Fogorvosi szemle, 2007 (100. évfolyam, 1-6. szám)

2007-12-01 / 6. szám

280

FOGORVOSI SZEMLE ■ 100. évf. 6. sz. 2007.

Röntgenernyő és Fényképszűrő Állomások által szervezett tüdőszűrésekhez kapcsolódóan [13] 9991, illetve 4606 önkéntes személyen történt. A vizsgálati helyszínek a reprezentativitás érdekében felölelték az ország összes régióját, a fővárost, a nagyvárosok lakosságát és vonzáskörzetükben élő lakosságot egyaránt. Az „első” vizsgálatkor 2879 személy, 6224 fixpótlásának adatai, a „második” vizsgálatkor 1876 személy, 3676 fixhíd

7,89 év (első vizsgálat), 9,34 év (második vizsgálat) szórás értékek ± 7,08 és ± 8,74, a médián 6,00, illetve 7,01 értékeket vett fel. A fix pótlások viselési idejének alakulása teljes mértékben megegyezik korábbi, a teljes fogpótlásokhoz kapcsolódó megfigyeléseinkkel [5]. A vizsgált személyek egy kisebbik része, életének fontos eseményéhez kötve pontosan emlékszik a fogpótlás-készítés időpontjára. A többség azonban az

1. ábra. A fix fogművek viselési idejének megoszlása

pótlásának adatai kerültek elemzésre, 1460 alsó, 2216 a felső állcsontra készült. Az időjellemzőn, a viselési időn (a pótlás szájba helyezésétől a vizsgálatig eltelt idő) túl - melyek a vizsgált személyek emlékezetére voltak bízva, „bemondás” alapján fogadtuk el [7] - vizsgáltuk a pótfogszámot, a pótfog/pillér arányt [12], a pótolt fogak helyét, a pillérek helyét, valamint a hídváz, illetve a leplezés anyagát. A parodoncium védelmének megvalósulását a vizsgálat időpontjában, az interdentális papilla koronához illetve a hídtesthez való viszonyával jellemezve. Az adatokat e célra kifejlesztett számítógépes program segítségével közvetlenül rögzítettük, kiértékelésükre SPSS for Windows 10.0.5 programcsomagot használtuk, a „leíró” statisztikákon túl, variancia analízist (ANOVA teszt) és x2 próbát végeztünk.

Eredmények és megbeszélés

A páciensek bemondása alapján felvett viselési idők (a szájba helyezéstől az észlelésig eltelt évek) átlaga

emlékezet konkrét fogódzói híján csak becsülik az eltelt időt.

Az 1. ábra szemlélteti az emlékezetre hagyatkozva „bemondott” viselési időket. Az emlékezet „kerekítési” hajlandósága jól megfigyelhető a tízéves fő ciklicitáson belül ötéves periódusokkal. A mért értékekre jól illeszthető egy exponenciális görbe (X= 0,1503 paraméterrel).

A 2a. ábra a fix pótlások tagszámának (pillérfog [P] + pótfog [p]) alakulását mutatja be.

Átlagos tagszám (P+p): felső állcsont (első vizsgálat) 4,21; (második vizsgálat) 6,34 alsó állcsont (első vizsgálat) 3,11 ; (második vizsgálat) 4,62.

Leggyakrabban 32%-ban (első vizsgálat), illetve 25% (második vizsgálat) az esetek harmadában-negyedében négytagú hidakat készítünk, ezek általában optimális szerkesztésűek, két pillérfog két fogat pótol. Feltűnően nagy számban készülnek három- és öttagú hídpótlások is, melyek szintén jó és biztonságos szerkesztésnek mondhatók, az arány azonban jelentősen romlott. A kétpilléres hidak - statikailag legkedvezőbb szerkezetek - 63,7%-ról 47,6%-ra estek vissza! Már