően nem tér el. A pubertás korban azonban rohamos növekedés indul meg, és bizonyos tünetek csak ebben az időben manifesztálódnak [10]. Alacsony alsóarc-magasság alakul ki, nagyobb goniális szög, és ebből következő erőteljes mandibularis inclinatio és prognathia. Irodal­mi adatok szerint a mandibula deformitása a legjelleg­zetesebb tünet, esetünkben még a nagyobb gonion szög nem jelent meg. Ennek feltehető oka, hogy a gyermek a pubertáskor kezdetén van. A mandibula horizontális irányú növekedését tapasztaltuk, ami jel­lemző a betegségre. A maxilla vertikális irányú növe­kedést nem mutat. Ez részben annak is köszönhető, hogy a maradó fogaknak nincs előtörési hajlama az osteoblast sejtek alacsony aktivitása miatt. Ez bizony­talanná teheti a kezelés kimenetelét. További nehéz­séget jelent, hogy a fogváltás teljes időtartama alatt kivehető készülék szükséges, melynek cseréje az átlagosnál gyakrabban várható a nem tipikus előtöré­si irányok miatt. A kivehető készülékkel történt keze­lés után rögzített készülék alkalmazása indokolt a fog­ívek korrekciójának befejezéséhez. Elischer és Botyik ugyanezt a következtetést vonta le 20 éves nőbetegük esetismertetésekor [3]. Esetünkben az apa dentális rendellenességei hasonlóak voltak a lányáéhoz. Ez megegyezik Golan által találtakkal [6], aki szerint a dentális anomáliák öröklődnek leggyakrabban. Az édesapánál a koráb­ban végzett, nem indokolt extrakciók csak kombinált fogpótlás készítését tették lehetővé, és még most is vannak olyan fogai, amelyek nem törtek elő. Távlati kezelési tervek: a felső fogív multiband keze­lése, valamint Delaire-maszk alkalmazása javasolt a progenia elkerülésére. Jelenleg a kezelés kezde­ti fázisánál tartunk, a páciens és szülei lelkiismere­tes együttműködésével azonban hosszú távon sikeres befejezésre számítunk. Eredmények Az időben elkezdett és tervezett, különböző szakterü­letek képviselőinek team-munkában történő együttmű­ködésének segítségével elvégzett kezelés révén a be­tegség fogászati vonatkozásai sikeresen megoldhatók. A CCD diagnosztizálásakor ajánlatos a szülők figyel­mét felhívni a későbbiekben nagy valószínűséggel szükségessé váló szájsebészeti és fogszabályozási beavatkozásokra, és a kórképpel kapcsolatban meg­felelő ismeretekkel rendelkező centrumba irányítani a családot [2], A betegséget nem megfelelően ismerő fogorvos ugyanis elkövetheti például azt a hibát, hogy tejfogakat távolít el a maradandó fogak előtörésének meggyorsítása érdekében. Ez azonban CCD-s beteg­nél, a betegség részét képező dentitio tarda miatt éve­kig tartó fogatlanságot eredményezhet. A fogáttörést sebészi feltárással sem lehet lényegesen gyorsítani. Irodalom 1. Becker A, Lustmann J, Shtezer A: Cleidocranial dysplasia. Part 1. General principles of the orthodontic and surgical treatment modality. Am J Orthod 1997; 111: 28-33. 2. Cooper Sc, Flaitz Cm, Johnston Da, Lee B, Hecht Jt: A natural his­tory of cleidocranial dysplasia. Am J Med Genet 2001; 104: 1-6.

Next

/
Thumbnails
Contents