Fogorvosi szemle, 2006 (99. évfolyam, 1-6. szám)

2006-10-01 / 5. szám

192 FOGORVOSI SZEMLE ■ 99. évf. 5. sz. 2006. program kifejlesztése is (5. és 6. ábra). A program al­kalmas egymástól erősen eltérő geometriájú csavar­­implantátumok 3D modelljének viszonylag gyors elké­szítésére. 15. ábra. „Porózus” csontszöveti modell. A szivacsos csontállomány utánzására véletlenszerűen elhelyezve húsz százalékos arányban üres elemek („hibák”) találhatóak a végeselemes hálózatban. A modell tökéletesítésére, a csont szivacsos szer­kezetének figyelembevételére, a végeselemes háló­zatban „hibákat” helyeztünk el, azaz hiányzik egy-egy elem a hálózatból (15. ábra). A hibahelyek aránya tet­szőlegesen változtatható, elhelyezkedésük véletlen­szerű. Ez a szerkezet természetesen nem egyezik a csontszövet - terhelés hatására kialakuló - trajektoriá­­lis felépítésével, azonban annak modellezésére köze­lítőleg jól használható. Megbeszélés Az első vizsgálatsorozat során a 2D vizsgálatban, a há­rom különböző menetprofil összehasonlításakor, a hú­zó- és nyomófeszültségek egyaránt a nagyobb menet­mélységű, legömbölyített menetforma mellett voltak a legegyenletesebb eloszlásúak. A különböző terhelési módok jelentősen befolyásolták a kialakuló feszültsé­geket. Oldalirányú terhelés mellett a nagyobb implan­­tátum-átmérő és menetmélység kedvezőbbnek mu­tatkozott. A különböző menetprofilú implantátumokat összehasonlítva megállapítható, hogy a feszültségek eloszlása csak az igen közeli csontkörnyezetben tér el lényegesen egymástól. A feszültségek az implan­­tátumcsont határfelülettől kb. 0,5 mm távolságban jel­lemzőek a menet formájára, ennél távolabb a feszült­ségcsúcsok elsimulnak. A legömbölyített menetek mellett kevesebb helyen és kisebb kiterjedésben jelent­keztek feszültségcsúcsok, mint az éles meneteknél. Az implantátum felszínének nagyságát vizsgálva implantátumhosszúság, átmérő és menetforma függ­vényében, azt találtuk, hogy implantátum hosszának növelésével arányosan nő az implantátum felszíne, azonos implantátumhosszúság mellett is 20-30% felü­letnövekedést lehet elérni kedvezőbb menetforma, il­letve nagyobb átmérőjű implantátum felhasználásával. Háromdimenziós vizsgálatainkban az 1. és 2. típusú, különböző menetprofilú implantátumokat vizsgálva, a nagyobb átmérőjű legömbölyített profilok mellett a fe­szültségek 20-25 százalékkal alacsonyabbak voltak. A különböző terhelési módokat összehasonlítva, ami­kor a terhelés kizárólag az implantátum nyaki felszínén került átadásra, akkor a környező csontszövetben ma­gasabb feszültségek elsősorban az implantátum nyaki területén, az állcsontgerinchez közel, valamint az imp­lantátum csúcsi részén jelentkeztek. Amikor a terhelés csak az implantátum belső menetén kerül átadásra, akkor az állcsontgerinc területén alacsonyabb feszült­ségek jelentkeztek. A valóságban a terhelés feltehe­tően megosztottan adódik át, ebben az esetben vizs­gálataink egyenletesebb feszültségeloszlást mutattak. A menetprofilra vonatkozó eredmények az Uniplant SP® (Protetim Kft., Hódmezővásárhely) típusú implan­­tátumcsalád tervezésekor felhasználásra kerültek. A második vizsgálatsorozat során könnyen paramé­­terezhető dinamikus geometriai modellt hoztunk létre, amellyel porozitás is modellezhető. Az eredmények azt mutatták, hogy az éles menet­profil mellett kiugróan magas feszültségek jelentkeztek, tehát ez a forma előnytelen. A lekerekített szögletes menetprofil kedvezőbbnek mutatkozott, a kompresz­­sziós csavar esetében volt a teljes palástfelszínen a leg­egyenletesebb a feszültségeloszlás. A programmal végzendő vizsgálatainkat folytatjuk, eredményeinkről a későbbiekben kívánunk beszámolni. Irodalom 1. Divinyi T: Fogászati implantológia. 2. kiadás, Springer, Budapest 1998; 92. 2. Vesely I, Carew EO: Biomaterials Science. 2nd ed. (Rattner BD ed.) Elsevier Academic Press, San Diego, California 2004; 32-33. 3. Polgár K, Bojtár I, Divinyi T, Szűcs A: FE analysis of screw-type dental implants. Acta Technica Acad Sei Hung 1997-99. 108: 533- 553. 4. Misch CE, Qu Z, Bidez MW: Mechanical properties of trabecular bone in the human mandible: implications for dental implant treat­ment planning and surgical placement. J Oral Maxillofac Surg 1999; 57: 700-706. 5. O’Mahoni AM, Williams JL, Katz JO, Spencer P: Anisotropic elast­ic properties of cancellous bone from a human edentulous mand­ible. Clin Oral Impl Res 2000; 11:415-421. 6. Keller JC: Dental implants: The relationship of material charac­teristics to biological properties. In Biomedical engineering hand­book (Borzino, JD ed.) CRC Press Inc., Boca Raton, Florida, 2000; 44-24-44-35.

Next

/
Thumbnails
Contents