Fogorvosi szemle, 2006 (99. évfolyam, 1-6. szám)

2006-12-01 / 6. szám

FOGORVOSI SZEMLE

99. évf. 6. sz. 2006.

229

elsősorban az erosio dentium primer és szekunder prevenciójában [50, 53], Bármely, már makroszkóposán észlelhető ED lokális fluoridálása javasolt, fluoridtartalmú fogkrémmel, szájöblítővel, a gyakoribb, hat hónaponkénti fogorvosi gondozás során pedig fluoridos lakkok segítségével.

Prevenciós szempontból rendkívül fontos felhívni a páciensek figyelmét arra, hogy a savas behatást követően a zománc felső rétege meggyengült, fizikai hatásokkal szemben sokkal kevésbé ellenálló, így már a fogmosás és más egyébként könnyen tolerálható fizikai hatások is jelentős abrazív hatást jelenthetnek [13], Közvetlenül a savhatás után fogmosás helyett javasoljuk fluorid-tartalmú szájöblítők használatát.

Fontos (a páciens számára általában a legfontosabb) és sokszor nem egyszerű feladat a dentinérzékenység végleges ellátása. Ez elérhető személyes szájhigiénében alkalmazható módszerekkel. Ennek során vagy az érzékeny fog ingerület-átvitelének blokkolása, vagy a megnyílt dentintubulusok eltömeszelése történik. [5]. Utóbbi eljárás célravezetőbb, mert tartósabb eredményt ad, valamint a pulpa számára is némi védelmet biztosít. A jelentős kozmetikai hátrányt is okozó, kiterjedt fognyaki kopások esetén inkább a konzerváló fogászati helyreállítás javasolt [53]. Az évtizedeken át fennálló fogkopás jelentős mértékű, kiter-6. ábra. A 4. képen látható páciens okklúziós viszonyai.

A kétoldali sorvégi foghiány miatti harapássüllyedést tovább rontotta a front terület jelentős mértékű kopása.

Az eredmény: az alsó metszők a palatumra harapnak.

jedt esztétikai és funkcionális károsodást okozhat, gyakran jelentős harapássüllyedéssel (6. ábra). A protetikai helyreállítás, a szükséges gyökérkezelések, harapásemelés gyakran komoly szakmai kihívást jelent. Ne vágjunk bele semmiképpen a kiváltó ok felderítése és lehetőség szerinti eliminációja előtt, mert jelentős kudarcok érhetnek.

Összefoglaló munkánk fő célja az volt, hogy ráirányítsuk a gyakorló fogorvos figyelmét a fogkopás jelenségére és jelentőségére. Segítséget kívántunk nyújtani az egyes fogkopási formák és kölcsönhatásaik megismeréséhez. Mindannyiunk kötelessége ugyanis a fogászati rehabilitáció mellett a lelkiismeretes anamnézis felvétel, a fogkopás etiológiájának feltárása, az egyes fogkopások hátterében esetlegesen megbúvó súlyos általános betegségek felismerése, szükség esetén társszakmák segítségül hívása.

Az ismeretek fontosságát az adja, hogy a fogkopásnak is a megelőzés a legjobb terápiája; a megfelelő szájhigiénés nevelés, a savterhelés utáni abrazív behatások kerülésének tudatosítása, a lokális fluoridálás. Ezek elvégzése mindennapi munkánk része kell, hogy legyen.

Irodalom

1. Addy M, Pearce N: Aetiological, predisposing and enviromental factors in dentine hypersensitivity. Archs oral Biol 1994; 39 (suppl): 33S-38S.

2. Adler P, Záray E, Bánóczy J: Cariologia és endodontia. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1982; 11-19.

3. Amaechi BT, Higham SM: Dental erosion: possible approaches to prevention and control. J Dent 2005; 33: 243-252.

4. Amaechi BT, Higham SM, Edgar WM, Milosevic A: Thickness of Acquired Salivary Pellicle as a Determinant of the Sites of Dental Erosion. J Dent Res 1999; 78 (12): 1821-1828.

5. Bánóczy J, Nyárasdy I (szerk): Preventív fogászat. Medicina Könyvkiadó Rt, Budapest, 1999; 95-96; 246-251.

6. Bánóczy J: A dentin-túlérzékenység - és jelentősége a fogorvosi gyakorlatban. Fogorv Szle 2002; 95: 223-228.

7. Barron RP, Carmichael RP, Marcon MA, Sándor GKB: Dental Erosion in Gastroesophageal Reflux Disease. J Can Dent Assoc 2003; 69 (2): 84-89.

8. Bartlett DW, Coward PY, Nikkah C, Wilson RF: The prevalence of toothwear in a cluster sample of adolescent school children and its relationship with potential explanatory factors. Br Dent J 1998; 184: 125-129.

9. Bevenius J, L‘estrange P: Chairside evaluation of salivary parameters in patients with tooth surface loss: a pilot study. Aust Dent J 1990;35: 219-221.

10. Ten Bruggen Cate, HJ: Dental erosion in industry. Br J Ind Med 1968; 25: 249-266.

11. Centerwall BS, Armstrong CW, Funkhouser LS, Elzay RP: Erosion of dental enamel among competitive swimmers at a gas-chlorinated swimming pool. Am J Epidem 1986; 123: 641-647.

12. Clark DC: Oral complication of anorexia nervosa and/or bulimia: With a review of the literature. J Oral Med 1985; 40: 134-138.

13. Davis WB, Winter PJ: The effect of abrasion on enamel and dentine after exposure to dietary acid. Brit Dent J1980; 148: 253-256.

14. Devlin H, Bassiouny MA, Boston D: Hardness of enamel exposed to Coca-Cola® and artificial saliva. J Oral Rehab 2006; 33: 26-30.

15. Eccles JD: Dental erosion of nonindustrial origin. A clinical survey and classification. J Prosthet Dent 1979; 42: 649-653.

16. Fejérdy P: A fogkopás korszerű nevezéktana. Fogorv Szle 2003; 96: 51-55.

17. Ferguson: Oral Bioscience. Churchill Livingstone, Edinburgh, London, New York, Philadelphia, St Louis, Sydney, Toronto, 1999; 124-145.

18. Gandara BK, Truelove EL: Diagnosis and management of dental erosion. J Contemp Dent Pract 1999; 1: 1-17.

19. Giunta JL: Dental erosion resulting from chewable vitamin C tablets. J Am Dent Ass 1983; 107: 253-256.

20. Gregory-Head BL, Curtis DA, Kim L, Cello J: Evaluation of dental erosion in patients with gastroesophageal reflux disease. J Prosthet Dent2000; 83(6): 675-680.

21. Grippo JO: Abfractions: A new classification of hard tissue lesions of teeth. J Esthet Dent 1991; 3: 14-19.