Fogorvosi szemle, 2006 (99. évfolyam, 1-6. szám)
2006-08-01 / 4. szám
172 FOGORVOSI SZEMLE 99. évf. 4. sz. 2006. Egy esetben olyan, mindkét oldalon kettőzött csatornát találtunk, melyek közös foramen mandibulaeból nyíltak. A bal oldal megfelelt a Nortje III. csoportjának, mivel a molárisok táján a két csatorna egyesült (5a. ábra). A jobb oldalon a járulékos csatorna a főcsatorna felett indult, majd a nyolcas fog mellett a főcsatornától laterálisán keresztezte annak lefutását, és a hetes fog mesialis gyökere szintjében a mandibula hasisának alsó corticalisa közelében szűnt meg (5 b, c ábra). Megbeszélés Mint az irodalmi adatokból látható, a kettőzött csatornák előfordulási aránya az egyes felmérések esetében igen nagy szórást mutat. A mi esetünkben a panoráma röntgenképeken talált kettőzött csatornákhoz képest lényegesen nagyobb számban találtunk ilyen anatómiai variációkat az állcsontok makroszkópos vizsgálata során. Ennek aránya az irodalomban fellelt, röntgenvizsgálattal talált eseteknél sokkal nagyobb. Ez alapján joggal feltételezhetjük, hogy a röntgenfelvételeken ábrázolódó csatorna-kettőzöttségnél gyakrabban találkozhatunk ilyen anatómiai eltérésekkel. Tekintettel, hogy vizsgálatainkat száraz mandibulán végeztük, nem tudhatjuk, hogy a járulékos csatornában milyen anatómiai képletek haladnak. Csupán feltételezhetjük, hogy a vastagabb járulékos csatornákban ér-ideg képletek, a vékonyabb csatornákban nutritiv erek futnak. A fent említett anatómiai variációknak fontos szájsebészeti, fogászati jelentősége lehet. Ismeretük segít bizonyos beavatkozások sikeresebb elvégzésében, egyes műtéti komplikációk elkerülésében. Általános fogászati, szájsebészeti szempontból a fentiek jelentősége, hogy az oszlott csatornák, különösen, mikor két külön, egymástól távol fekvő foramen mandibulae-ból indulnak, az alsó vezetéses érzéstelenítés elégtelenségét eredményezhetik, mivel az érzéstelenítő oldat nem jut egyenlően magas koncentrációban mindkét csatorna bemenetéhez [4], A n. alveolaris inferior sérülése az ellátási területének paresztéziáját, illetve anaesthesiáját [11] okozza. Később a sérülés helyén neuróma alakulhat ki [2, 10, 13], atípusos fájdalmak jelentkezhetnek. A canalis mandibulae érképleteinek sérülése vérzést okoz, hematoma alkuihat ki, mely az ideg kompresszióját okozhatja, felülfertőződhet. A járulékos csatornák sérülései szintén a fenti tüneteket eredményezhetik. A canalis mandibulae-ban futó ér-ideg képletek sérülésének veszélye fennáll minden olyan beavatkozáskor, mikor a csont egy részét el kell távolítani, mint pl. az alsó bölcsességfogak műtéti eltávolítása, az alsó állcsontok szagittális oszteotómiája. Szagittalis oszteotómia végzésekor nagy a canalis mandibulae-ban futó képletek sérülésének veszélye, melynek valószínűsége különösen megnő az osztott csatornák esetében [1,2, 13]. Az enosszeális implantátumok behelyezése napjainkban rutinszerűen végzett beavatkozás. Az alsó moláris régióban enosszeális implantátumok behelyezése során gondolni kell a járulékos csatornák jelenlétére, így elkerülhetőek az említett képletek sérülésével járó kellemetlen szövődmények. Protetikai jelentősége van a molárisokig futó felső járulékos csatornáknak, ugyanis amennyiben a processus alveolaris mandibulae nagymértékben sorvad [15], az ér-ideg képletek szubperioszteálissá válhatnak. Ilyen esetben a kivehető fogpótlás által erre a területre gyakorolt nyomás komoly fájdalmakat okozhat a betegeknek [3], Amennyiben mindennapi rutin tevékenységünk során gondolunk ezen érdekes anatómiai variációk jelenlétére, szövődményeket kerülhetünk el, és munkánkat sikeresebbé tehetjük. Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnénk köszönetét nyilvánítani Dr. Patonay Lajosnak a közlemény elkészítéséhez nyújtott önzetlen segítségéért. Irodalom 1. Becelli R, Renzi G, Carboni A, Cerulli G, Gasparini G: Inferior alveolar nerve impairment after mandibular sagittal split osteotomy: an analysis of spontaneous recovery patterns observed in 60 patients. J Craniofac Surg 2002; 13: 315-320. 2. Chau MN, Jonsson E, Lee KM: Traumatic neuroma following sagittal mandibular osteotomy. IntJ Oral Maxillofac Surg 1989; 18: 95-98. 3. Gershenson A, Nathan H, Luchansky E: Mental foramen and mental nerve: changes with age. Acta anat 1986; 126: 21-28. 4. Grower J, Lewis PS, Lewis L: Bifid mandibular nerve as a possible cause of inadequate anesthesia in the mandible. J Oral Maxillofac Surg 1983; 41: 177-179. 5. Kiersch TA, Jordan JE: Duplication of the mandibular canal. Oral Surg Oral Med Oral Pathol 1973; 35: 133-134. 6. Langlais RP, Broadus R, Glass BJ: Bifid mandibular canals in panoramic radigraphs. J Am Dent Assoc 1985; 110: 923-926. 7. Nortje CJ, Farman AG, Grotepass FW: Variation in the normal anatomy of the inferior dental (mandibular) canal: a retrospective study of panoramic radiographs from 3,612 routine dental patiens. Br J Oral Surg 1977; 15: 55-63. 8. Nortje CJ, Farman AG, De V Joubert JJ: The radiographic appearence of the inferior dental canal: an additional variation. Br J Oral Surg 1977; 15: 171-172. 9. Patterson JE, Funke FW: Bifid inferior alveolar canal. Oral Surg Oral Med Oral Pathol 1973; 36: 287-288. 10. Rasmussen OC: Painful traumatic neuromas int he oral cavity. Oral Surg Oral Med Oral Pathol 1980; 49: 191 -195. 11. Rood JP, Shehab BA: The radiological prediction of inferior alveolar nerve injury during third molar surgery. Br J Oral Maxillofac Sug 1990; 28: 20-25. 12. Sanchis JM, Penarrocha M, Soler F: Bifid mandibular canal. J Oral Maxillofac Surg 2003; 61: 422-424. 13. Sheridan SM: Traumatic neuroma following sagittal split mandibular osteotomy. BrJ Oral Surg 1983; 21:198-200. 14. Szentágothai J, Réthelyi M: Funkcionális anatómia 1. Medicina, Budapest, 1989; 412. 15. Ulm CW, Solar P, Blahout R, Matejka M, Watzek G, Gruber H: Location of the mandibular canal within the atrophic mandible. Br. J. Oral Maxillofac. Surg 1993; 31: 370-375. Dr. Bogdán S, Dr. Huszár T, Dr. Joób FÁ, Dr. Németh Zs, Dr. Pataky L, Dr. Barabás J:
