Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-02-01 / 1. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. 1. sz. 2005. 21-25. Semmelweis Egyetem, Fogorvos-tudományi Kar, Fogpótlástani Klinika, Budapest Kérdőív használata rizikófaktorok kiszűrése céljából időskorú páciensek kezelése esetén DR. KOZÁK LILI, DR. ÁBRÁM EMESE, DR. KIVOVICS PÉTER A mindennapi fogorvosi gyakorlat fontos része az általános és fogászati anamnézis felvétele. 2001-ben végzett felmérés szerint Magyarországon a 60 éven felüliek aránya 27%. Az előrejelzések az átlag életkor emelkedésével számolnak, és a lakosság további elöregedését jósolják. Mivel a fogorvosi kezelésre jelentkező páciensek átlagéletkora megemelkedett, így jelentősen nőtt a kezelések általános szövődményeinek rizikója. Egyre nagyobb szükség van a fogorvosi kezeléskor fellépő hirtelen rosszullétek megelőzésére, melyek időnként életveszélyes állapotokat is előidézhetnek. 1941-ben az American Dental Association olyan egészségügyi kérdőív-rendszert dolgozott ki, amely az American Society of Anaesthesiologists (ASA) rizikócsoport beosztásán alapszik. 1993-ban K. J. M. de Jong és munkatársai számoltak be a kérdőív klinikai felhasználásának tapasztalatairól. Ezek alapján az Európa Tanács Egészségügyi Bizottsága mellett működő fogorvosi munkacsoport európai bevezetésre ajánlotta. Vizsgálataik során a szerzők arra keresték a választ, hogy az ASA által szerkesztett kérdőív mennyiben segíti az anamnézis felvételét. Felmérésük arra is kiterjedt, hogy az általuk vizsgált páciensek mely rizikófaktorba tartoznak. 207 páciens adatait dolgozták föl, akika Semmelweis Egyetem, Fogorvos-tudományi Karának beteganyagából véletlenszerűen kerültek kiválasztásra. Eredményeikből kiemelnénk, hogy az ASA rizikócsoportok közti megoszlás a következőnek adódott: ASA I.: 35,8%, ASA II.: 24%, ASA HL: 17%, ASA IV.: 23,2%. A 60 év feletti korosztályban ASA I.: 20,9%, ASA II.: 13,2%, ASA III.: 24,2%, ASA IV.: 41,7%. A felmérés eredménye igazolja, hogy az ASAIII. és IV. rizikócsoportok előfordulási aránya a 60 év feletti korcsoportokban nő, így emelkedik azon páciensek száma, akiknél az anamnesztikus adatok miatt a kezelés módosítására lehet szükség. A beosztás alkalmas arra, hogy tájékoztassa a fogorvost a beteg kezelését befolyásoló egészségi problémák természetéről. Kulcsszavak: gerontológia, gerostomatológia, rizikófaktorok, statisztikai adatok Bevezetés A 60 éven felüliek aránya Magyarországon - a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint-napjainkban 27%. Az előrejelzések az életkor kitolódásával számolnak, és a lakosság további elöregedését jósolják [4, 7]. Mivel a fogorvosi kezelésre jelentkező páciensek átlagéletkora megemelkedett, így jelentősen növekedett a kezelések általános szövődményeinek rizikója [1, 5,8]. Egyre nagyobb szükség van a fogorvosi kezeléskor fellépő hirtelen rosszullétek megelőzésére, melyek életveszélyes állapotokat is előidézhetnek. Az anamnézis, vagyis kórelőzmény mindazoknak a panaszoknak és tüneteknek, vizsgálati adatoknak az összegyűjtése, amelyek információt nyújtanak a betegség kezelésére, kialakulására, más betegségtől való elkülönítésre, és kiinduló pontot nyújt a helyes diagnózis felállítására [6]. A mindennapi fogorvosi gyakorlat integráns része az általános és fogászati anamnézis felvétele. A fogorvos kezelés előtt rögzíti azokat az általános és fogászati kórelőzményeket, amelyek befolyásolják, illetve kapcsolatban állnak a fogászati kezeléssel. 1941-ben az American Dental Association olyan egészségügyi kérdőív-rendszert dolgozott ki, amely az American Society of Anaesthesiologists (ASA) rizikócsoport-beosztásán alapszik [2,3, 7], Ezeket a rizikócsoportokat az ASA 1941-ben határozta meg azon páciensek számára, akik általános anaesthesiában részesültek. Ezt a beosztást 1979-ben intravénás érzéstelenítéssel vagy inhalációs narkózisban kezelt páciensek számára módosítottak. Az ASA értékek alapján kidolgozott kérdőívet Európában először Abraham Inpijn, Karin de Jong és munkatársai vizsgálták Hollandiában, akik az Academic Center of Dentistry fogorvostan-hallgatóit oktatták belgyógyászatra [3]. A kérdőív klinikai felhasználásának tapasztalatairól 1993-ban számoltak be. Ezt követően számos európai országban végeztek vizsgálatot a kérdőív gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Ezek alapján az Európa Tanács Egészségügyi Bizottsága mel-Erkezett: 2003. november 24. Elfogadva: 2004. február 10.
