Fogorvosi szemle, 2007 (100. évfolyam, 1-6. szám)
2007-08-01 / 4. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 100. évf. 4. sz. 2007. 159-166. Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Népegészségtani Intézet, Budapest A magyar fogorvos társadalom testületi válasza a kötelező kamarai tagság megszüntetésére DR. BALÁZS PÉTER Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény vonatkozó szakasza értelmében a személyi hatály alá tartozó valamennyi testületi tagnak lehetősége nyílt arra, hogy 2007. január 1. és március 31. napja között az országos elnökséghez intézett egyoldalú, írásbeli nyilatkozattal fenntartsa a tagsági viszonyát. Mivel az új törvény nem teszi kötelezővé a kamarai tagságot a hivatás gyakorlásához, a nyilatkozat hiánya egyben a tagság megszűnését is jelentette. A Magyar Orvosi Kamara nyilvántartása szerint a fenti határnappal 5878 regisztrált fogorvos közül 5022 (85,44%) újította meg a tagságát. Bevándorolt fogorvosok esetében (N=522) ez az arány csaknem elérte a 90%-ot (88,5%). A számos további elemzési lehetőség alapján (nem, korcsoportok, területi sorok, közfinanszírozott praxisok) a megoszlási viszonyokon túl - jelen tanulmányban a korreláció-elemzést is felhasználva - értékes adatokat nyertünk arra vonatkozóan, hogy szerveződési szempontból a fogorvos társadalom belső tagozódása hogyan reagált a megváltozott jogszabályi környezetre. Kulcsszavak: kötelező kamarai tagság megszűnése, a fogorvosok válasza az önkéntes tagságra, megoszlási viszonyok az önkéntes tagok között, magatartási minták korrelációk alapján Köszönetnyilvánítás A MOK adattárának rendelkezésre bocsátásáért köszönettel tartozom dr. Gyenes Gézának, a MOK főtitkárának, a munkámhoz nyújtott számítástechnikai segítségért pedig Ferenczi Ivánnak, az elektronikus nyilvántartás vezetőjének. Bevezetés A Magyar Köztársaság Országgyűlése által „az egészségügyben működő szakmai kamarákról” alkotott 2006. évi XCVII. törvény vonatkozó szakasza értelmében a személyi hatály alá tartozó „szakmai kamarai tag 2007. január 1. és március 31. napja között - a kamarai országos elnökséghez intézett - egyoldalú, írásbeli nyilatkozattal fenntarthatja kamarai tagsági viszonyát...” [1]. Ilyen értelmű nyilatkozat hiányában a kamarai tagságot a jogszabály 2007. április 1. után minden további intézkedés nélkül megszűntnek nyilvánította. Történelmileg a kamarák azonos foglalkozású emberek önkormányzattal rendelkező érdekképviseleti szerveként jöttek létre, és az államhatalomtól köztestületi jogosítványokban is részesülhettek. Tévedés volna azonban ezt állami jótékonykodásként értelmezni, ugyanis egyes foglalkozási csoportok mögött jelentős közösségi erők állhatnak, mivel tagjaik egyéni döntései révén jól érzékelhető gazdasági, vagy szellemi hatalmat képviselnek, amely az egész társadalom életét alapvetően befolyásolhatja. Egyes szakágak képviselői (jellemzően a jog, az orvostudomány, és a műszaki tudományok területén) naponta és tömegesen hoznak ilyen döntéseket. Ez az egyes hivatásrendi kamarák szerveződésének és erejének az alapja. Azok a fórumok, amelyeken az általánosabb érvényű szakmai döntések a társadalom teljes közegével napi kapcsolatban álló szakemberek munkája nyomán megszületnek, soha sem voltak alkalmasak közvetlen államigazgatási vezérlésre. Ezért a kamarák jogállása az állam és az érintett foglalkozási csoportok között a mindenkori erőviszonyokat is kifejezésre juttatja. Amennyiben egy kamara az adott szakma valamennyi gyakorlójára kiterjedő közigazgatási jogosítványokkal rendelkeznék, elengedhetetlen a kötelező tagság előírása. Önmagában véve azonban a kötelező tagság nem előfeltétel a kamarai szerveződéshez, ezért a világ különböző országaiban a helyi hagyományoknak és szabályoknak megfelelően kötelező és önkéntes tagságú kamarák is szerveződhetnek. A fentiekben megnevezett törvényt megelőzően a magyar egészségügyben, az orvosokra és fogorvosokra nézve kötelező tagsági viszonnyal, az 1994. évi XXVIII. törvény által létrehozott Magyar Orvosi Kamara (MOK) működött. A magyar fogorvos társadalom korábbi vizsgálatok által feltárt oktatási utánpótlási, demográfiai, területi és szakmai összetételének ismeretében [2, 3, 4, 5, 6, 7, 8] igen értékes információkat Érkezett: 2007. június 4. Elfogadva: 2007. június 18
