Fogorvosi szemle, 2006 (99. évfolyam, 1-6. szám)
2006-10-01 / 5. szám
196 FOGORVOSI SZEMLE ■ 99. évf. 5. sz. 2006. elvek alkalmazásával adott esetekben az implantátumok azonnali terhelése is szóba jöhet mint elfogadott terápiás módszer [6, 7, 9, 10]. Az implantátumok azonnali tehelésével elért korábbi eredmények elsősorban klinikai tapasztalatokon, illetve csak részben tudományosan megalapozott tényeken alapultak. Mára ez a helyzet lényegében megváltozott, de az elért tudományos eredmények elemzése továbbra is alapvetően fontos. Napjainkban ez a terápiás módszer az implantációt végző fogorvosok körében ismét az érdeklődés homlokterébe került, érthetően egyre többen kívánják alkalmazni [8]. Jelen dolgozatunk célja, hogy eddigi, e téren szerzett hosszú távú tapasztalataink retrospektív elemzése alapján rámutassunk azokra a ma még csak többékevésbé ismert tényezőkre, amelyek az implantátum azonnali terhelésekor a megjósolható, biztonságos sikeresség elérésében jelentős szerepet játszanak. Emellett szükségesnek tartottuk, hogy elért eredményeinket a nemzetközi irodalomban közölt eredményekkel is összehasonlítsuk, és az azonnal megterhelt implantátumok sikerességét befolyásoló legfontosabb tényezőket együttesen vizsgáljuk. Anyag és módszer A jelen dolgozatunkban szereplő beteganyagunkat a „vizsgálati vagy eset” csoporthoz, illetve a „kontroli-betegek” csoportjához tartozó implantátumos fogbetegek alkották. „Vizsgálati vagy eset” csoportunkat 83 implantátumos fogbeteg képezte. Számukra 1993. márc. 01. és 2005. dec. 31. között 256 db különféle DenTi® implantátumot ültettünk be abból a célból, hogy azokra a beültetés után azonnal, de legkésőbb 2 héten belül rögzített pótlást helyezzünk. Tehát funkcionálisan azonnal megterheljük az implantátumokat. Betegeink közül 49 nő, 34 pedig férfi volt. Életkoruk 21 és 76 év között változott. A beültetett implantátumok átlagos viselési ideje 7,43 év volt. Az azonnali megterhelés céljára beültetett implantátumokra kétféle fogpótlást készítettünk: egy részüknek ragasztással vagy csavarozással rögzített koronát vagy hidat, a többi beteg pedig stégmegtámasztással/ elhorgonyzással stabilizált kivehető fogsort kapott. A rögzített pótlást viselő csoportba 63 beteg tartozott, számukra 190 DenTi® implantátumot ültettünk be. Ebből 170 db-ot az alsó állcsontba, 20 db-ot pedig a felső állcsontba helyeztünk be. A betegek implantológiai foghiányok szerinti megoszlása a következő volt: a rövid sorközi és a sorvégi foghiányok (l-ll. osztály) csoportjába 22 beteg 55 implantátuma tartozott, a teljes fogatlanság csoportját (III.osztályú foghiány) 41 beteg 135 implantátuma alkotta (/. táblázat). A kivehető fogpótlás viselésére 20 betegnek az állcsontjaiba 66 db DenTi®implantátumot helyeztünk be. Az idetartozó betegeinknek az interforaminális területbe ültetett implantátumaikra (19 beteg) a műtét után egy héten belül csavarosán rögzített, retenciós elemek néküli stéget, majd erre a stégen és a nyálkahártyán megtámasztott kivehető fogsort készítettünk {II. táblázat). 1 betegnek 4 db implantátumot stégmegtámasztásra a maxillába implantáltunk. A „kontroli-betegek” csoportjába 62 beteg 263 db DenTi®implantátuma tartozott. A betegek közül 33 nő, 29 pedig férfi volt. Életkoruk 21 és 70 év között változott. Az implantátumok viselési átlagos időtartama 7,21 év volt. Azok a betegek kerültek ebbe a csoportba, akiknek az állcsontjaiba az azonnali terhelésre szánt implantátumok mellett még kétszakaszos, ill. 2001. év után egyszakaszos műtéti módszerrel is ültettünk be implantátumokat. így egy szájon belül is alkalmunk volt az azonnali megterheléssel, illetve a kétszakaszos vagy egyszakaszos műtéti módszerrel beültetett és csak az osszeointegrációs idő letelete után megterhelt DenTi® implantátumok sikerességét összehasolítani (III. táblázat). Az implantáció tervezése során a beültetésre kerülő implantátumok helyét a hídkészítés szabályai szerint jelöltük ki. A végleges fogpótlást mindkét csoportban csak az osszeointegráció bekövetkezte után készítettük el betegeink számára. Az azonnal funkcionálisan megterhelt implantátumokra tehát az immediát fogpótlást felváltandó, 3-6 hónappal a beültetés után készítettük el a végleges fogművet, I. táblázat Vizsgálati vagy esetcsoport Az azonnal megterhelt DenTi® implantátumok sikeressége az állcsontok és a fogpótlás típusa szerint (1993. 03. 1.-2004. 12. 31.) Az állcsont A fogpótlás Típusa Betegek száma Beültetett implantátumok száma Elvesztett implantátumok száma Sikeresség Rel.gyak (%) Mandibula Rögzített 57 170 8 95,30 Kivehető 19 62 1 98,39 Maxilla Rögzített 6 20 2 90,0 Kivehető 1 4-* Összes-83 256 11 95,71 * alacsony esetszám miatt nem értékelhető
