Fogorvosi szemle, 2007 (100. évfolyam, 1-6. szám)

2007-12-01 / 6. szám

292

FOGORVOSI SZEMLE

100. évf. 5. sz. 2007.

valamint a környezetéhez való viszonya.” Mindezeket figyelembe véve érthető, hogy az orvosi tevékenység célja ma már nemcsak a teljes és maradéktalan egészség helyreállítása, hanem az életminőség javítása is [34],

Bár a fogazat betegségei közvetlenül ritkán halálosak, mégis nagymértékben befolyásolják az életminőséget. A fájdalom, a félelem, az esztétika minőségileg hatnak az életvitelre, meggátolhatják, hogy az idős emberek élvezzék az életet, sikeresek legyenek a munkájukban és a magánéletükben [24, 27], A szájegészség befolyásolja többek között a munkahelyi teljesítőképességet, a mentális egészséget és a szociális életet [31].

Az Egyesült Királyságban az idősek több mint fele (51%) kérdőíves felmérés alapján arról számolt be, hogy a fogazati állapottal összefüggő problémák alkalomszerűen kihatottak az életminőségükre az elmúlt 12 hónapban. 8% szerint az ilyen jellegű problémák miatt csökkent az életminőségük; kevésbé voltak elégedettek, bizonyos helyzetekben pedig teljesen funkcióképtelennek érezték magukat [25]. Az Amerikai Egyesült Államokban több mint 1000 idős embert kérdeztek meg arról, hogy saját bevallásuk szerint a fogazati állapotuk mennyire befolyásolja az életminőségüket. A megkérdezettek 32%-a érezte magabiztosnak magát, 30% arról számolt be, hogy bizonyos helyzetekben kevésbé magabiztos [33]. Grath és Bedi (2001) az Egyesült Királyságban végzett felmérései alapján a megkérdezett idősek 72%-a szerint a szájegészség hatással van az életminőségre, közülük 61% járt az elmúlt évben fogorvosnál. 48% szerint a rossz orális egészségi állapot negatívan befolyásolja az életminőséget [12],

Szükséges, hogy növekedjen a szakemberek részvétele az időseknek szóló fogászati nevelő és prevenciós programokban annak érdekében, hogy megszűnjenek a fogászati ellátást akadályozó tényezők, és hogy az idősek érdeklődése nőjön a hatékony szájápolás iránt, érvényesüljön a szekunder és a tercier prevenció.

Az idősek számának növekedésével a gerostomatológia feladatai egyre inkább előtérbe kerülnek. A fogorvos és asszisztense növekvő kihívásokkal néz szembe, amelyek a modern kor követelményei szerint teljes körű megoldást igényelnek. Közleményünkkel ezekre a növekedő feladatokra szeretnénk felhívni a fogászati és az egészségüggyel bármilyen szempontból foglalkozó szakemberek figyelmét.

Irodalom

1. Ahlqwist M, Bengtsson C, Gröndahl Hg, Lapidus L: Social factors and tooth loss in a 12-year follow-up study of women in Goetheborg, Sweden. Community Dent Oral Epidemiol 1991; 19:141-146.

2. Allen PF: Teeth for Life for Older Adults. Quntessence, London, 2002; 1-13.

3. Brunton P. A, Kay EJ: Prevention in the older dentate patient. Brit Dent J 2003; 195: 237-241.

4. Chalmers JM, Carter KD, Fuss JM, Spencer AJ, Hodge CP: Caries experience in existing and new nursing home residents in Adelaide, Australia. Gerodontology 2002; 19: 30-40.

5. Chalmers JM: The oral health of older adults with dementia (community-dwelling and nursing home residents, [PhD thesis], Australia: University of Adelaide; 2002.

6. Davies RM: The rational use of oral care products in the elderly. Clin Oral Invest 2004; 8: 2-5.

7. Fejérdy P: A gerosztomatológia népegészségügyi vonatkozásai In: Fejérdy P, Nagy G, Orosz M (szerk.) Gerosztomatológia - az időskor fogászata. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2007. 1-24.

8. Fejérdy P, Orosz M, Nagy K: Az orvos-beteg, asszisztens-beteg kommunikáció. In: Fejérdy P, Nagy G, Orosz M (szerk.) Gerosztomatológia - az időskor fogászata. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2007. 67-73.

9. Gera I: Parodontális állapot és terápiás szükséglet Magyarországon. Fogorv Szle 2004; 97: 179-189.

10. Gera I: Az időskor parodontális elváltozásai és a terápia lehetőségei. In: Fejérdy P, Nagy G, Orosz M (szerk.) Gerosztomatológia - az időskor fogászata. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2007. 159-170.

11. Gera I, Vályi P: Oki parodontális terápia. In: Gera I (szerk.) Parodontológia Semmelweis Kiadó, Budapest, 2005; 211-274.

12. Grath CM, Bedi R: Dental attendance, oral health and the quality of life. Brit Dent J 2001 ; 190: 262-265.

14. Hardy DL, Darby ML, Leinbach RM, Welliver MR: Self-reporting of oral health services provided by nurses’ aides in nursing homes. J Dent Hyg 1995; 69: 75-82.

15. Kerstin Ö: The role of dental hygienists in Oral Health Prevention. Oral Health Prev Dent 2004; 2, 277-281.

16. Kovács I, Szalóky J: Az idős népesség egészségi állapotának, életminőségének javításával kapcsolatos irányelvek és feladatok. Budapesti Népegészségügy 2003; 4: 346-351.

17. Künzel W: Gerostomatologie. Berlin (W), Quinessenz-Verlag, 1989.

18. Longhurst RH: A cross-sectional study of the oral healthcare instruction given to nurses during their basic training. Brit Dent J 1998; 184: 453-457.

19. Madléna M, Hermann P, Jáhn M, Fejérdy P: Caries experience of Hungarian adult population before the joining to the European Union. Caries Res 2005; 39: 288-288. (abstr. N° 4)

20. Madléna M, Borbély J, Fejérdy P, Hermann P: Periodontal health of adult population in Hungary, www.pef.2006.com (abstr. N° 422)

21. Madléna M, Hermann P, Tollas Ö, Gerle J, Fejérdy P: Felnőttkornak táplálkozási, szájhigiénés és fogorvoshoz járási szokásai kérdőíves felmérés alapján. Fogorv Szle 2007; 100: 91-97.

22. Nagy G: Nyálmirigybetegségek. Medicina, Budapest, 2000.

23. Nagy G: Az idős páciens sztomatoonkológiai státusa. Nyálmirigyek a széniumban. In: Fejérdy P, Nagy G, Orosz M (szerk.) Gerosztomatológia - az időskor fogászata. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2007. 95-98.

24. Nikias M: Oral disease and the quality of life. Am J Public Health 1985; 75: 11-12.

25. Nuttall N. M, Steele JG, Pine CM, White D, Pitts NB: The impact of oral health on people in the UK in 1998. Brit Dent J 2001; 190: 121-125.

26. Orosz M: A szervek, szervrendszerek változásának szerepe a szájüregi kóros folyamatok kialakulásában. In: Fejérdy P, Nagy G, Orosz M (szerk.) Gerosztomatológia - az időskor fogászata. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2007. 99-101.

27. Peltola P, Vehkalahti M, Simoila R: Oral health related well being of the long-term hospitalised elderly. Gerodontology 2005; 22: 17-23.

28. Petersen PE, Yamamoto T: Improving the oral health of older people: the approach of the WHO Global Oral Health Programme. Community Dent Oral Epidemiol 2005; 33: 81 -92.

29. Petersen PE, Tanase M: Oral health status of an industrial population in Romania. Int DentJ 1997; 47: 194-198.

30. Preston AJ, Kearns A, Barber MW, Gosney MA: The knowledge of healthcare professionals regarding elderly persons’ oral care. Brit DentJ2006; 201: 293-295.

31. Sheiham A, Croog SH: The psychosocial impact of dental disease on individuals and communities. J Behav Med 1981 ; 4: 257-271.

32. Söder Pö, Jin LJ, Söder B, Wikner S: Periodontal status in an