Fogorvosi szemle, 2007 (100. évfolyam, 1-6. szám)
2007-04-01 / 2. szám
88 FOGORVOSI SZEMLE ■ 100. évf. 2. sz. 2007. lista szakember elsődleges felelőssége, hogy javaslatokat adjon a kezelési tervre a konzultációs kollegiális rendszerben, és olyan betegcsoport kezelését végezze, akiknél a kívánt terápia nem valósulhat meg a fogászati alapellátásban.” - idézettel jellemezhető a környezet, amelyben a protetikus specialista dolgozik azokban az európai országokban, ahol ez a szakorvosi tevékenység elfogadott rendszerben működik. „A fogászati kutatás erős és állandó hatását csak akkor lehet a fogorvosképzésben érvényesíteni, ha élő szoros kapcsolat van a képzés és kutatás között” - idézet mutatja azt az igényt és elképzelést, amely a jövőben szükséges a Fogpótlástan fejlődéséhez. A fogászati klinikák kutató munkájában, ha csak a rövid távú tervezés érvényesül, akkor nincsenek interdiszciplináris alapkutatások, amelyek választ adhatnak a maxillo-faciális régió betegségeinek aktuális kérdéseire. F. Müller (Genf) professzor asszony a „gerostomatologia” tárgykörben tartott előadásából az időskori fogorvosi feladatok emelhetők ki: a rizikó betegcsoportokra való figyelem, a beteg mobilitás és kommunikáció speciális helyzete, a lényeges pszichológiai elváltozásokra (depresszió, dementia, Alzheimer) való figyelem, a motiváció különleges nehézségei és az erős ellenállás minden kezeléssel szemben. Az előadás felhívta a figyelmet, hogy fogorvos-oktatás tanrendje mennyire felel meg ezeknek a feladatoknak, és példát mutatott abban, hogy milyen kurrikulum javasolható a képzésben. Tovább folytatva a fogpótlás oktatás fő fejezeteit, A. Sethi professzor (London) az implantológiai képzés súlypontjaira tért rá, és részletesen bemutatta, hogy a „Diploma in Implant Dentistry of the Royal College of Surgeons” milyen képzésprogramhoz kötött. Ebből kiemelhető, hogy kb. 500 órás oktatást tart szükségesnek, megerősítve azt az álláspontot, hogy az implantáció oktatása nem az alapképzés, hanem a továbbképzés feladata. A British Dental Journal továbbképző cikksorozatából jól ismert MJ Barby professzor (London) a fogsor intolerancia témakörben tartott előadásából kiemelhető, hogy a szociális környezet nagy motiváló erő a fogsorviselés legalább részleges elfogadásában, és az időszakos fogorvosi gondozás a megelőző időszakban lényegesen segíti a későbbi fogsorelfogadást még akkor is, ha annak pszichés háttere nehéz. HJA Meijer professzor (Gröningen, Hollandia) a teljes fogsorviselőket az implantátumokkal elhorgonyzott overdenture fogsorral kezeitekkel hasonlította össze, és azt állapította meg, hogy az implantációs fogpótlás nagyobb elégedettséget hozott az implantátumok nélkül teljes fogsort hordó páciensekhez képest. J. Besford (Harley street, London) sok formai részletre kiterjedő, prakszis vezetésre koncentráló előadása ellentmondásokat is tartalmazott. Különösen az amerikai kozmetikai fogászatot bírálva „professional” és „business” fogorvosról beszélt, azonban, amit bemutatott, az inkább őt is a business csoportba sorolta a hallgató szemében. MR Fenlon professzor (King College, London) az evidenciák jelenlétét részletezte a protetikában, kiemelve, hogy a minőség sajnos kevés korrelációt mutat az elégedettséggel, speciális technikák (pl. arcív, kiegyensúlyozott okkluzió), ugyanakkor a pszichoszociális tényezők jelentősége nagy. P. Briggs (Kent, UK) a rögzített fogpótlások minőségét tárgyaló előadásában többek között az adhezív hidak ellentétes tapasztatait tárgyalta: konkrétan, a negatív eredmények okait az angol fogorvosoknál. Ugyanakkor a ragasztott hidak népszerűsége igen nagy a magángyakorlatokban, és ezért célszerű minél szélesebb körű és hatékony oktatási program működtetése. T. Kaus dr. (Canada) az implantációs fogpótlás minőségét tárgyaló előadásában a rögtöni terhelés, a konvencionális protokoll és az augmentációs indikációk irányelveit értékelte a közismert klinikai eredmények alapján. JM Setz (Halle, Németország) korszerű értékelést adott a kerámia- és cirkónium anyagok tulajdonságairól, valamint a digitálisan irányított rögzített fogpótlás-technológiák előnyeit és jelenlegi korlátáit foglalta össze szemléletesen. Az új technológiákkal kapcsolatosan a jelen és a jövő kérdése, hogy milyen hosszú távú eredmények erősítik meg alkalmazásukat. Milyen mértékben lehet közel hozni a mechanikai tulajdonságaikat a zománc- vagy dentin-szövethez, és a minőségbiztosítás mennyire tud a technológiával egy időben terjedni. A kiemelt előadások közül még értékes volt D. Jagger professzor asszony (Bristol UK) elsősorban a rögzített fogpótlásokban használt anyagokról szóló értékelése, amely csak óvatos optimizmusra ad lehetőséget, hiszen hosszú távú klinikai eredmények hiányoznak a cementektől kezdve az implantátumokig nagyon sok részletkérdésben. A rövid előadások és az igen nagy számú poszter hozzáférhető az EPA hon lapján. A referáló munkatársaival a következő posztereket mutatta be: Benke B, Szabó Gy, Marada Gy: „The effect of reinforcement of complete dentures with glass fibres”; Szabó Gy, Marada Gy, Cseh K, Szentpétery A: „Oral Health-related Quality of life in Hungary”. A Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikájáról Márton K, Borbély J, Jahn M, Kivovics P: „The frequency and appearence of mucosa injuries following complete denture placement” címmel került poszter-kiállításra. Megtiszteltetés és a hazai fogorvoslás iránti fokozott érdeklődésnek tudható be, hogy 2008. szeptember 4-6. között Pécsett rendezhetjük meg a XXXII. EPA kongresszust. Dr. Szabó Gyula
