Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-04-01 / 2. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. 2. sz. 2005. 59-63. SZTE Fogászati és Szájsebészeti Klinika, Szeged A fogorvos feladatai a fej-nyak daganatok sugárterápiás kezelése által okozott komplikációk csökkentésében DR. NAGY KATALIN A fej-nyak régió daganatos megbetegedéseinek kezelésére önállóan vagy a sebészi terápiát kiegészítve, gyakran alkalmazzák a terület sugárkezelését, melynek nemkívánatos akut és krónikus mellékhatásai csaknem minden esetben megfigyelhetők a szájüregben. A szájüreg átfogó, jól tervezett sugárzást megelőző és azt követő kezelések csökkentik, sőt néhány esetben megakadályozzák a komplikációk kialakulását. A kezelések tervezésénél fontos szerepet játszik a helyes diagnózis, a tervezett sugárzás mennyisége, fajtája és a besugárzás területe. A cikk - a nemzetközi szakirodalommal összhangban - ismerteti a daganat miatt sugárterápián átesett betegeknél a Szegedi Tudományegyetem Szájsebészeti Tanszékén alkalmazott protokollt. A probléma aktualitását az a tény emeli ki, hogy sajnálatos módon, a legutóbbi magyarországi adatok továbbra is a fej-nyak daganatos betegségek előfordulásának vezető szerepéről tanúskodnak. Kulcsszavak: fej-nyak daganatok, sugárterápia, komplikációk Bevezetés A szájüregi daganatokat Közép-Kelet-Európában a harmadik leggyakrabban előforduló daganatként tarják nyilván. A WHO 2004-as adatai szerint 45 ország közül a szájüregi daganat mortalitási statisztikájában Magyarország mindkét nemet tekintve az első helyet foglalja el [7], A betegség legyőzésében elsősorban a prevenció és a korai felismerés játszik a legfontosabb szerepet. A már kialakult daganat kezelése alapvetően sebészi, kemo- és sugárterápiából, vagy ezek kombinációiból áll. Az alábbiakban a fenti kezelési módok közül a beteg számára az egyik legsúlyosabb korai és késői komplikációval járó sugárterápia mellékhatásait és ezek megelőzését tekintjük át, a daganatos beteget kezelő fogorvos teendőinek szempontjából. A sugárkezelés és következményei Besugárzásos (irradiációs) kezelésnek az ionizáló sugárzás terápiás alkalmazási formáját nevezzük. A besugárzás történhet külsőleg, illetve a szervezetbe lokálisan, a tumor területére ültetett radioaktív anyag segítségével (brachytherapia). A fej-nyak régió daganatos megbetegedéseinek kezelésére önállóan vagy a sebészi terápiát kiegészítendő, gyakran alkalmazzák a terület sugárkezelését, melynek nemkívánatos akut és krónikus mellékhatásai csaknem minden esetben megfigyelhetők a szájüregben. Ezek a brachyterápia alkalmazása esetén természetesen enyhébbek, hiszen a sugárzás és mellékhatásai is lokalizálhatok. A sugárkezelés egyes következményei krónikus, visszafordíthatatlan változások, amelyek a sugárkezelés befejezte után évekig fennállnak, sőt vannak olyan elváltozások, amelyek élete végéig elkísérik a beteget. Az egyes intézetek különböző protokoll szerint végzik a sugárkezelést, a mellékhatások kivédését, illetve csökkentését. Mucositis, xerostomia, sugár-caries, a már fennálló parodontopathia súlyosbodása, ízérzés-vesztés, az izmok fibrosusságából adódó szájzár és nehéz nyelés, esetlegesen osteoradionecrosis - ezek mind a terápia olyan mellékhatásai, melyeknek csökkentése, esetenként elkerülése is lehetséges, jól tervezett besugárzással és pontosan összehangolt team-munkával. Fogorvosi teendők A speciális fogorvosi kezelést az irradiációs terápia előtt egy hónappal, de legalább két héttel el kell kezdeni. A beavatkozás előtti időt kell felhasználni a szükséges extrakciókra, valamint a parodontológiai és cariológiai szanálásokra is. Érkezett: 2004. november 25. Elfogadva: 2005. március 8.
