Fogorvosi szemle, 2007 (100. évfolyam, 1-6. szám)

2007-06-01 / 3. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 100. évf. 3. sz. 2007. 109-113. Debreceni Egyetem, Orvos és Egészségtudományi Centrum Fogorvostudományi Kar, Fogpótlástani Tanszék* Konzerváló Fogászati Tanszék** Debreceni Egyetem, Kolloid- és Környezet Kémiai Tanszék*** Fogászatban alkalmazható hatóanyagok leadására alkalmas nanorészecskék szintézise BAKÓ JÓZSEF*, DR. SZEPESI MÁRTA*, DR. MÁRTON ILDIKÓ**, DR. BORBÉLY JÁNOS***, DR. HEGEDŰS CSABA* A korszerű hatóanyag-leadó rendszereket egyre szélesebb körben alkalmazzák, mert ezen eszközök lehetőséget biz­tosíthatnak pl. a gyógyszerek célzott és szabályozott alkalmazásához. Mindeddig a fogászati gyakorlatban megjelent anyagok - a polimer alapú gélek - szerkezetükkel befolyásolták a kioldódást. A közelmúltban viszont egyre intenzívebb kutatások folytak egyéb módszerek alkalmazására is. Ezek közé tartozik a nanotechnológia is, melyet napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő tudományágaként tartanak számon. Jelen munka célja olyan biokompatibilis nanorészecske előállításának a bemutatása, amely a fogászatban is alkalmaz­ható hatóanyag-leadó rendszer alapjául szolgálhat. A polimer-bázisú nanorészecskék előállítása micelláris polimerizációval történt, melynek révén a szerzők vízben jól diszpergálható fehér, porszerű anyagot kaptak. A részecskék méretét dinamikus lézer fényszórás fotometriás (DLS) és pásztázó elektronmikroszkópos módszerrel (SEM) vizsgálták. A SEM felvétel szerint a részecskék 50-180 nm-es mérettartományba esnek. Ezzel összevethető a DLS mérések alapján kapott eredmény, mely szerint két mérettarto­mányba eső részecskék alkotják az anyag összességét, az egyik csoport 40±15 nm mérettel, míg a másik 180±30 nm mérettartománnyal jellemezhető. Eredményeik azt támasztják alá, hogy sikerült olyan nanorendszert előállítani, mely a további kísérleteikben alapját képezhetik egy új hatóanyag-leadó eszköz fejlesztésének. Kulcsszavak: nanorészecske, hidrogél, nanokompozit, hatóanyag-leadó rendszer Bevezetés A nanotechnológia egyike a napjainkban legdinamiku­sabban fejlődő tudományterületeknek. Nanorészecs­­kéknek nevezik azokat az objektumokat (gömbök, szá­lak, lapok, csövecskék), amelyek mérete legalább az egyik dimenzióban nem haladja meg a 100 nm-t. Na­­norészecskéket magukban foglaló anyagokat pedig nanorendszereknek, nanokompozitoknak nevezik [1]. Az élet számos területén ismerhetünk már alkalma­zásokat is, melyek felhasználják eredményeit az opti­kában, az informatikában, az anyagtudományban, de egyre több helyen kezdik vizsgálni alkalmazását a fo­gászatban is. A kompozitok - mint ma is alkalmazott fogászati tömőanyagok - területén már a kereskede­lemben is megjelentek a nanotechnológia legújabb eredményei, s rendkívül nagy sikerrel alkalmaznak na­­noméretű töltőanyagot tartalmazó termékeket [11, 12]. Ezzel párhuzamosan fejlődtek ki a kémia területén a nanorendszerek előállítását célzó egyéb eljárások, me­lyek során konvencionálisán alkalmazott monomerek nanorészecskékké alakíthatóak, különböző polimeri­­zációs reakciókkal, illetve átalakításokkal. Ilyenek le­hetnek például az előre kialakított polimerek diszper­ziója, az oldószer-elpárologtatás módszere, a spontán emulgeálás vagy oldószer diffúziós eljárás, a kisózás, a szuperkritikus folyadék technológia, vagy akár a köz­vetlen polimerizáció [15], Ezen eljárásokból fakadó sokszínűség nyújt lehetőséget a polimerek széles kö­rű felhasználására. Ilyen felhasználás lehet a ható­anyag-leadó rendszerek fejlesztése is, ami ma is in­tenzíven kutatott terület, s ahol a nanotechnológiának rendkívüli szerepe lehet [9], A parodontológia és a száj­sebészet területén is ismertek, és alkalmazottak már egyes polimer bázisú gyógyszerleadó rendszerek, ilyen pl. az Atrisorb, a PerioChip vagy a PerioFilm, de ezen rendszereknél még a polimer szerkezete a fő befolyá­soló tényezője a kioldódásnak. E rendszerek új alter­natíváját képezheti egy olyan nanokompozit struktúra, ahol a polimer mátrixban szétoszlatott nanorészecskék segítségével lehetne tovább szabályozni a kioldódást. A kompozit feltételezett működési sémáját az 1. ábra Érkezett: 2006. december 14. Elfogadva: 2007. április 13.

Next

/
Thumbnails
Contents