Fogorvosi szemle, 2006 (99. évfolyam, 1-6. szám)

2006-08-01 / 4. szám

151 FOGORVOSI SZEMLE ■ 99. évf. 4. sz. 2006. Megbeszélés Melanoma malignumos betegeknél a metasztázisok 75- 80%-a a diagnózist követő első 3 évben, míg 3-4%-a 10 éves tünetmentesség után jelentkezik. A 3. év után az áttétképzés üteme jelentősen lelassul [4, 14], Az áttét­képzés sajátos dinamikája miatt a betegeket egész éle­tükön át célszerű gondozni. Az észlelt első metasztázisok 71%-a lymphogén, 28%­­a haematogén úton alakul ki. Meier és misai által elem­zett betegek között a lymphogén áttétek keletkezési ide­je átlagosan 16 hónap, a távoli áttéteké 25 hónap volt. Megfigyeléseik szerint már a lymphogén áttétek kiala­kulása előtt megteremtődnek a távoli áttét létrejöttéhez szükséges szóródás feltételei [8j. A távoli, azaz haematogén úton létrejövő metastasi­­sok képezik az összes áttét kb. 1/3-át. A távoli áttétek kórlefolyást meghatározó szerepe az adott szervtől illet­ve azok számától függ. A nem viszcerális áttétek (bőr, subcutis, távoli nyirokcsomók) kedvezőbb lefolyásúak, mint a viszcerális metastasisok. Ez utóbbiak között is eltérő a várható túlélés, tüdőáttéteknél hosszabb, mint ! agyi vagy májáttéteknél [16]. Mindkét ismertetett esetünkben - az irodalmi adatok­nak megfelelően - először a lymphogén metastásisok jelentkeztek. Első betegünknél a primer daganat eltá­volítását követő első hónapban, második betegünknél a műtétet követő második évben. Ezután alakultak ki a távoli metastásisok, a primer tumor észlelését követő három éven belül. A gingiván kialakult áttét különösen kedvezőtlen prognózisúnak tekinthető, hiszen a primer mucosalis melanomák is agresszívebbek, mint a bőr- j ben elhelyezkedők [3, 11]. A szájüregben elsősorban a keményszájpadon található melanoma (80%), lényege­sen ritkább a gingiván és a mandibulában [1, 7], A fej-nyakon található malignus melanomák kezelésé­ben sebészi, sugár- és szisztémás kemo/immunterápia jöhet szóba. A kemo/immunterápia lehet adjuváns vagy palliativ, a leggyakrabban alkalmazott szerek a dacar­­bazin, platina-származékok, nitrozoureák. A sugárkeze­lés elsősorban agyi és csontmetastásisok palliációjára használható [6, 7, 13, 15). Mivel mindkét betegünknél egyéb metastasist nem tudtunk bizonyítani, az áttétek radikális eltávolítása mel­lett döntöttünk. A műtéteket követően további kemoterá­­pában részesültek. A távoli metastasissal rendelkező tumoros betegek életkilátásai rosszak, még akkor is, ha csak soliter távo­li metastásist észlelünk, hiszen ez már a daganat kiter­jedt disseminációjára utal. Az állcsont-áttétes betegek 5 éves túlélése igen ritka, általában 1 év körüli túlélés­sel számolhatunk ezekben az esetekben. A loko-regio­­nális metastasissal rendelkező melanoma malignumos betegek 5 éves átlagos túlélése 30% körüli, távoli átté­tek esetén 5% [2, 9, 15,19]. Első betegünk gingivájáról 4 hónapja távolítottuk el a metastasist, így nála további áttétek jelentkezése várha­tó, ezért szoros onkológiai ellenőrzés alatt áll. Második betegünk az irodalmi adatoknak megfelelő­en alig egy évet, 13 hónapot élt a mandibula metasta­sis eltávolítása után, és további távoli áttétek vezettek a halálához. Eseteinket a melanoma malignumok távoli áttéteinek igen ritka lokalizációja miatt tartottuk közlésre érdemes­nek. Irodalom 1. Batsakis JD, Regezi JA, Solomon AR: The pathology of head and neck tumors-part 13: mucosal melanomas. Head Neck Surg 1982; 4: 404-412. 2. Bouquot JE, Weiland LH, Kurland LT: Metastasis to and from the upper aero-digestive tract int he population of Rochester, Minnesota, 1935-1984. Head Neck 1989; 11: 212-218. 3. Chang AE, Karnell LH, Menck HR: The National Cancer Data Base Report on cutaneous and noncutaneous malanoma. Cancer 1998; 83: 1664-1678. 4. Gamel JW, George SL, Edwards MJ, Seigler HF: The long-term clinical cours of patients with cutaneous melanoma. Cancer 2002; 95: 1286-1293. 5. Hofmann U, Szedlak M, Rittgen W: Primary staging and follow-up in melanoma patients - monocenter evaluation of methods, costs and patient survival. BrJ Cancer2002; 87: 151-157. 6. Lattanzi SC, Tosteson T, Chertoff J: Dacarbazin, cisplatin and carmustin, with or without tamoxifen, for metastatic melanoma: 5-year follow up. Melanoma Res 1991; 5: 365. 7. Lengyel E, Gilde K, Remenár É, Ésik O: Malignant mucosal mela­noma of the Head and Neck - a Rewiew. Pathol Oncol Res 2003; 9: 7-12. 8. Meier F, Will S, Ellwander U: Metastatic pathways and time cour­ses in the orderly progression of cutaneous melanoma. BrJ Dermatol 2002; 147: 62-70. 9. Newille BW, Damm DD, Allen CM, Bouquot JE: Oral and Maxil­lofacial Pathology. Philadelphia: Wb Saunders Company; 2002; 489-583. 10. Nogai K, Matsumura J, Nomura M, Inui M, Tagawa T: A case of double cancer involving oral malignant melanoma and gastrointestinal stromal tumor (GIST). Int J Oral Maxillofac Surg 2005; 34: 328-330. 11. Pandey M, Mathew A, Iype EM: Primary malignant mucosal mela­noma of the head and neck region: pooled analysis of 60 published cases from India and rewiew of literature. EurJ Cancer Prevention 2002; 11:3-10. 12. Reintgen DS, Cox C, Slingluff CL Jr, Seigler HF: Recurrent malignant melanoma: the identification of prognostic factors to predict survival. Ann Plast Surg 1992; 28: 45-49. 13. Sack H: Strahlentherapie des malignen Melanomas. Onkologie 1996;2:473-475. 14. Schmied-Wendtner MH, Baumert J, Schmidt M: Late metastases of cutaneous melanoma: An analysis of 31 patients. J Am Acad Der­matol 2000; 43: 605-609. 15.Schwipper V: Malignes Melanom der Kopf-Hals-Region. Mund Kiefer GesichtsChir 2000; 4:177-186. 16. Somlai B: Clinical characteristics of melanoma metastasis. Hun­garian Oncol 2003; 47: 85-88. 17. SubaZs: Clinical pathologie of the oral cavity. Budapest, Medicina, 1999. 157-158. 18. Tanaka N, Mimura M, Ogi K, Amagasa T: Primary malignant melano­ma of the oral cavity: assessement of outcome from the clinical records of 35 patients. Int J Oral Maxillofac Surg 2004; 33: 761-765. 19. Zachariades N: Neoplasmas metastatic to the mouth, jaws and surrounding tissues. J Craniomaxillofac Surg 1989; 17: 283-290.

Next

/
Thumbnails
Contents