Fogorvosi szemle, 2006 (99. évfolyam, 1-6. szám)

2006-08-01 / 4. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 99. évf. 4. sz. 2006. 161-167.

Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Fogorvostudományi Kar

Szájüregi laphámrákok az északkelet-magyarországi régióban I.

(Demográfiai jellemzők,

kliniko-pathológiai paraméterek, kezelés, recidiva, túlélés)

DR. NEMES JUDIT, DR. REDL PÁL, DR. BODA RÓBERT, DR. MÁRTON ILDIKÓ

Száztizenkilenc, random módon kiválasztott betegből álló szájüregi laphámrákos csoport retrospektív vizsgálatát végezték el a szerzők. A betegdokumentáció alapján elemezték a populáció korát és nemi összetételét. Vizsgálták a daganatok helyét, méretét, a regionális és távoli metasztázisokat, a szövettani differenciáltságot, az alkalmazott terápiát, a recidívákat és a túlélést. A férfhnő arány 5,2:1, az átlagéletkor 57,4 év volt. Leggyakoribbak voltak a szájfenék (27,%), az ajak (26,9%) és a nyelv (22,7%) daganatai. A betegek 58,8%-a korai (l-ll) stádiumban lévő daganattal jelentkezett. Legtöbbször közepesen differenciált (grade II) tumorral találkoztak. Sebészi kezelés volt a leggyakoribb, önállóan vagy sugárterápiával kiegészítve. Az esetek 20,7%-ában észleltek récidivât. Az összesített 5 éves túlélési ráta 38,7% volt (I. stádium: 68,3%, II. stádium: 31,0%, III. stádium 22,6%, IV. stádium: 11,1%). Statisztikai összefüggést találtak a túlélés és a tumor mérete, a nyirokcsomó metasztázis, a klinikai stádium és a sebészi terápia között (p<0.05 rendre).

A túlélési mutatók a klinikai stádium súlyosbodásával egyre romlanak. A daganatok kezdeti stádiumban történő felismerése és sebészi kezelése jelentősen növeli a betegek túlélési esélyeit.

Kulcsszavak: orális tumor, laphámrák, túlélés, Északkelet-Magyarország

Hazánkban a rosszindulatú daganatos megbetegedések száma évek óta emelkedő tendenciát mutat. Mortalitási mutatóik is igen kedvezőtlenek, a szív és érrendszeri eredetű halálokok mögött a második helyet foglalják el mintegy 25%-os gyakorisággal [26]. A magyarországi daganathalálozási sorrendben az oropharyngeális (BNO-X: C00-C14) rosszindulatú daganatok mindkét nemre vonatkoztatva a hatodik helyet foglalják el [25]. Súlyosabb a helyzet a férfiak esetében, itt az ajak, a szájüreg és a garat malignus tumora a negyedik leggyakoribb daganat-lokalizáció, és az összes daganatos halálozás 7%-át, nők esetében 2%-át adja

[27], 1999-ben mind a férfiak, mind a nők oropharyngeális rákos mortalitása első volt Európában (20,21 illetve 2,58/100000 lakos) [20]. Ez csak a szájüregi (BNO-X. C00-C06) daganatokra vonatkoztatva 13,6 illetve 1,9/100000 lakos rendre [5], Még szomorúbb a helyzet, ha a halálozási mutatókat nem a teljes népességre vetítve vizsgáljuk, hanem kiemeljük a 35-64 éves, leginkább veszélyeztetett korosztályt. Ebben a korcsoportban mind a férfiak, mind a nők vezetik az európai ranglistát, a férfiaknál 51,4, a nőknél 6,18 halálozás jut 100 000 lakosra [20].

Az oropharyngeális rosszindulatú daganatok világszerte komoly problémát jelentenek. Az összesített statisztikák szerint 2000-ben a nyolcadik leggyakoribb

daganattípus volt a világon az összes eset 4,7 százalékával [31], míg Európában 2004-ben az incidenda 3,4% volt [4], Az előfordulási gyakoriság azonban a világ egyes tájain jelentősen eltér egymástól. Míg Japánban az összes malignus tumorok csupán 1-2%-át, addig Indiában közel 50%-át adják [28].

Nem csupán az újonnan regisztrált esetek száma aggasztó, de az a dinamizmus is, mellyel a daganatok száma évről évre növekszik hazánkban. Míg 1948 és 1999 között Magyarországon az összes daganatos halálozás a 2,8-szorosára nőtt, addig az ajak, a szájüreg és a garat rosszindulatú tumorai által okozott halálozás a hatszorosára emelkedett [34], Ha a trendeket vizsgáljuk, elmondható, hogy míg a fejlett nyugati országokban az 1990-es évek elejétől kezdve egyenletesen csökken a szájüregi daganatokból eredő halálozás, addig Kelet-Európábán és a volt Szovjetunió utódállamaiban drasztikus emelkedést jeleznek a statisztikák. Hazánkban 1984 és 1994 között a halálozási arányszám növekedése férfiak esetén 83,5%, a nők körében 72,3% volt [20].

Általában elmondható, hogy a szájüregi rákos megbetegedések előfordulási gyakorisága férfiak esetén nagyobb. Az európai férfi:nő átlag 5:1, Magyarországon 6:1 [5]. A halálozási arányszám még kedvezőtlenebb a férfiakra nézve, az európai átlag 5,4:1, hazánk-Érkezett: 2005. november 30. Elfogadva: 2006. június 28.x