Fogorvosi szemle, 2006 (99. évfolyam, 1-6. szám)
2006-12-01 / 6. szám
262 FOGORVOSI SZEMLE ■ 99. évf. 6. sz. 2006. Az elkövetkező években Brüsszel finanszírozásában alakult meg a DentEd szervezet, mely számos látogatást szervezett európai fogorvosképző helyeken. Ezek célja-joga nem akkreditáció volt, hanem tanácsadás a curriculumok harmonizálására, eurokonform rendszer létrehozására az oktatásban. Ilyen látogató bizottságban a hazai fogorvos-vezetők közül többen is részt vettünk. Kérésünkre 2001-ben, Norman Whitehouse professzor vezetésével a Budapesti Fogorvoskaron valósult meg ismét egy (ezúttal DentEd) látogatás. Ezek a külföldi egyetemeken tett látogatások nagyban hozzájárultak látókörünk bővítéséhez, és ahhoz, hogy fogorvosi diplomáinkat ma Európában mindenütt nemcsak elfogadják, hanem jónak tartják, és szívesen látják. 2002-ben Fehér Erzsébet dékánhelyettes szervezésében a Budapesti Fogorvostudományi Karon az ADEE Advisory Committee on the Training of Dental Practitioners (TAIEX) nevű csoportja tartott egy workshopot, ahol konkrétan meghatározták, hogy mit kell egy végzős európai fogorvosnak megtanulnia, és miben kompetens. Ezután dolgozta ki a DentEd „Profile and Competences for the European Dentist” című dokumentumát, melyet minden európai ország és más (USA, Távol-Kelet, Afrika) résztvevők elfogadtak Prágában, 2004-ben, és ezt megerősítették 2005-ben Athénban. Brüsszel kérésére a dokumentumot minden országban a felelős minisztérium lefordíttatta a saját nyelvére. Magyarországon az Egészségügyi Minisztérium készíttette el a hivatalos fordítást, és ez a dokumentum irányadó minden fogorvosképző hely számára. A 2004-es, Cardiffban tartott Meeting az Executive Board előterjesztésére elfogadta Bánóczy Jolán tiszteletbeli tagságra való jelölését. A „Lifelong Honorary Membership” az ADEE legmagasabb kitüntetése, amelyet először Desmond Farmer professzor, az ADEE alapítója kapott meg 1989-ben, valamint Eric Hjorting- Hansen professzor 2005-ben. A kitüntetést, melyet személyesen adott át Heikki Murtomaa professzor, az ADEE jelenlegi elnöke az ADEE 2006-os krakkói kongresszusán, azért adományozták, mert szerintük a díjazott működése során „hidat” vert Európa két felének országai között, és ez által lehetővé vált ezen országok együttműködése. Dr. Bánóczy Jolán, dr. Fehér Erzsébet, dr. Radnai Márta Beszámoló a 2006-os Prague Day keretében megtartott Workshop on Continual Education - Cross Border Cooperation programjáról A Cseh Fogorvosi Kamara elnöke, Dr. J. Pekarek meghívására vettem részt Magyarország képviseletében a folyamatos továbbképzés európai módozatait elemző kerekasztal-konferencián. A konferencián négy tartományi és egy országos kamarai vezetővel képviseltette magát a Német Kamara. A Cseh Fogorvosi Kamara teljes elnöksége és a Prágai régió vezetője jelen volt. Az ülésen részt vett Dr. W. Doneus, a CED elnöke, úgy is mint Ausztria képviselője, valamint Szlovákia, Lengyelország, Észtország. A bevezető referáló előadást Barbara Bergmann-Krauss (Németország) tartotta. Vázolta a német továbbképzési szisztémát, összehasonlítva az EU tagállamok továbbképzési rendszereivel. Ezt követően Dr. Doneus tartott előadást az osztrák mintáról, és kimondva-kimondatlanul hangot adott annak a véleményének, hogy a fogászaton belül kérdéses, hogy szükség van-e annyi specialitásra, és elég lenne, ha minden általános fogorvos a folyamatos továbbképzés keretében fejlődne szakmailag. Ezt a nézetet a résztvevők nem osztották. Ezt követően Dr. Pekarek a cseh rendszerről tartott összefoglalót. A Cseh Fogorvosi Kamara Európában az egyik legjobban szervezett kamara, jelentős infrastruktúrával, pénzügyi alapokkal és nagyon jól kiépített országos és regionális továbbképző központokkal. Ezután került sor a magyar továbbképzés rendszerének ismertetésére, amelyben részletesen vázoltam a követelményrendszerünket, az akkreditációs folyamatot, a nyilvántartást és a különböző szintű továbbképzési rendszereket. A diszkusszióban egyhangú vélemény alakult ki arról, hogy a legszigorúbb és legjobban lebontott továbbképzési rendszer a magyar. Általában minden országban az ötévenkénti 200-250 kredit megszerzése a cél. Azonban csak hazánkban jár szigorú szankciókkal az, ha valaki nem szerzi meg a minimális krediteket az ötéves ciklusban. A legtöbb országban nem kell a programokat akkreditáltatni, csupán bejelenteni - Németország egyes tartományaiban pedig nem is tartják nyílván a megszerzett krediteket, mert azt személyi adatnak minősítették. Olyan bontásban pedig sehol nincsenek programok, mint hazánkban a kötelező szinten tartó, kötelezően választható és szabadon választható kurzusok. A workshop konklúziója és ajánlása az volt, hogy liberálisabb továbbképzési rendszert kell előnyben részesíteni Európában, szigorú szankciók nem indokoltak, és a bürokratikus akkreditációs rendszer is felesleges. Természetesen minden ország maga alakíthatja ki saját rendszerét, de egyben fejleszteni kell a nemzetközi együttműködést a továbbképzés terén, és ki kell használni a távoktatás és a telekonferenciák adta lehetőségeket is. Dr. Gera István