Fogorvosi szemle, 2006 (99. évfolyam, 1-6. szám)

2006-06-01 / 3. szám

118 FOGORVOSI SZEMLE 99. évf. 3. sz. 2006. Az általunk tapasztalt 7,76%-os előfordulási gyakori­ság megfelel az Arte és mtsai által az európai és ázsi­ai populációkban talált 5-10%-os eredményeknek [3]. Irodalmi adatok szerint, a maradó fogak csírahiányát tekintve, legnagyobb az előfordulási gyakoriság Izlan­­don (7,9%) [14], a legkisebb pedig Mexikóban (2,7%) [20]. A legtöbb kutató véleménye megegyezik abban, hogy a leggyakrabban hiányzó fog a bölcsességfog, de a gyakoriságban ezt követővel kapcsolatban eltérőek a tapasztalatok. Az I. táblázatban összegeztük az iro­dalomban található foghiányok előfordulási gyakorisá­gát. Mexikóban [20], Lengyelországban [23], Kínában [13], valamint egy budapesti felmérés szerint [9], a mi adatainkkal egyezően, a felső kismetszők hiányát az alsó második premolárisok hiánya követi. Ezzel szem­ben németországi [10], belga [15], szaúd-arábiai [2] és norvég [18] felmérések szerint gyakoribb a premolaris kismetsző-hiány. Egy brit vizsgálat során [11] hozzánk hasonlóan relatíve nagy százalékban találkoztak az alsó kismetszők hiányával, Malajziában [17] a mandibuláris kismetszők hiánya a maxilláris kismetszők hiányát követ­ve a második helyen szerepel. A nemek közötti elosz­lás tekintetében a szerzők majdnem egységesek, szinte kivétel nélkül női dominanciával találkozunk, így példá­ul Norvégiában (fiú: lány = 5,8:7,2) [1], Malajziában (fiú: lány = 1:1,6) [17], Kenyában (fiú: lány = 7,2%:5,3%) [16] viszont, a mi vizsgálati eredményeinkhez hasonlóan, a fiúk körében nagyobb az aplasia előfordulási gyakorisá­ga. Mi a csírahiányosok között nagyobb számban talál­kozunk leányokkal, de ha figyelembe vesszük a kiindu­lási fiú-leány arányt, férfi-dominanciát látunk. Hobkirk és mtsai [11] ritkán találkoztak első molarisok, szemfo­gak és első premolárisok aplasiájával, de hetes aplasi­­áról minden kvadránsban beszámoltak. Az aplasia ellátása a páciens életkorától, fogazati álla­potától, a hiányzó csírák számától, helyzetétől függhet, igen gyakran team-munkát igényel, ahol egyaránt részt kell vennie sebésznek, konzerváló fogászati, protetikai és orthodontiai szakorvosnak. A fogak számbeli eltéréseit vizsgálva az aplasia elő­fordulási gyakorisága relatíve nagy. A probléma korai felismerése és kezelése fontos, mert ezzel megakadá­lyozható az orthodontiai anomáliák kialakulása, a hiányt határoló fogak vándorlása és a traumás occlusio kifej­lődése. Irodalom 1. Aasheim B, Ogaard B: Hypodontia in 9-year-old Norwegians rela­ted to need of orthodontic treatment. Scand J Dent Res 1993; 101 : 257-260. 2. Al-Emran S: Prevalence of hypodontia and developmental malfor­mation of permanent teeth in Saudi Arabian schoolchildren. J Orthod 1990; 17: 115-118. 3. Arte S, Nieminen P, Pirinen S, Thessleff I, Peltonen L: Gene defect in hypodontia: Exclusion of EGF, EGFR, and FGF-3 as Candida genes. J Dent Res 1996; 75:1346-1352. 4. Backman B, Wahlin YB: Variations in number and morphology of permanent teeth in 7-year-old Swedish children. Int J Paediatr Dent 2001; 11:11-17. 5. Brook AH: A unifying aetiological explanation for anomalies of human tooth number and size. Arch Oral Biol 1984; 29: 373-378. 6. Daugaard-Jensen J, Nodal M, Kjaer I; Pattern of agenesis in the primary dentition: a radiographic study of 193 cases. Int J Paediatr Denf 1997; 7: 3-7. 7. Daugaard-Jensen J, Nodal M, Skovgaard LT, Kjaer I: Comparison of the pattern of agenesis in the primary and permanent dentitions in a population characterized by agenesis in the primary dentition. IntJ Paediatr Dent 1997; 7: 143-148. 8. Diagne F, Diop-Ba K, Yam AA, Diop F: Prevalence of dental age­nesis: a radiograpic and clinical study in Dakar. Orthod Fr2001 ; 72: 313-315. 9. Gábris K, Tarján I, Csíki P, Konrád F, Szádeczky B, Rózsa N: A ma­radó fogak csírahiányának előfordulási gyakorisága és a kezelés lehe­tőségei. Fogorv Szle 2001 ; 94: 137-140. 10. Gulzow HJ, Peters R; Epidemiology of hypodontia in the perma­nent dentition. Desch Zahnarzt! Z1977; 32: 545-549. 11. Hobkirk JA, Goodman JR, Jones SP: Presenting complaints and findings in a group of patients attending a hypodontia clinic. Dent J 1994; 177: 337-339. 12. Jarvinen S, Lehtinen L: Supernumerary and congenitally missing teeth in Finnish children. An epidemiologic study. Acta Odontol Scand 1981;39:83-86. 13. Ji GP, Cao HJ, Weng S, Tang GH, Yuan X: Agenesis and the morp­hology and site of other teeth in the permanent dentition. Shanghai Kou Oiang YiXue 2002; 11: 19-21. 14. Magnusson TE: Prevalence of Hypodontia and malformations of permanent teeth in Iceland. Community Dent Oral Epidemiol 1977; 5:173-178. 15. Mattheeuws N, Dermaut L, Martens G: Has hypodontia increased in Causians during the 20th century? A metanaiysis. EurJ Orthod 2004; 26: 99-103. 16. Ng’ang’a RN, Ng’ang 'A PM: Hypodontia of permanent teeth in a Kenyan population. East Afr Med J 2001; 78: 200-203. 17. Nik-Hussein: Hypodontia in the permanent dentition: a study of its prevalence in Malaysian children. Aust Orthod J1989; 11: 93-94. 18. Nordgarden H, Jensen JL, Storhaug K: Reported prevalence of congenitally missing teeth in two Norvégián counties. Community Dent Health 2002; 19:258-261. 19. Sági I: A csírahiányos betegek kezelése. Magyar Fogorvos 1996; 5:4-6. 20. Silva Meza R: Radiographic assesment of congenitally missing teeth in orthodontic patients. Int J Paediatr Dent 2003; 13: 112-116. 21. Skrinjaric I, Barac-Furtinovic V: Anomalies of deciduous teeth and findings in permanent dentition. Acta Stomatol Croat 1991; 25: 151-156. 22. Stromland K, Sjogreen L, Miller M, Gillberg C, Wentz E, Johansson M és mtsai: Mobious sequence-a Swedish multidiscipli­ne study. EurJ Paediatr Neurol 2002; 6: 35-45. 23. Struzak-Wysokinska M, Kaminska K, Wysokinska-Miszcruk J: Congenital abscence of permanent teeth. Czas Stomatol 1990; 43: 199-201. 24. YonezuT, Hayashi Y, Sasaki J, Machida Y: Prevalence of congenital dental anomalies of the deciduous dentition in Japanese children. Bull Tokyo Dent Coll 1997; 38: 27-32.

Next

/
Thumbnails
Contents