Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-10-01 / 5. szám
194 FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. 5. sz. 2005. Demirjian eredeti módszerét számtalan vizsgálatban használták az egész világon [4, 5, 13, 14, 16, 18, 19]. A vizsgálatok tanulsága, hogy az eredeti francia-kanadai gyermekek standardjai nem kielégítően ábrázolják a különböző genetikai hátterű csoportok fogazatának fejlődését. Demirjian már első vizsgálatában javasolta, hogy az eredeti fejlődési fokok és pontozási rendszer használatával népcsoport-specifikus, standard táblázatokat alakítsanak ki [6, 23], Célunk a magyar népesség fogazati fejlődésének vizsgálata volt a Demirjian-módszerrel, valamint a magyar gyermekek összehasonlítása az eredeti kanadai-francia standardokkal. Vizsgálati anyag és módszer Kor (ív) Retrospektív tanulmányunkban, a PTE-ÁOK (korábbi POTE) Fogászati és Szájsebészeti Klinikán 1989 és 1994 között 198 arcsérülést szenvedett, nagyfokú orthodonciai eltéréssel, fogfejlődési anomáliával vagy foghiánnyal nem rendelkező, egyébként egészséges magyar 2,9 és 17,5 éves kor közötti gyermekről készült 203 panorámafelvételt (OP) vizsgáltunk. Két lányról (11,2 és 12,8 valamint 12,6 és 14,7 éves korban) és egy fiúról (12,9 és 16,3 éves korban) készült felvétel. Egy fiúról 3 alkalommal - 5,5, 6,5 és 7,5 éves korban - készült felvétel. Az OP-k készítése között több mint 1 év telt el. A vizsgálatba bevont gyermekek kor és nem szerinti megoszlása az I. táblázatban és az 1. ábrán láthatóak. I. táblázat A vizsgálatba bevont magyar gyermekek kor és nem szerinti megoszlása. (N-vizsgált OP-k száma) Fiú Lány Összes N 99 104 203 Átlagos életkor 10,93±3,11 10,36±3,13 10,64±3,07 Minimális életkor 4,1 2,9 2,9 Maximális életkor 17,5 17,5 17,5 Demirjian és Goldstein 1976-ban átdolgozott módszerét használtuk a fogak fejlődési fokának meghatározásához [7j. Minden, a bal alsó kvadránsban lévő fogat - a bölcsességfogak kivételével - lupéval vizsgáltunk röntgennéző asztalon. A vizsgált 7 foghoz (31-37) fejlődési fokuknak megfelelően a radiológiai leletek alapján A-tól H-ig egy-egy fejlődési fokot rendeltünk a kalcifikáció első megjelenésétől a gyökércsúcs záródásáig. Ezt követően a fejlődési fokot átalakítottuk pontszámmá, 0-tól 19,3-ig, az eredeti módszer szerint. A 7 fog fejlettségi pontszámának összeadásával meghatároztuk 1. ábra. A vizsgáltba bevont gyermekek kor és nem szerinti megoszlása KW(&S 2. ábra. A dél-dunántúli magyar gyermekek fogazati fejlettsége nemek szerint a fejlettségi pontszámok összegét (0-100). A fejlettségi pontszámok összege (FPÖ) jellemzi a gyermek biológiai érettségét, amit a kronológiai életkorral hasonlítottunk össze. Koordináta-rendszerben ábrázoltuk az FPÖ-t és az életkort. Lowess-féle helyileg súlyozott legkisebb négyzetgyök módszerrel (pf% = 85; i# = 3) görbét illesztettünk az ábrázolt pontokra az SPSS statisztikai programcsomag [20] használatával (2. ábra). A nemek szerinti görbéket F-tesztel hasonlítottuk össze. Statisztikailag a fentiek szerint számolt grafikonjainkat az eredeti Demirjian-görbékkel [7] hasonlítottuk össze, és egy korrekciós táblázatot hoztunk létre, amely az eredeti Demirjian-táblázatokkal a magyar gyermekek kor-
