Fogorvosi szemle, 2007 (100. évfolyam, 1-6. szám)
2007-10-01 / 5. szám
235 FOGORVOSI SZEMLE ■ 100. évf. 5. sz. 2007. A szülést követő 3. napon a gingiva vérzése teljesen megszűnt. Három hónap után az ínyduzzanatok is teljesen eltűntek, a fogak megszilárdultak. hisztokémiai vizsgálatokat is végeztünk. Ezek eredményei láthatók a 8., 9., 10. ábrákon. Második terhesség Figyelemmel az első terhesség során tapasztalt jelenségekre, rendszeressé tettük a fogászati vizsgálatokat és kezeléseket. Ennél a terhességnél a fogászati problémák később jelentkeztek, és kezelhetőek maradtak, de a terhesség Vili. hónapjában az állapot szinte egyik napról a másikra teljesen leromlott, a vérzések sokkal 5. ábra. Nagyméretű terhességi epulis a bal alsó quadránsban és diasztéma a jobb alsó oldalsó metsző és szemfog között a második terhesség 8. hónapjában erősebben jelentkeztek, mint az előző terhességnél. A daganatok a gingiván sokkal nagyobbak lettek, többet és erősebben véreztek (5., 6., 7. ábra). A szülést megelőzően két műtétre került sor. A szülés ez alkalommal is császármetszéssel történt. A szülést követően sem történt javulás. Négy hónappal később további két műtétre került sor. A műtétek után 1 hónappal a mozgatható fogak rögzültek, de a 42 és 43 fogak között nagyfokú diasztéma alakult ki. Az eltávolított epulisok kórszövetttani vizsgálatát elvégeztük. A 7. ábrán látható epulis mikroszkópos leírása: „Hematoxylin-eosin festés után CD 34 immunperoxid reakcióval történt az endothelialis sejtek vizsgálata. Kórszövettanilag a képlet felszínén többrétegű laphám található, mely egy területen kifekélyesedett. A mélyebb rétegekben heges környezetbe ágyazva számos érlumen figyelhető meg, melyek ovális vagy zegzugos lefutásúak. A lumeneket bélelő endothelsejtek helyenként duzzadtak. A felszínhez közel eső lumenek környezetében lympocytákból és plasmasejtekből, továbbá neutrophil granulocytákból álló beszűrődés található.” A terhességi epulis kórszövettani jellegzetességeinek megállapítása céljából elektronmikroszkópos és Megbeszélés és következtetések A terhességi ínygyulladással, a tehes nők fogazati és parodontológiai állapotával, a szájhigiéne szerepével az ínygyulladás kialakulásában nagyon sok közlemény foglalkozik [1, 2, 13, 21], Több szerző állatkísérletes vizsgálatokkal mutatott rá arra, hogy az ínygyulladás 6. ábra. Klinikai kép a terhességi epulis sebészi eltávolítása után és a terhességi epulis kialakulásában a sex hormonoknak nagy szerepük van [2, 15]. A modern felfogás szerint a helyi (plakk) és általános tényezők (hormonok) együttes hatására alakul ki a terhességi ínygyulladás és az epulis [7, 19, 22, 25]. Ezek mellett Yuan és Lin [26] a terhességi granuloma kialakulásában az ér-endothel növekedési faktornak és az angiopoietin-2-nek is szerepet tulajdonít. Mindezek az adatok arra utalnak, hogy a terhességi epulis megelőzésében csak a helyi okok (pl. a dentalis plakk és az irritációs tényezők) megszüntetése jön szóba. Ugyanakkor az epulisból eredő nagyfokú vérzés, az étkezési képtelenség, az esztétikai hátrány gyakran szükségessé teszi annak eltávolítását [10, 11]. Wang és mtsai [24] arról számolnak be, hogy egy 28 éves terhes epulisából a csillapíthatatlan vérzés csak a sürgősségi császármetszés után öt nappal szűnt meg. Differenciál-diagnosztikai szempontok miatt az eltávolított epulis szövettani vizsgálata kötelező [18, 20, 23]. El kell különíteni - többek között - a gingiva hyperplasiától, a pyogen granulomától, a fibrosus epulistól és az óriássejtes granulomától [4, 6, 14, 18, 23]. Vizsgálati eredményeinket összegezve és azokat az irodalmi adatokkal összevetve megállapítható, hogy
