Fogorvosi szemle, 2007 (100. évfolyam, 1-6. szám)

2007-12-01 / 6. szám

286

FOGORVOSI SZEMLE ■ 100. évf. 6. sz. 2007.

ábrarész), illetve leplezésének alakulását (jobb oldali ábrarész) mutatja a két vizsgálat eredményeinek tükrében. A nemesfém-mentes (öntött technológia) ötvözetek aránya megháromszorozódott. A rozsdamentes fogászati acélhidak annak ismeretében, hogy több mint húsz éve (!) gyakorlatilag új fogmű ebből az anyagból nem készült - húzott forrasztott technológiájukkal még mindig megtalálhatók. Az akrilát koronák definitiv pótlásként történő, nem elfogadott alkalmazása [3] örvendetesen csökkent, azaz nem termelődött újra, hasonló

nak Tihanyi D. és misai, észlelését [17] és Gera I. közléseit (8), miszerint a fixpótlások parodontális kialakítása kis mértékben ugyan, de javuló tendenciát mutat.

A 7. ábra szemlélteti a marginális parodoncium kialakítása szempontjából megfelelően szerkesztett hidak részarányának változását, a viselési idő függvényében. A felső állcsonton - várakozásunknak megfelelően - a viselési idő előrehaladtával emelkedik a parodontálisan „jól” kialakított hidak száma, azaz a rosszul szerkesztett pótlások gyorsabban „fogynak”, rövidebb a kihordá-7. ábra. A marginális parodoncium védelmét „jól” megvalósító hidak gyakoriságának alakulása

a viselési idő függvényében.

irányú változást tapasztalhatunk a leplezés nélküli hidak számában is. A legkifejezettebb változás a fémkerámia pótlások területén történt, számuk 2%-ról 42%-ra emelkedett. A felső és alsó állcsont tendenciái azonosak, a változások iránya megegyezik, nagyságrendjükben azonban jelentős eltérés tapasztalható, igazolva azt a többszörösen is megfigyelt tényt, hogy az állkapocs foghiányai esztétikai szempontból is alárendeltek.

Az interdentális papilla, a parodoncium védelmének biztosítását három: „megvalósított”, „részben megvalósított”, „nem megvalósított” kategóriába sorolva a viselési idő függvényében értékeltük, hozzárendelve a CPITN parodontológiai index [8] értékeit.

Eredményeink indirekt módon megerősíteni játszási idejük. A lineáris összefüggés statisztikailag igazolható a szignifikáns r =0,97 regressziós értékkel. Az alsó állcsonton a nagyszámú minta ellenére (n = 2216) nem mutatható ki összefüggés a parodoncium védelmének megvalósulása és a viselési idő között (r = 0,16).

A 8a. és b. ábrák a CPITN parodontológiai index és a viselési idők alakulását ábrázolják a felső és az alsó állcsonton. Tájékozódás-, „kontroll”-ként feltüntettük a teljes vizsgált populáció átlag CPI értékeit is. A felső állcsonton az egészséges, gyulladásmentes pillérek számaránya csak a 0-15 év viselési időig fog egyenletesen, növelve a középsúlyos és súlyos esetek gyakoriságát. A 16-20 év viselési idejű hidak (n = 95) megoszlásánál azt tapasztalhatjuk, hogy az egészséges