Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-02-01 / 1. szám
18 FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. 1.sz. 2005. IV. táblázat A szájégés alakulása a benzidamin-öblögetés után Szájégés-változás Összesen Kategória 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 Rosszabb* Javult* Benzidamin csoport Betegszám 0 2 0 1 13 16 % Betegcsoporton belül 0% 12,5% 0% 6,3% 81,3% 100,0% Kontroll Betegszám 0 0 10 4 2 16 % Betegcsoporton belül 0% 0% 62,5% 25,0% 12,5% 100,0% Összesen Betegszám 0 2 10 5 15 32 % Betegcsoporton belül 0% 6,3% 31,3% 15,6% 46,9% 100,0% ‘szignifikáns különbség (Mann-Whittney-próba, p=0,001) V. táblázat A szájszárazság alakulása a benzidamin-öblögetés után Szájszárazság-változás Összesen Kategória 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 Rosszabb Javult Benzidamin csoport Betegszám 0 2 9 3 2 16 % Betegcsoporton belül 0% 12,5% 56,3% 18,8% 12,5% 100,0% Kontroll Betegszám 0 0 11 4 1 16 % Betegcsoporton belül 0% 0% 68,8% 25,0% 6,3% 100,0% Összesen Betegszám 0 2 20 7 3 32 % Betegcsoporton belül 0% 6,3% 62,5% 21,9% 9,4% 100,0% hető erythemájával szokott társulni. Fogsorviselő betegeinknél a nyálkahártya túlterhelésére utaló ilyen jelet nem tapasztaltunk. A fogsor alaplemez alatt előforduló Candida-fertőzés ugyancsak kiváltó tényező lehet, ezért alkalmaztunk a protokoll elején gombaellenes terápiát. A betegek érzeteinek a megítélése elmondásuk alapján meglehetősen nehéz, a panaszok szélsőséges eltéréseket mutathatnak. Az égő érzés meghatározására összeállított kérdőíveket általában a vizsgálatot végző orvos tölti ki, így a páciens által megélt tüneteket kevésbé pontosan tükrözi. A VAS a páciensek szubjektív érzéseinek szemikvantitatív követésére alkalmazható, lehetőséget ad az alkalmazott gyógyszer hatásosságának megítélésére mind a fogorvos, mind a páciens számára. Az öblítés előtt és után a VAS-án jelölt bármilyen irányú változás a szubjektív tartalom ellenére, értékmérője lehet az alkalmazott terápia sikerének, illetve sikertelenségének. Az SzJSz-s betegcsoportban még a kismértékű javulás is jelentős eredménynek tekinthető. A VAS gyakorlati hasznát mutatta, hogy az SzJSz-ben a fájdalom, a szájégés és a szájszárazság tünetei egymástól szétválasztva értékelhetők voltak. Bonyolítja a fájdalom megítélését a napszak szerinti változó lefolyása és az a megfigyelés, hogy abbamaradhat éjszaka vagy evés közben. Ezt a tapasztalatot figyelmen kívül hagytuk, és mindenkinek napi háromszori öblítést írtunk elő abból a meggondolásból, hogy így egész napos hatást biztosítsunk a napszaki eltérésektől függetlenül. A terápia eredményes volt a teszt- és kontrollcsoportban egyaránt. A kontrollcsoportban tapasztalható javulás a betegségben szerepet játszó pszichológiai tényezők nem elhanyagolható szerepére hívja fel a figyelmet. A tesztcsoportban a szájégés mérséklődése jelentősen javította a betegek közérzetét és állapotuk megítélését. Ugyanakkor nagy részarányban megmaradt a fájdalom és szájszárazság. A benzidamin-öblögetés fogágy-műtétekben [8] és szájnyálkahártya-gyulladásokban [11] leírt kedvező fájdalomcsillapító hatását nekünk az SzJSz betegeknél nem sikerült igazolni. Úgy tűnik, hogy a benzidamin lokális analgetikus hatása a szenzoros neuropátiának tartott SzJSz-ban [4] nem érvényesül, azonban az égő érzésért felelős komponenst csökkenteni képes. Az SzJSz megszüntetésében a továbbra is jelentős szerepet kapnak a lokálisan elvégezhető kezelések, úgymint a mikrobiológiai flóra csökkentése, szájhigiénés oktatás, motiválás, caries-szanálás, fogkő-eltávolítás, helyi irritáló tényezők megszüntetése, kémiai plakkkontroll, lokális fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentés és nem utolsósorban a páciens megnyugtatása [13].
