Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-12-01 / 6. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. 6. sz. 2005. 241 Az elemzett szövegek átlagos hossza csoportonként Csoport Szószám p sO.05 Problémamentes tejfogelvesztés 31.19 ±11.27-i Megrázkódtatást okozó tejfogelvesztés 34.13 ± 15.58 Problémamentes kezelés 30.22 ± 19.20 * A fogak szerepe és tisztítása 33.64 ± 14.03 Fogfraktúra, sérülés következtében 44.83 ± 14.42 — Fogakkal kapcsolatos történetek 41.42 ±31.33 Megrázkódtatást okozó kezelés 28.38 ±14.64 A teljes minta átlaga 33.78 ± 17.97 (n=97, 44 fiú, 53 lány, kor 8-15 év, *= p<0,05) I. táblázat Az elemzett szövegek átlagos hossza nemenként Csoport Szószám p sO.05 Fiú 29.05 ±18.90 _____IL________ Lány 37.72 ±16.13 A teljes minta átlaga 33.78 ± 17.97 II. táblázat (n=97, 44 fiú, 53 lány, kor 8-15 év, *= p<0.05) III. táblázat A tartalmas jelentésű lexémák megoszlása szófaj szerint a különféle csoportokban (%) Csoport lge+ Főnév Melléknév+ p <0.05 Problémamentes tejfogelvesztés 41.0 50.0 9.0 Megrázkódtatást okozó tejfogelvesztés 41.7 43.3 15.0 Problémamentes kezelés 39.4 43.7 16.9 A fogak szerepe és tisztítása 36.3 45.3 18.4 Fogfraktúra, sérülés következtében 29.2 54.1 16.7 — Fogakkal kapcsolatos történetek 44.7 39.2 16.1 * Megrázkódtatást okozó kezelés 48.8 35.7 15.5-I A csoportértékek súlyozott átlaga 40.3 44.5 15.2 (lge+ = ige + főnévi igenév, Melléknév+ = melléknév+ melléknévi igenév) (Összesen 182 ige+, 250 főnév, 85 melléknév+ *= p<0.05) kori sajátosságnak tekinthető. Nagy vizsgálatai szerint is [19] a 8-10 éves tanulók írásbeli szövegeiben (kétféle minta alapján: 152 gyakorló iskolai tanuló; 88 falusi és 42 tanyasi gyerek írásaiban) a főnevek százalékos aránya a legmagasabb (közel 40%). Mint az a IV. táblázat adataiból látható, a különböző tartalmas jelentésű lexémák szófaji megoszlása nemek szerinti bontásban nem mutat szignifikáns eltérést. (A III. és IV táblázatban az „egyéb szófaj” kategóriát azért nem jeleztük, mert az egyéb szófajú szavak többsége nem tartalmas jelentésű, nem toldalékolható, így ebben a vonatkozásban a többi szófajjal nem vethető össze.) Az V. táblázat adataiból látható, hogy a szóelőfordulások szófajok szerinti gyakorisága tekintetében a csoportok között egy esetben sem találunk szignifikáns eltérést. Az egész mintában domináns az „egyéb szófaj” kategória. A többi szófaj megoszlása annyiban tér el a tartalmas jelentésű lexémák szófaji megoszlásától (III. táblázat), hogy az „ige és főnévi igenév” kategória, valamint a „főnév” kategória ennél a paraméternél közel azonos arányban szerepel. A „melléknév és melléknévi igenév” szófajcsoport itt sem domináns, megjelenési gyakorisága az előző két csoporthoz képest arányaiban hasonló, mint a tartalmas jelentésű lexémák esetében.