Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-12-01 / 6. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. 6. sz. 2005. 239-244. Semmelweis Egyetem, Fogpótlástani Klinika, Budapest Semmelweis Egyetem, Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika, Budapest* Fogakkal kapcsolatos történetek szótani alapparamétereinek vizsgálata általános iskolás (8-15 éves) korcsoportban DR. KAÁN BORBÁLA, DR. FEJÉRDY LÁSZLÓ, DR. TÓTH ZSUZSANNA, DR. FÁBIÁN GÁBOR*, KORCHMÁROS RÉKA* ÉS DR. FÁBIÁN TIBOR KÁROLY A szerzők vizsgálatukban 97 általános iskolás tanuló (kor: 8-15 év, 44 fiú, 53 lány) fogakkal kapcsolatban spontán leírt szövegeit elemezték szófajtani szempontból. A fogakkal kapcsolatos írásokat tartalom szerint csoportosították, majd a szövegekben szereplő szavakat szófajok szerint tovább bontották. Az adott szófaj-kategóriában vizsgálták a szótári szavak (lexémák = a közös alaki, szerkezeti és jelentéstani tulajdonságokkal rendelkező szóelőfordulásokból elvont nyelvi egységek [18]) közül a tartalmas jelentésűek, valamint az adott szófaj-kategóriába tartozó összes szó (szóelőfordulás [18]) számát. A fogakkal kapcsolatos élményvilág több tartalmi csoport esetében jelentősen (p<;0.05) befolyásolta a szövegek hosszát, a szófaji paraméterek közül azonban csak a tartalmas jelentésű szótári szavak (tartalmas jelentésű lexémák) vonatkozásában találtak szignifikáns (p<0.05) eltérést e tekintetben. Adataik alapján elképzelhető, hogy a szöveghossz és a tartalmas jelentésű szótári szavak (tartalmas jelenésü lexémák) szófajok szerinti megoszlása összefüggést mutat a fogászatifélelem- és szorongásszinttel. A nemi hovatartozás elsősorban a szövegek hosszára van hatással (p<0.05), a többi vizsgált szótani paraméterre nem. A leggyakrabban előforduló szavak elemzése (különösen a fiúknál) megerősíti a fájdalom és a félelem szoros kapcsolatára, valamint a szülők (különösen az anya) jelentőségére vonatkozó korábbi adatokat. Kulcsszavak: szófajtan, fog, asszociáció, általános iskolás, fogászati félelem Bevezetés A hazai gyermekpopuláció nemzetközi összehasonlításban is magasnak számító fogászatifélelem-értékeiről először Alberth M. és munkatársai [1] számoltak be. Később saját méréseink is megerősítették ezeket az eredményeket [5, 10, 14]. Az említett vizsgálatok és két újabb vizsgálatunk [6,11] alapján valószínűsíthető, hogy gyermekeknél elsősorban a szociális helyzet, a nemi hovatartozás, az általános szorongásszint, a fogorvosnál szerzett pozitív vagy negatív élmények, illetve a családi környezet gyermek felé fordulása azok a paraméterek, amelyek a fogászati kezeléstől való félelemértéket a leginkább befolyásolják [1, 5, 6, 11, 14]. A fenti paraméterek közül a családi attitűd és a fogorvosnál szerzett tapasztalatok szerepét a különböző fogászatifélelem-mérő skálák alkalmazása mellett fogakkal kapcsolatos spontán történetek tartalomelemzésével is sikerült hazai mintán valószínűsíteni [6, 11]. Az említett vizsgálatokban a fogakkal kapcsolatos történetek (szövegek) tartalomelemzését végeztük, nem elemeztük azonban az alsóbb nyelvi szintek (pl. szó, szintagma, mondat) és a fenti paraméterek összefüggését. A fogászati félelem mint pszichés jelenség tekintetében a nyelvi közlés alsóbb szintjei számos olyan információt nyújthatnak a személyiség mélyebb rétegeit érintő összefüggésekről, amelyeket a szövegek globális tartalmának elemzésével nem lehet kimutatni. Különösen fontosak lehetnek e tekintetben a regressziós jelenségek [9, 12, 17] a nyelvi közlés alacsonyabb szintjein [2, 20, 21], mivel korábbi adataink a fogászati kezeléstől fokozottan félő és a fokozott szorongású gyermekeknél tartalmi szinten a fogakkal kapcsolatos meseszerű történetek nagyobb arányú megjelenését jelezték [6, 11] (ami többek között regressziós folyamat következménye is lehet). Hogy a vázolt tudományos problémát megközelíthessük, jelenlegi tájékozódó vizsgálatunkban általános célkitűzésként referenciaértékek gyűjtését jelöltük meg (további összehasonlító vizsgálatokhoz). Konkrét célkitűzésként vizsgálatunkban arra kerestük a választ, hogy a fogakkal kapcsolatos tartalmilag eltérő történetcsoportok a főbb szófajtani kategóriák megoszlásában, illetve a szövegek szószámában is eltérnek-e egymástól. A szófajtani kategóriák megoszlása utalhat a közlés szótani értelemben vett „fejlettségére” [20], ami a már említett Érkezett: 2004. június 14. Elfogadva: 2004. november 22.
