Fogorvosi szemle, 2007 (100. évfolyam, 1-6. szám)
2007-08-01 / 4. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 100. évf. 4. sz. 2007. 135-140. Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Oktatási Részleg, Szájsebészet' Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, III. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest" Az actinomycosis cervicofacialis klinikai jellemzői és korszerű terápiája Irodalmi összefoglaló és esetközlés DR. OROSZ MIHÁLY*, DR. ÁGH-BÍRÓ ZOLTÁN', DR. OSZTHEIMER ISTVÁN", DR. PÁNCZÉL PÁL" Az actinomycosis krónikus, granulómaképződéssel járó gennyes, specifikus gyulladás. Három fő formája - leggyakoribb a cervicofacialis forma; kb. 60% - mellett a szervezet legkülönbözőbb területein is előfordul ( nyak, prosztata, ovárium, csontok ), ezért differenciáldiagnosztikai jelentősége egyre nagyobb. Gyógyításában a szerzők többsége a sebészi-gyógyszeres terápiát részesíti előnyben. A szerzők egy actinomycosis cervicofacialis típusos esetét ismertetik, melynek sikeres, szövődmény nélküli gyógyulását érték el a sebészi-gyógyszeres kombináció alkalmazásával. Kulcsszavak: actinomycosis cervicofacialis, klinikai jellemzők, szövettan, terápia Az actinomycosis krónikus, granulómaképződéssel járó purulens specifikus gyulladás. Kórokozói az Actinomyces israelii, Actinomyces naeslundii, Actinomyces odontolyticus, Actinomyces viscosus, Actinomyces meyeri, melyek Gram-pozitív, anaerob baktériumok |22j. Régebben a betegség hátterében gombás fertőzést feltételeztek, erre utal a betegség elnevezése (sugárgomba). A mai szemlélet szerint a betegség a bakteriális fertőzések csoportjába tartozik. A kórokozó a normál szájflóra része, kitenyészthető a dentális plakkból, a carieses laesiókból, ínytasakokból és a tonsilla recessusaiból. Endogén fertőzés esetén extractio, nyálkahártya-sérülés és egyéb traumák hatására az orális mikroflóra egyensúlya felbomlik, és a kórokozók a nyálkahártya sérülésein át a szövetekbe hatolnak [20, 24], Az alacsony szájhigiéne hozzájárulhat a betegség kialakulásához, ill. súlyosbítja azt. Exogén terjedési mód a közvetlen érintkezés és a cseppfertőzés[1,3, 7, 10, 15, 16]. A betegség lappangási ideje bizonytalan. Exogén fertőzés esetén általában néhány nap, de egyes esetekben több hét is lehet. A nem szerinti megoszlást tekintve a nő-férfi arány 1:3. Típusos esetben 50-60 év feletti férfiak betegsége [12], Az actinomycosissal kapcsolatos diagnosztikus és terápiás elvek az utóbbi időben részben változtak. E változások, valamint ritka esetünk tanulságainak ismertetését tűztük ki célul a közlemény megírásával. A cervicofacialis actinomycosis klinikai és szövettani jellemzői, kezelése Az actinomycosisnak három fő formája ismert, a betegség megjelenése alapján lehet cervicofacialis, pulmonalis (bronchopulmonalis, thoracalis) és abdominalis. A szakirodalom szerint - nagyon ritkán - a test egyéb területein is előfordul (pl. nyelv, prosztata, ovárium, csont) j2, 4], A cervicofacialis forma - amely az összes klinikai forma közül a leggyakoribb; kb. 60% - esetén a nyakon, arcon vagy a szájüregben deszkakemény lágyrészduzzanat alakul ki, elsősorban a mandibula moláris régiójában, amely később submandibulárisan terjed tovább. A laesió beolvad, abscessusok jönnek létre. Az abscessusok lehetnek uni- és multilobulárisok. A gennyes váladék fistulanyíláson keresztül ürül extravagy intraorálisan, azaz a bőrre ill. a nyálkahártya felszínére. A kiürülő pusban jellegzetes, mákszemnyi, kénsárga szemcsék láthatók, melyeket actinomyces tőkének nevezünk. A folyamat a nyak bőrén torzító hegekkel gyógyulhat. A fertőzőképesség időtartama endogén fertőzések esetén bizonytalan, általában addig tart, amíg az exsudatum kórokozót tartalmaz [9, 11, 13, 14, 19]. Szövettani kép A diagnózis legfőbb alappillére a szövettani vizsgálat, ritkábban baktériumtenyésztés, valamint PCR (Poly-Erkezett: 2007. május 10. Elfogadva: 2007. június 19.
