Fogorvosi szemle, 2007 (100. évfolyam, 1-6. szám)
2007-10-01 / 5. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 100. évf. 5. sz. 2007. 233-236. Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömb, Fogászati és Szájsebészeti Osztály* I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet** Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika***, Budapest A terhességi epulis klinikai és patológiai jellemzői DR. OROSZ MIHÁLY*, DR. SZENDE BÉLA**, DR. GÁBRIS KATALIN*** A szerzők 2260 terhes nő szájüregi vizsgálata során 12 terhességi epulist találtak, ami 0,48% gyakoriságot jelent. A szülés után 1-4 hónappal a 12 terhesből 9 páciens epulisa spontán visszafejlődött. A szerzők a terhesség során kialakult epulisok ellátásában előnyben részesítették a konzervatív terápiát, azonban az epulisok mérete, a spontán vérzések, az étkezési és szájnyitási nehézségek miatt 3 terhes esetében több sebészi beavatkozásra volt szükség. Egy páciens két terhessége során ugyanazon a helyen kialakult, szokatlanul nagy méretű epulisok klinikai és szövettani jellemzőit a szerzők részletesen ismertetik. Kulcsszavak: terhességi epulis, terhességi tumor, klinikai jellemzők, hisztopatológia A terhesség során a szájüregben sok változás történik, ami befolyásolja a terhes fogzatának és nyálkahártyájának állapotát. Többek között nő az ínygyulladásra való hajlam [1, 13] és fokozódik a dentális plakk mennyisége, csökken a nyál pH-ja [12, 16], és a nyálban nő a lactobacillusok száma [7, 16]. A terhességi ínygyulladással szoros kapcsolatban van a terhességi epulis, melynek szinonimájaként több elnevezés ismeretes (pregnancy epulis, pregnancy tumor, epulis gravidarum, pregnancy granuloma) [3, 8, 11, 20, 23, 24], A terhességi epulis klinikuma és pathologiája nagyrészt ismert, melyből kiemelendő, hogy a szülés után spontán visszafejlődik, vagy mérete csökken [22, 23, 24], Mivel tapasztalataink nem egyeznek mindenben az irodalmi leírásokkal, másrészt a terhességi epulis gyakoriságára vonatkozóan kevés adatot találtunk az irodalomban [5], célul tűztük ki, hogy 30 év alatt szerzett magyarországi tapasztalatainkat feldolgozva járuljunk hozzá a terhességi epulisszal kapcsolatos eddigi klinikai és pathologiai ismeretek bővítéséhez. A téma érdeklődésre tarthat számot pathologusok, szülészek, háziorvosok és fogorvosok körében egyaránt. Anyag és módszer A szerzők közül ketten (OM, GK) 30 éve foglalkoznak terhes nők fogászati, szájsebészeti ellátásával és az ehhez kapcsolódó szűrővizsgálatokkal, amelyek főleg egyszeri, keresztmetszeti vizsgálatokat, kisebb rész-Érkezett: 2007. május 7. Elfogadva: 2007. szeptember 4. ben longitudinális (follow up) vizsgálatokat jelentettek. A jelen vizsgálatban 2260 terhes vett részt. A szűrővizsgálati kérdőívek a következő kérdéseket tartalmazták: a terhes életkora, a terhesség ideje, korábbi terhességek és szülések száma, táplálkozási szokások, fogmosás gyakorisága, terhességi hányás. Rögzítettük a részletes fogazati statust (DMFT index), Greene- Vermillion-féle OHI-S indexet [9], a Russell-féle Pl indexet [17] és az ínyvérzés tényét. Ezen komplex vizsgálatok részeként külön rögzítettük a terhességi epulis előfordulását, a kialakulás kezdetét, az epulis helyét és méretét, az alkalmazott konzervatív és sebészi terápiát a terhesség folyamán valamint a szülés után min. 3 hónapig. Longitudinális megfigyelés esetén a fogorvosi vizitek száma átlagosan 5,5 alkalom volt. Eredmények Vizsgálataink során összesen 12 terhességi epulist találtunk, ez 0,48%-os gyakoriságot jelent. Az epulisok előfordulási helyei: • öt esetben a felső frontfogak területén (1., 2. ábra) • öt esetben az alsó premoláris - moláris területén • egy esetben több quadránsban (3., 4., 5., 6., 7. ábra) • egy esetben a teljes bal alsó quadránsban (3. ábra) A kezelés során az általános fogászatban és a parodontológiában előírt protokollok szerint alkalmazott konzervatív terápiát részesítettük előnyben (rendszeres depurálás, chlorhexidines öblögetés, adstringens,
