Fogorvosi szemle, 2006 (99. évfolyam, 1-6. szám)
2006-02-01 / 1. szám
FOGORVOSI SZEMLE 99. évf. 1. sz. 2006. 31 Jobban megítélhetők az egyes részletek Közvetlenül felhasználható digitálisan Lehetőség van utólagos korrekcióra Gyorsabban hozzáférhető eredmény Kisebb sugárterhelés éri a beteget 3. ábra. Az RVG-t választók legfontosabb indokai 4. ábra. Legfontosabb ellenérvek az RVG használata ellen Jelentős az egyéb indokok magas arányszáma, valamint a hardverhez való hozzáférés nehézsége. A kérdőív harmadik része az RVG előnyével és hátrányával foglalkozik. A kapott válaszokat összegezve, azokból rangsort állítottunk fel. A hat leggyakrabban említett előny egy része már az előbbiekből is kitűnik, ezek között a gyors képmegjelenés, alacsonyabb sugárterhelés, azonnali beállítás módosítása, pontos munkahossz-meghatározás, a kép egyes paramétereinek állíthatósága és a nagyítási lehetőségek szerepelnek. A legfontosabb hátrányok felsorolásában pedig a kisebb részletgazdagság, a szenzor hátrányos tulajdonságai, röntgenstátuszként való elrendezés nehézsége és kevésbé áttekinthetősége, a magas beszerzési és fenntartási költség szerepelt. Az alacsony részletgazdaságúnak ítélt felvételek minőségét utólag ellenőriztük. Az indikációkra irányuló kérdésre a válaszadók szerint a közvetlen digitális képalkotás legfontosabb javallata: a fog keményszöveteinek vizsgálata (2%), a parodontium vizsgálata (2%), a periapicalis terület vizsgálata (2%), a csontállomány vizsgálata (1%), illetve és endodonciai mérés és kontroll (93%). Megbeszélés A diagnosztikus képalkotásban mérföldkőnek számító digitális röntgenrendszerek első bemutatásuk óta folyamatosan fejlődnek, és egyre nagyobb részt foglalnak el a röntgen-képalkotás gyakorlatában. Számos technikai megoldás segítségével alakítják át a röntgensugarak által keltett jeleket digitális jellé. Ez pedig a számítógép monitorán megjeleníthető és a rendszerben tárolható. A jelátalakítók első képviselője a CCD, majd CMOS (complementary metal oxide semiconductor) érzékelővel ellátott berendezések. Itt a digitális jel közvetlenül az érzékelőben keletkezik. Ez az érzékelő vezetékkel van a számítógéphez kapcsolva, ami egyben egyik hátrányát is jelenti. Újabb kutatások eredményeként sikerült vezeték nélküli érzékelőt is előállítani. A másik irányvonal az ún. képlemezeket használó eljárás (PSP: photostimulable phosphor systems - foszfortárolásos rendszer vagy képlemez). Közvetett digitális képalkotással a már elkészült és előhívott röntgenfilmről digitális kép nyerhető. Ehhez megfelelő síklap szkenner szükséges, ahol 150 és 900 dpi (dots per inch) között változtatjuk a felbontást. Ennél ezt nincs értelme tovább növelni, mert nagyobb felbontásnál már láthatóvá válnak az ezüstszemcsék, amelyeket a szem a röntgenfilm esetén még nem képes elkülöníteni. így a kép szemcséssé és életlenné válik. Ezt a módszert választókat ma már számos kimondottan fogászati szoftver is segíti a digitalizált képek feldolgozásában [3]. A látható kép megjelenését tekintve az idő lényeges csökkentését az eljárások fejlődésével arányosan követhetjük 6 perctől 0,02 másodpercig (I. táblázat) [2], Szubjektív orvosi vélemények is ezt jelölik meg a digitális képalkotás egyik legnagyobb előnyének. Ez az időmegtakarítás vezet el a mai digitális képalkotó rendszerek legfontosabb fogászati indikációs területéhez, az endodonciai ellátáshoz. Gyökérkezelések munkamenete gyorsulni tud, és bonyolultabb feladatok minőségbiztosítása is megoldhatónak látszik. Ezt támasztják alá azok az adatok, melyek szerint az endodonciai szakrendelést folytatók 43%-a rendelkezett digitális képalkotó eljárással, míg az általános praxisokban ez a szám csak 10%. I. táblázat Az expozíciós idő és a látható kép megjelenése közti idő néhány gyártmány esetén [4] Gyártmány Idő (perc.mp) Hagyományos film 6,40 Film-szkennerek ScanRite DFS 7,40 TigerView 8,04 Képlemezek DenOptix 1,44 Digora fmx 0,50 CCD/CMOS szenzorok CDR 0,03 Dexis 0,04 GX-S 0,02 QuickRay DSX 730 0,03 RVGui 0,05 Sens-A-Ray 2000 0,02
