Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-12-01 / 6. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. 6. sz. 2005. 243 VII. táblázat A leggyakrabban előforduló szavak az egyes csoportokban Tejfogelv. + Tejfogelv. -Kezelés + Fogak szerepe Fogfrakt. Történetek Kezelés -fog fog fog fog fog fog fog kiesni húzni fogorvos mosni esni protézis menni anya fájni menni rossz menni fogorvos fájni menni fogorvos fájni fogorvos kislány húzni félni mozogni menni fogszab. tudni ember fogorvos húzni félni csinálni szép nőni fúrni tejfog apa doktor rágni nyúl csinálni fogorvos kéz esni fehér rakni apa rossz félni ápolni sírni fúrni ember (Tejfogelv. + = problémamentes tejfogelvesztés, Tejfogelv. - = megrázkódtatást okozó tejfogelvesztés, Kezelés + = problémamentes kezelés, Kezelés - = Megrázkódtatást okozó kezelés, Fogfrakt. = fogfraktúra, sérülés következtében) Vili. táblázat A leggyakrabban előforduló szavak nemek szerint a teljes mintában Fiú Lány Teljes minta fog fog fog menni fogorvos menni fogorvos menni fogorvos húzni fájni húzni esni esni esni fájni húzni fájni anya mosni rossz mozogni rossz mosni rossz mondani anya félni fúrni félni számít, és a fiúk, illetve a teljes minta tekintetében együtt szerepel. Ugyanakkor a lányoknál csak a fájni szó gyakori, a félni szó nem. Megbeszélés Eredményeink alapján úgy tűnik, hogy a fogakkal kapcsolatos élményvilág jelentősen befolyásolja az ezt leíró szövegek hosszát (I. táblázat). A legrövidebb történetek a „megrázkódtatást okozó fogászati kezelésről” szóltak, ezt a csoportot korábbi vizsgálatunk alapján a viszonylag magas átlagéletkor és a kifejezetten magas fogászatifélelem- és szorongásértékek jellemzik [6]. A két leghosszabb szöveget író csoport (a „sérülés következtében kialakuló fogfraktúráról” és a „fogakkal kapcsolatos történetekről író”) szintén magas átlagéletkorú csoport, ugyanakkor mindkettő kifejezetten alacsony fogászatifélelem- és szorongásértéket mutat [6], Elképzelhető tehát, hogy a szöveghossz összefüggésben lehet a fogászatifélelem- és szorongásszinttel. A II. táblázatéredményei alapján az is valószínűsíthető, hogy a szöveghossz bizonyos mértékben függ a szöveget készítő alany nemi hovatartozásától. A szófaji paraméterek tekintetében csak a tartalmas jelentésű szótári szavaknál (III. táblázat) találtunk szignifikáns eltérést, az összes szó (szóelőfordulás) szófaji gyakorisága pedig (V. táblázat) egy esetben sem mutat lényeges eltérést. A tartalmas jelentésű szótári szavak szófajmegoszlása tekintetében is mindössze két olyan csoport van, amelyek egymástól szignifikáns eltérést mutatnak (III. táblázat). Mint említettük, korábbi vizsgálatunkban [6] ebben a két csoportban viszonylag magasabb életkorú tanulókat találtunk, akik elsősorban abban tértek el egymástól, hogy a „fogfraktúra, sérülés következtében” csoport kifejezetten alacsony, míg a „megrázkódtatást okozó fogászati kezelés” csoport kifejezetten magas fogászatifélelem- és szorongásértéket mutatott [6]. Elképzelhető tehát, hogy a tartalmas jelentésű szótári szavak szófaji megoszlásának eltérése a két csoport között a szöveghosszhoz hasonlóan a fogászatifélelem- és szorongásszint eltérésével van összefüggésben. Nemi megoszlás tekintetében (IV. és VI. táblázat) úgy tűnik, a szófaji paraméterek nem változnak lényegesen. A szófaj szerinti megoszlás, mint a bevezetőben említettük, regressziós jelenségekre is utalhat, a nyelvhasználat korai stádiumában a főnevek használatának feltűnő dominanciája jellemző (a tartalmas jelentésű szótári szavak kb. 65%-a a főnév kategóriába tartozik [20]). Ennek alapján a bevezetőben már említett meseszerű történetek előfordulását („fogakkal kapcsolatos történetek” csoportja) ilyen értelemben nem tekinthetjük regressziós jelenségnek. A leggyakrabban használt szavak tekintetében (VII. és Vili. táblázat) érzékelhető bizonyos különbség a tartalmilag eltérő csoportok, illetve a fiúk és lányok írásai
