Fogorvosi szemle, 2006 (99. évfolyam, 1-6. szám)

2006-06-01 / 3. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 99. évf. 3. sz. 2006. 125-127. DR. GERA ISTVÁN MFE Főtitkári beszámoló, amely elhangzott az MFE Küldöttgyűlésén 2006. május 12-én Tisztelt Küldöttközgyűlés! A Magyar Fogorvosok Egyesülete küldöttközgyűlése 2003 májusában választotta meg jelenlegi vezetőségünket és elnök­ségünket. Azóta három esztendő telt el. Az MFE Alapszabá­lyának értelmében vezetőség és elnök választó küldöttközgyű­lést kell tartanunk. A beszámoló vázát a megtartott elnökségi ülésekről készült jegyzőkönyvek, a kongresszusi beszámolók és egyéb írásos anyagok képezik. Az elmúlt három évben tovább folytatódtak a fogászati ellá­tás finanszírozásával és szervezésével kapcsolatos kormány­zati reformintézkedések, amelyek egyre komolyabb finanszíro­zási feszültségeket okoztak. Ezt tovább rontotta, hogy a három éve átlagosan 50%-kal megemelt közalkalmazotti bérek fede­zete sem volt, és nem is biztosított a jelenlegi pontrendszerben és az erre épülő ellátási finanszírozásban. Jelentősen csök­kent a fogorvosképzés és szakorvosképzés tb-finanszírozá­­sa, és a jövőre nézve még komolyabb feszültségnek nézünk elébe. Az egyébként jogosan megemelt fogorvostan-hallga­­tói felvételi keretszámok a jövőben még tovább csökkenő tb­­finanszírozással társulnak. Nagy eredménynek számít, hogy az európai uniós csatlako­zás és az azzal járó harmonizációs folyamat eredményekép­pen teljesen átszerveződött a posztgraduális képzési rend­szerünk. 2004 januártól az ELI csatlakozások miatt megválto­zott rezidens képzésünk. A kétéves „fog- és szájbetegségek” | alap szakvizsga megszűnt, mert ez nem volt elfogadható az EU számára. Az új jogszabály értelmében minden diplomát szerzett fogorvos szabadon gyakorolhatja a diplomához kötött bármilyen fogászati gyógyító tevékenységét, és önállóan nyit­hat praxist. Ennek kapcsán szintén megszűnt és értelmét vesz­tette a korábbi ráépített fogászati szakvizsgák sora is. Telje­sen különvált a maxillo-faciális sebészet, amelyet ma már csak általános orvosi diploma után lehet megszerezni. Az öt alap szakvizsga a dentoalveoláris szájsebészet, a gyermekfogászat, a fogszabályozás, a parodontológia és a korábbi általános szakvizsga helyébe belépő konzerváló fogá­szati ésfogpótlástani szakképesítés. Mindegyiket hároméves rezidens képzés keretében lehet megszerezni. Ez az új jogszabály felértékelte a fogorvosdoktori diplo­mát, de egyben egyre nagyobb felelőséget ró az alapképzést végző fogászati szakokra, hiszen most már elvileg mindent az undergradualis fogorvosképzés 10 szemeszterében kellene a hallgatónak elsajátítania. A három évből pillanatnyilag két évet finanszíroz az EÜ Kormányzat. Ezzel a fiatal fogorvos generá­ciók sokat nyertek, mert így már három év után lehetnek szak­orvosok, de csak részletében, és nem teljesen, oldódott meg a szakképesítés állami finanszírozása. Fontos feladatunk, hogy gondoskodjunk a harmadik év finanszírozásáról, amelyre jelenleg egyáltalán nincs fedezet, sőt az előbb már említett egyetemi praxisok bázis finanszíro­zásának 32%-os csökkentésével a kormányzat még az eddi­gi szűkös kereteket is csökkentette. A magyar fogorvostársadalmat képviselő két nagy szakmai szervezet, a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozata és a Magyar Fogorvosok Egyesülete formálisan és tartalmilag is együttműködik. A Magyar Fogorvosok Nemzeti Bizottsága képviseli a tagokat a nemzetközi fórumokon. Korábban a Nem­zeti Bizottság elnöke Fazekas professzor volt, akit a megálla­podás értelmében a MOK képviseletében Vágó Péter főigaz­gató váltott fel. Több mint két évig az MFE elnöke töltötte be ezt a pozíciót, és Márton Ildikó professzor volt a magyar fogor­vosok nemzetközi első számú képviselője. 2006 januártól az elnökség két évre megint a Kamarához került, és jelenleg Dr. Hermann Péter, a Tagozat alelnöke tölti be a Nemzeti Bizott­ság elnöki tisztét, és képviseli hazánkat a nemzetközi fórumo­kon. A Nemzeti Bizottság 2002 novemberétől társult tagja lett az Európai Unió Dental Liaison Committee-jének, amely az EU hivatalos szakmai-szakmapolitikai szerve. Hazánk teljes EU tagsága után ennek immár teljes jogú tagjai lettünk. Ez az a szervezet, amely alapvetően meghatározza az európai fogá­szat jogi és működés alapjait. A Nemzeti Bizottság szintén tagja az FDI Európai Regioná­lis Szervezetének (ERŐ). Az FDI-ban hazánkat az MFE kép­viseli, a Fogorvosi Tagozat pedig még mint megfigyelő társult tag vesz részt az FDI munkájában. Az MFE létszámát tekintve a MOTESZ egyik legnagyobb tagszervezete. A 2006. éves nyilvántartásunk szerint jelenleg a MFE-nek közel 1400 regisztrált tagja van, és ennyi előfizető­je van a Fogorvosi Szemlének is. A 2001. novemberi Küldött­­közgyűlés határozatot hozott az elkövetkező évek tagdíjairól illetve a tagsági díjba foglalható szolgáltatásokról. Ennek értelmében 2002 januárjától a Fogorvosi Szemle elő­fizetési díja beleépült az MFE tagsági díjába. Ennek fejében minden regisztrált és tagdíjat fizető tagtársunk ingyen kapja meg a Fogorvosi Szemle évi hat számát. A Fogorvosi Szem­le egyben a folyamatos továbbképzés egyik fóruma is, és a megjelent cikkekből is készül vizsgaanyag az elektronikus továbbképzéshez és vizsgáztatáshoz. Ezzel hozzájárulunk kollegáink folyamatos továbbképzéséhez és a „kredit pontok” gyűjtéséhez. Az éves MFE tagsági díj minden rendes tagunk számára 6000 Ft, az ifjúsági tagok számára (két évvel a végzés utánig) 4000 Ft. Minden tagtársunk a befizetés beérkezése és banki visszaigazolása után esedékes első megjelenő Fogorvosi Szemle számtól kezdve kapja kézhez folyamatosan a lapot. Az elmúlt évben elkészült az MFE elektronikus honlapja is, melynek címe: www.mfe-hda. hu. A honlap elindításáért és karbantartásáért itt is köszönetét mondunk Dr. Hermann Péter adjunktus úrnak.

Next

/
Thumbnails
Contents