Fogorvosi szemle, 2006 (99. évfolyam, 1-6. szám)

2006-04-01 / 2. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 99. évf. 2. sz. 2006.

51

IV. táblázat

A fograjzok egyszeres vagy többszörös voltának alakulása nemek szerint, valamint általános iskolás és gimnazista bontásban (%)

A fograjzok egyszeres vagy többszörös volta nemek szerint (%)

Megbeszélés

Adataink alapján úgy tűnik, hogy a nemi hovatartozás befolyásolja a fogakról készített rajzok méretét és lokalizációját, ugyanakkor nincs hatással sem a tartalmi és az alaki kategóriák alakulására, sem arra, hogy a rajzoló egy vagy több rajzot helyezett-e el a rajzterületen.

Az is valószínű, hogy a rajzoló érettsége (általános iskolás és gimnazista bontás) befolyással van a fograjzok tartalmi kategóriáira és lokalizációjára, ugyanakkor nincs hatással sem a rajzok nagyságára, sem alaki kategóriáinak alakulására, valamint arra sem, hogy a rajzoló egy vagy több rajzot készített-e. A rajzok tartalmi kategóriái tekintetében (I. táblázat) már említettük, hogy a gimnazista tanulók az általános iskolásokhoz képest jobban preferálták a „valósághű/érett” kategóriát, és a fogat „emberkeként” ábrázoló (1. ábra) „ember alakú” kategóriát. Ez az adat jól párhuzamba állítható korábbi vizsgálataink [4,10] eredményeivel, melyekben (fogakkal kapcsolatban írt spontán megfogalmazott történetek tartalmi elemzésekor) a gimnazista korosztályban egyrészt a fogászattal kapcsolatos érettebb megítélést, másrészt a meseszerű elemek fokozottabb megjelenését találtuk az általános iskolás korcsoporthoz képest [4,10],

Mivel adataink alig több mint kettőszáz rajz (összminta n=257, ebből fograjz n=222) elemzésén alapulnak, további vizsgálatok lesznek szükségesek a fenti tendenciák igazolására. Ugyancsak érdekes és fontos lenne más korcsoportok, illetve egyéb szempontból eltérő populációk (pl. fogászati pszichoszomatikus betegek, fogászati fóbiások stb.) vizsgálata. A kutatás kézenfekvő további iránya a vizsgált rajzparaméterek és egyéb pszichológiai mutatók esetleges összefüggéseinek kimutatása. Érdekes volna például a bal- és jobbkezesség hatásának vizsgálata a rajzok „bal-jobb” lokalizációjának alakulására, vagy különböző személyiség-kérdőívek, illetve szorongás és félelem kérdőívek eredményeinek vizsgálata a különféle rajzparaméterek vonatkozásában. Ez utóbbi vonatkozásban - mint azt a Vizsgálati anyag és módszer fejezetben már jeleztük - rendelkezünk adatokkal, melyekről egy további publikációban részletesen be fogunk számolni.

Irodalom

1. Abraham K: Versuch einer Entwicklungsgeschichte der Libido auf Grund der Psychoanalyse seelischer Störungen (1924). In Abraham K: Psychoanalytische Studien zur Characterbildung (und andere Schriften). Conditio Humana, Frankfurt am Main, 1969; 113.

2. Baranyi K: A biológiai modellezés matematikai alapjai. II. Kötet. Medicina, Budapest, 1981; 300, 319-321.

3. Corah NL: Development of a dental anxiety scale. J Dent Res 1969; 48: 596.

4. Fábián G, Fejérdy L, Kaán B, Fábián Cs, Tóth Zs, Fábián Tk: Adatok általános iskolás(8-15 éves) gyermekek fogászati kezeléssel kapcsolatos félelmeinek hátteréről. Fogorv Szle közlésre elfogadva.

5. Fábián Tk, Fábián G: Stress of Life, Stress of Death: Anxiety in Dentistry from the Viewpoint of Hypnotherapy. Ann NY Acad Sei 1998; 851:495-500.

6. Fábián TK, Kelemen P, Fábián G: A Dental Anxiety Scale („Fogászati szorongás skála”) hazai bevezetése. Magyar populáción végzett szorongás-epidemiológiai vizsgálatok. Fogorv Szle 1998; 91: 43-52.

7. Fábián TK, HandaT, Szabó M, Kelemen P, Kaán B, Fábián G: A dental Fear Survey (a „Fogászati félelem kérdőív”) magyar fordítása, hazai populáción végzett mérések eredményei. Fogorv Szle 1999; 92:307-315.

8. Fábián TK, Fábián G: Dental stress. In Fink G (ed. in chef): Encyclopedia of Stress. San Diego, Academie Press, 2000; 657-659.

9. Fábián TK, Vértes G, Tóth Zs: A pszichogén tünetképzés néhány mélylélektani vonatkozása az oro-faciális régióban. Fogorv Szle 2000; 93: 262-267.