Fogorvosi szemle, 2007 (100. évfolyam, 1-6. szám)
2007-06-01 / 3. szám
124 FOGORVOSI SZEMLE ■ 100. évf. 3. sz. 2007. 4.a ábra. Virtuális artikulátor elve (ARCUS digma) 4.b ábra. A modell pozicionálása a harapás! villa és a gipszelőasztal segítségével (Protar-rendszer) Megbeszélés Az ismertetett regisztrációs eljárás egyszerű és gyors. A minta helyzete a számítógépes adatok analízise miatt az artikulátor tengelyéhez viszonyítva optimális. A hibás állkapocsmozgások nem jelennek meg [6]. Derating [7] egészséges és craniomandibularis dysfunctióban szenvedő paciensek paramétereinek regisztrálhatóságát és reprodukálhatóságát hasonlította össze. A mérési hibahatár minden esetben 1,5 fok alatt maradt. Kontroll csoportnál nem haladta meg a 0,9 fokot. Az artikulátor programozásánál 5 fokos pontatlanság klinikailag tolerálható. A mért hibahatárok mindkét csoportnál jóval alacsonyabbak. Ezek alapján az artikulátor individuális programozása állkapocsízületi betegeknél is megbízható és fogorvosi therápia során alkalmazható. Jó reliabilitási értéket mutat a sagittalis condylus pálya, a Bennett-szög, a retrusio. A shift szög pontatlanabbul reprodukálható [18]. Cremel-Piel és mtsai [6] vizsgálatai szerint az artikulátorra vonatkoztatott individuális funkciós paraméterek az eljárási metodika és a rendszer adatfeldolgozási szabályainak figyelembe vételével értékelhetők. Az artikulátorra vonatkoztatott regisztráció tehát anatómiai mérésekre nem alkalmas, mivel virtuális kinematikai ponttal „számol”, és az értékek az artikulátor geometriájára korrigáltak. A virtuális artikulátorhoz tartozó szoftver a számítógép-monitoron megjeleníti az elmozdulásokat, amiből a neuromuscularis rendszer állapotára is következtethetünk [12], A rendszer előnyei közé tartozik a protrusisós, distractiós, retrusiós (PDR) inzerttel történő teljes kivehető lemezes fogpótlás kiegyensúlyozott articulatiós (completely balanced occlusion) [9] felállítása. A mandibulafejecs elektronikus pozícióanalízisével (EPA-teszt) [2] az állkapocs helyzete mérhető és beállítható az artikulátorban [1,2]. Értékelés A fentiekben leírt módszer segítségével a statikus és dinamikus occlusiós viszonyok az artikulátorban közel a valóságnak megfelelően jeleníthetők meg. A fogérintkezés funkcionális szempontok figyelembevételével alakítható ki. A projekciós hibákat a számítógép korrigálja. Mérési pontosságából adódóan a munkaoldali értékek is jól regisztrálhatók. Egy időben képes az ízületi és a fogvezetést is megjeleníteni. A condylaris és occlusiós struktúrák egymásra hatása jól szimulálható, ezért az organikus diszklúzió [9] feltételei is pontosan megvalósíthatók. Az ízületi fejecs háromdimenziós elmozdulásait méri, amelynek ismerete és regisztrálása nélkül a korrekt csoportvezetés nem valósítható meg. A retrusiós paraméter értelmezése, érvényesítése fontos, mivel ízületi protektiv faktorként hat eufunctiós és dysfunctiós eseteknél a diagnózistól függően. így megközelíthető a rágófelszín ideális formai kialakítása. A megfelelő értékekre programozott artikulátorban elkészülő fogpótlásokon minimálisra csökkenthető az occlusiós korrekciók szükségessége. Korai érintkezések, latens zavarok is észrevehetők. Használatával az iatrogén ártalmak megelőzhetők, beleértve a dentalis, a parodontalis és az állkapocsízületi következményeket is. A digitális adatrögzítés előnye, hogy a nyert egyéni funkciós értékek CAD-CAM eljáráshoz felhasználhatók. Az utóbbi két és fél évben
