Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-09-01 / Supplementum
62 FOGORVOSI SZEMLE Fogeredetű őssejtek izolálása, jellemzése és potenciális klinikai alkalmazásuk megalapozása A közelmúlt a molekuláris és sejtbiológiai alapú kutatások robbanásszerű fejlődését hozta a fogorvostudomány területén is. Az NIH/NIDCR velünk kapcsolatban lévő kutatóinak az elmúlt két év során az emberi maradó és tejfogak pulpájából és a parodontális ligamentumból is multipotens őssejteket sikerült izolálniuk. Ezek az őssejtek potenciálisan odontoblastokká és fibroblastokká, illetve cementoblastokká képesek differenciálódni, s dentin-pulpa komplexet, illetve parodontális regenerációt képesek létrehozni, magukban hordozva a fogak, illetve a fogkörnyéki szövetek regenerációjának lehetőségét. Előzetes eredmények szerint a fogeredetű multipotens őssejtek képesek más szövettípusokká is differenciálódni, módot adva ezzel az univerzális szövet, illetve szervregenerációra. Vizsgálataink célja emberi fogbélből és parodontális ligamentumból származó őssejtek izolálása és jellemzése, in vitro modell-rendszerek és eljárások kidolgozása a fogeredetű, és így potenciálisan a fogak és a parodontális szövetek részleges vagy teljes regenerációjára felhasználható őssejtek azonosítására, izolálására és fejlődési, differenciálódási képességeik meghatározására. Munkánk során emberi maradó (dental pulp stem cell = DPSC) és tejfogak pulpájából (stem cells from human exfoliated deciduous teeth = SHED) és a parodontális ligamentumból (periodontal ligament stem cells = PDLSC) preparálunk pluripotens őssejteket tartalmazó sejtkultúrákat. Kitűzött feladataink röviden összefoglalva a következők. Emberi fogbélből és parodontális ligamentumból származó fogeredetű őssejteket izolálunk és sejtkultúrában tartunk, tenyésztünk, s megvizsgáljuk a sejtek proliferációs képességét és klonogenitását. Tanulmányozzuk a DPSC, SHED és PLDSC sejtek differenciációs és transzdifferenciációs képességét, és a BMP2, a BMP4, az extracelluláris mátrixkomponensek, valamint a telomeráz enzim szerepét differenciáciálódásban és a proliferációban. Vizsgálata-98. évf. Supplementum, 2005. ink megalapozhatják a fogeredetű őssejtek in vivo alkalmazására irányuló erőfeszítéseinket. Az Orálbiológiai Tanszék helye a Fogorvostudományi Karon Az Orálbiológiai Tanszék létrejöttének az a legnagyobb jelentősége és szerepe a fogorvosképzésben, hogy oktatómunkájával kitöltse azt az ismeretanyagbeli rést, amely az elméleti alaptárgyak és a fogorvosi klinikai tárgyak között van. Más szavakkal, az orálbiológia oktatásának az a célja, hogy az általa felölelt tananyag alapját képezze annak az orvosbiológiai tudásnak, amelyre a klinikai tantárgyak támaszkodhatnak, valamint amelyen a tudományosan megalapozott fogorvosi gyakorlat alapulhat. A klinikai tantárgyak oktatásakor a Tanszék létrejöttét megelőzően is történtek utalások az adott problémák elméleti hátterére és magyarázatára, ezek azonban többnyire sem teljességükben, sem mélységükben nem pótolhatták egy a fenti célokat szolgáló önálló tantárgy oktatási rendszerességét és átfogó voltát. Az oktatási cél megvalósítása mellett ugyanolyan jelentőségű, hogy az Orálbiológiai Csoport, majd a Tanszék létrejöttével Egyetemünk Fogorvostudományi Kara egyidejűleg kutatóbázist is kapott. Az általános orvosokat képző karok mind hazánkban, mind külföldön elméleti intézeteik mellett gyakran rendelkeznek a klinikákon működő kutatólaboratóriumokkal. Ilyenek és az egyetemektől független fogorvosi kutatóintézet hiányában a magyar fogorvosi szakmától nehezen várható el az orvostudomány más ágaival való lépéstartás. Annak az elképzelésnek az irrealitása világszerte bizonyítódott, hogy más orvosi szakterületek folytassanak érdemi fogorvosi kutatásokat. Ezért is van kiemelkedő jelentősége annak, hogy Egyetemünk Fogorvostudományi Karán, a közép-európai régióban „egyedülálló módon”, önálló oktató-kutató tanszék létesült. ZellesT, Varga G: The Department of Oral Biology The Department of Oral Biology is the theoretical department of the Faculty of Dentistry. Although it was officially established in 1989, it has a 40 year long history. It was originally a unit of the Department of Pathopysiology, first with two members, then with gradually growing membership, activity and independence. The founder chairman and professor was dr. Tivadar Zelles. His career and activity completely overlaps with the history of the Department. From 2002 dr. Gábor Varga was appointed as a chairman. The primary role of the Department of Oral Biology in dental education is to establish the connection between basic science subjects and clinical dental ones, and to lay the foundation of a high scientific level view for the students. Accordingly, the Department teaches General and Oral Pathophysiology, Oral Biology and Oral Diagnostics for dental students. Besides teaching activities, the other major outcome of the foundation the Department is the establishment of a research center for the Faculty of Dentistry. Earlier it provided the basis for studies to receive the “candidate of sciences” degree, while today it helps fellows with dental and other qualifications to perform dentally oriented research to receive the PhD degree. Major research areas of the Department of Oral Biology involve salivary function studies, investigations on the mechanism of action of fluorides for caries prevention, on stomato-oncological aspects of immunopathological disorders, on permeability of oral leukoplakia, and on molecular mechanisms of epithelial electrolyte and water transport, as well as research for the establishment of salivary gene therapy, and development of methods for isolation and characterization of stem cells from dental pulp and periodontal ligament, both are having promising potentials for clinical application. Keywords: oral biology, history, pathophysiology, oral diagnostics, dentistry, graduate teaching, research, PhD studies
