Fogorvosi szemle, 2006 (99. évfolyam, 1-6. szám)

2006-10-01 / 5. szám

184

FOGORVOSI SZEMLE

99. évf. 5. sz. 2006.

tották, hogy a rossz fogazati státusz esetén fokozott acetaldehid-képződés várható a nyálban az etil-alkohol lebomlása során [9, 10]. Az acetaldehid erősen toxikus vegyület, melynek mutagén és karcinogén hatását állatkísérletekben igazolták [6, 43], A nyál acetaldehid koncentrációjának szignifikáns emelkedése napi 40 gramm fölötti alkoholfogyasztás esetén várható. Ha a komoly alkoholfogyasztáshoz rossz fogazati státusz is társul, kétszer annyi karcinogén acetaldehid mérhető a nyálban, mintha egy jó fogazatú alkoholista ivott volna ugyanannyit [10]. Beteganyagunkban a rossz fogazatú és rendszeren sokat ivók aránya 37% volt.

Az ajakrákok etiológiájában több tanulmány is igazolta a vidéki életforma - amely az esetek túlnyomó többségében szabad ég alatt végzett mezőgazdasági munkát is jelent - rizikót fokozó szerepét [5, 28], Mivel Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahonnan a betegeink származnak, a kistelepüléseken a mai napig jellemző nemcsak a főfoglalkozásként végzett, de a háztáji földművelés és az állattartás is, megpróbáltunk különbséget tenni a vidéki és a városi betegek között. Sem az ajakrákok előfordulási gyakoriságában, sem más kliniko-pathológiai paraméterben nem találtunk szignifikáns különbséget a két csoport között. Az egyedüli különbség a dohányzó és alkoholfogyasztó páciensek arányában mutatkozott. A városi emberek között szignifikánsan gyakoribb a két önkárosító magatartásforma együttes előfordulása. Az okok részletes elemzésére nem vállalkozunk, de szocio-ökonómiai tényezők, az összetartó és segítő környezet hiánya és pszichológiai háttértényezők magyarázhatják a városi emberek „önsorsrontóbb” magatartását [15].

Összegzésként elmondhatjuk, hogy bár a dohányzás és az alkoholfogyasztás nem kizárólagos kockázati tényezők az ajak- és szájüregi rákok kialakulásában, de hazánkban mindenképp a legnagyobb jelentőségűek. Mivel mindkét tényező rossz szokásnak minősíthető, elérhető, hogy megfelelően hatékony egészségneveléssel csökkentsük a dohányzók számát és az alkoholfogyasztás mértékét. Ezek mellett nem kellene elhanyagolnunk az egyéb tényezőket sem, úgymint a fogazat gondozásának, az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásnak és a környezetszennyezés csökkentésének a fontosságát. Csak így együtt, az orvostársadalom, az egészségügyi kormányzat és a civil szervezetek összefogott és hatékony munkájával érhetünk el eredményt a rosszindulatú daganatok számának csökkentésében.

Irodalom

1. Altieri A, Bosetti C, Gallus S, Franceschi S, Dal Maso L, Talamini R és mtsai: Wine, beer and spirits and risk of oral and pharyngeal cancer: a case-control study from Italy and Switzerland. Oral Oncol 2004; 40: 904-909.

2. Bánóczy J, Bakó A, Dombi Cs, Ember I, Kosa Zs, Sándor J, Szabó Gy: Stomato-onkológiai szűrővizsgálatok: a korai diagnózis lehetőségei. Magy Onkol 2001 ; 45: 143-148.

3. Bundgaard T, Bentzen SM, Wildt J: The prognostic effect of tobacco

and alcohol consumption in intra-oral squamous cell carcinoma. Eur J Cancer Oral Oncol 1994; 30B: 323-328.

4. Castellsagué X, Quintana MJ, Martínez MC, Nieto A, Sánchez MJ, Juan A és mtsai: The role of type of tobacco and type of alcoholic beverage in oral carcinogenesis. Int J Cancer 2004; 108: 741-749.

5. de Visscher JGAM, Schaapveld M, Otter R, Visser O, van der Waal I: Epidemiology of cancer of the lip in the Netherlands. Oral Oncol 1998; 34: 421-426.

6. Dellarco VL: A mutagenicity assessment of acetaldehyde. Mutat Res 1988; 195: 1-20.

7. Dombi Cs, Vörös-Balog T, Vincze N, Bánóczy J: A Budapest III. Kerületében végzett stomatoonkológiai szűrővizsgálat tapasztalatai. Lege Artis Medicinae 1996; 6: 728-733.

8. Gorsky M, Epstein JB, Oakley C, Le ND, Hay J, Stevenson-Moore P: Carcinoma of the tongue: A case series analysis of clinical presentation, risk factors, staging and outcome. Oral Surg Oral Med Oral Pathol Oral Radiol Endod 2004; 98: 546-552.

9. Homann N, Tillonen J, Meurman J, Rintamäki H, Lindqvist C, Jousimies-Somer H és mtsai: Increased salivary acetaldehyde levels in heavy drinkers and smokers: a microbiological approach to oral cavity cancer. Carcinogenesis 2000; 21: 57-59.

10. Homann N, Tillonen J, Rintamäki H, Salaspuro M, Lindqvist C, Meurman JH: Poor dental status increases acetaldehyde production from ethanol in saliva: a possible link to increased oral cancer risk among heavy drinkers. Oral Oncol 2001 ; 37: 153-158.

11. IARC Working Group: Alcohol drinking. Monographs on the evaluation of carcinogenic risks to humans. 1988; 44: 1-378.

12. IARC Working Group: Solar and ultraviolet radiation. Monographs on the evaluation of carcinogenic risks to humans. 1992; 55: 1-316.

13. IARC Working Group: Tobacco smoking. Monographs on the evaluation of carcinogenic risks to humans. 1986; 38: 35-394.

14. Jovanovic A, Schulten EAJM, Kostense PJ, Snow GB, van der Waal I: Tobacco and alcohol related to the anatomic site of oral squamous cell carcinoma. J Oral Pathol Med 1993; 22: 459-462.

15. Kopp M, Csoboth Cs: Önkárosító magatartásformák a magyar népesség körében. Magy Onkol2001; 45: 139-142.

16. Központi Statisztikai Hivatal: A KSH jelenti 2001/2. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 2001; 18-22.

17. Krogh P, Hald B, Holmstrup P: Possible mycological aetiology of oral mucosal carcinoma: catalytic potential of infecting Candida albicans and other yeasts in the production of N-nitrosobenzylmethylamine. Carcinogenesis 1987; 8: 1543-1548.

18. Lindel K, Beer KT, Laissue J, Greiner RH, Aebersold DM: Human papillomavirus positive squamous cell carcinoma of the oropharynx. A radiosensitive subgroup of head and neck carcinoma. Cancer 2001:92:805-813.

19. Lissowska J, Pilarska A, Pilarski P, Samolczyk-Wanyura D, Piekarczyk J, Bardin-Mikollajczak A és mtsai: Smoking, alcohol, diet,' dentition and sexual practices in the epidemiology of oral cancer in Poland. Eur J Cancer Prev 2003; 12: 25-33.

20. Lockhart PB, Norris CM jr, Pulliam C: Dental factors in the genesis of squamous cell carcinoma of the oral cavity. Oral Oncol 1998; 34: 133-139.

21. Mashberg A. Meyers H: Anatomical site and size of 222 early asymptomatic oral squamous cell carcinomas: a continuing prospective study of oral cancer II. Cancer 1976; 37: 2149-2215.

22. Mercante G, Bacciu A, Ferri T, Bacciu S: Gastroesophageal reflux as a possible co-promoting factor in the development of the squamouc-cell carcinoma of the oral cavity, of the larynx and of the pharynx. Acta Otorhinolaryngol Belg 2003; 57: 113-117.

23. Moreno-López LA, Esparza-Gómez GC, González-Navarro A, Cerero-Lapidra R, Gónzález-Hernández MJ, Domínguez-Rojas V: Risk of oral cancer associated with tobacco smoking, alcohol consumption and oral hygiene: a case-control study in Madrid, Spain. Oral Oncol 2000; 36: 170-174.

24. Negri E, Franceschi S, Bosetti C, Levi F, Conti E, Parpinel M és mtsai: Selected micronutrients and oral and pharyngeal cancer. Int J Cancer2000; 86: 122-127.

25. Nordby KC, Andersen A, Kristensen P: Incidence of lip cancer in