Fogorvosi szemle, 2006 (99. évfolyam, 1-6. szám)

2006-06-01 / 3. szám

118

FOGORVOSI SZEMLE

99. évf. 3. sz. 2006.

Az általunk tapasztalt 7,76%-os előfordulási gyakoriság megfelel az Arte és mtsai által az európai és ázsiai populációkban talált 5-10%-os eredményeknek [3]. Irodalmi adatok szerint, a maradó fogak csírahiányát tekintve, legnagyobb az előfordulási gyakoriság Izlandon (7,9%) [14], a legkisebb pedig Mexikóban (2,7%) [20]. A legtöbb kutató véleménye megegyezik abban, hogy a leggyakrabban hiányzó fog a bölcsességfog, de a gyakoriságban ezt követővel kapcsolatban eltérőek a tapasztalatok. Az I. táblázatban összegeztük az irodalomban található foghiányok előfordulási gyakoriságát. Mexikóban [20], Lengyelországban [23], Kínában [13], valamint egy budapesti felmérés szerint [9], a mi adatainkkal egyezően, a felső kismetszők hiányát az alsó második premolárisok hiánya követi. Ezzel szemben németországi [10], belga [15], szaúd-arábiai [2] és norvég [18] felmérések szerint gyakoribb a premolaris kismetsző-hiány. Egy brit vizsgálat során [11] hozzánk hasonlóan relatíve nagy százalékban találkoztak az alsó kismetszők hiányával, Malajziában [17] a mandibuláris kismetszők hiánya a maxilláris kismetszők hiányát követve a második helyen szerepel. A nemek közötti eloszlás tekintetében a szerzők majdnem egységesek, szinte kivétel nélkül női dominanciával találkozunk, így például Norvégiában (fiú: lány = 5,8:7,2) [1], Malajziában (fiú: lány = 1:1,6) [17], Kenyában (fiú: lány = 7,2%:5,3%) [16] viszont, a mi vizsgálati eredményeinkhez hasonlóan, a fiúk körében nagyobb az aplasia előfordulási gyakorisága. Mi a csírahiányosok között nagyobb számban találkozunk leányokkal, de ha figyelembe vesszük a kiindulási fiú-leány arányt, férfi-dominanciát látunk. Hobkirk és mtsai [11] ritkán találkoztak első molarisok, szemfogak és első premolárisok aplasiájával, de hetes aplasiáról minden kvadránsban beszámoltak.

Az aplasia ellátása a páciens életkorától, fogazati állapotától, a hiányzó csírák számától, helyzetétől függhet, igen gyakran team-munkát igényel, ahol egyaránt részt kell vennie sebésznek, konzerváló fogászati, protetikai és orthodontiai szakorvosnak.

A fogak számbeli eltéréseit vizsgálva az aplasia előfordulási gyakorisága relatíve nagy. A probléma korai felismerése és kezelése fontos, mert ezzel megakadályozható az orthodontiai anomáliák kialakulása, a hiányt határoló fogak vándorlása és a traumás occlusio kifejlődése.

Irodalom

1. Aasheim B, Ogaard B: Hypodontia in 9-year-old Norwegians related to need of orthodontic treatment. Scand J Dent Res 1993; 101 : 257-260.

2. Al-Emran S: Prevalence of hypodontia and developmental malformation of permanent teeth in Saudi Arabian schoolchildren. J Orthod 1990; 17: 115-118.

3. Arte S, Nieminen P, Pirinen S, Thessleff I, Peltonen L: Gene defect in hypodontia: Exclusion of EGF, EGFR, and FGF-3 as Candida genes. J Dent Res 1996; 75:1346-1352.

4. Backman B, Wahlin YB: Variations in number and morphology of permanent teeth in 7-year-old Swedish children. Int J Paediatr Dent 2001; 11:11-17.

5. Brook AH: A unifying aetiological explanation for anomalies of human tooth number and size. Arch Oral Biol 1984; 29: 373-378.

6. Daugaard-Jensen J, Nodal M, Kjaer I; Pattern of agenesis in the primary dentition: a radiographic study of 193 cases. Int J Paediatr Denf 1997; 7: 3-7.

7. Daugaard-Jensen J, Nodal M, Skovgaard LT, Kjaer I: Comparison of the pattern of agenesis in the primary and permanent dentitions in a population characterized by agenesis in the primary dentition. IntJ Paediatr Dent 1997; 7: 143-148.

8. Diagne F, Diop-Ba K, Yam AA, Diop F: Prevalence of dental agenesis: a radiograpic and clinical study in Dakar. Orthod Fr2001 ; 72: 313-315.

9. Gábris K, Tarján I, Csíki P, Konrád F, Szádeczky B, Rózsa N: A maradó fogak csírahiányának előfordulási gyakorisága és a kezelés lehetőségei. Fogorv Szle 2001 ; 94: 137-140.

10. Gulzow HJ, Peters R; Epidemiology of hypodontia in the permanent dentition. Desch Zahnarzt! Z1977; 32: 545-549.

11. Hobkirk JA, Goodman JR, Jones SP: Presenting complaints and findings in a group of patients attending a hypodontia clinic. Dent J 1994; 177: 337-339.

12. Jarvinen S, Lehtinen L: Supernumerary and congenitally missing teeth in Finnish children. An epidemiologic study. Acta Odontol Scand 1981;39:83-86.

13. Ji GP, Cao HJ, Weng S, Tang GH, Yuan X: Agenesis and the morphology and site of other teeth in the permanent dentition. Shanghai Kou Oiang YiXue 2002; 11: 19-21.

14. Magnusson TE: Prevalence of Hypodontia and malformations of permanent teeth in Iceland. Community Dent Oral Epidemiol 1977; 5:173-178.

15. Mattheeuws N, Dermaut L, Martens G: Has hypodontia increased in Causians during the 20th century? A metanaiysis. EurJ Orthod 2004; 26: 99-103.

16. Ng’ang’a RN, Ng’ang 'A PM: Hypodontia of permanent teeth in a Kenyan population. East Afr Med J 2001; 78: 200-203.

17. Nik-Hussein: Hypodontia in the permanent dentition: a study of its prevalence in Malaysian children. Aust Orthod J1989; 11: 93-94.

18. Nordgarden H, Jensen JL, Storhaug K: Reported prevalence of congenitally missing teeth in two Norvégián counties. Community Dent Health 2002; 19:258-261.

19. Sági I: A csírahiányos betegek kezelése. Magyar Fogorvos 1996; 5:4-6.

20. Silva Meza R: Radiographic assesment of congenitally missing teeth in orthodontic patients. Int J Paediatr Dent 2003; 13: 112-116.

21. Skrinjaric I, Barac-Furtinovic V: Anomalies of deciduous teeth and findings in permanent dentition. Acta Stomatol Croat 1991; 25: 151-156.

22. Stromland K, Sjogreen L, Miller M, Gillberg C, Wentz E, Johansson M és mtsai: Mobious sequence-a Swedish multidiscipline study. EurJ Paediatr Neurol 2002; 6: 35-45.

23. Struzak-Wysokinska M, Kaminska K, Wysokinska-Miszcruk J: Congenital abscence of permanent teeth. Czas Stomatol 1990; 43: 199-201.

24. YonezuT, Hayashi Y, Sasaki J, Machida Y: Prevalence of congenital dental anomalies of the deciduous dentition in Japanese children. Bull Tokyo Dent Coll 1997; 38: 27-32.