Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-10-01 / 5. szám
180 FOGORVOSI SZEMLE Vizsgálati anyag és módszer Hatályos szabályozásunk szerint [4] kétféle nyilvántartás készül a fogorvosokról (az orvosokkal együtt). Az Alapnyilvántartást a szakminisztérium, a Működési Nyilvántartást a Magyar Orvosi Kamara (MOK) vezeti. A MOK, bár erre köztestületi jogosítványa nem volt, megalakulása óta [5] vezetett kimutatást a tagjairól. Közhiteles kamarai nyilvántartás bevezetésére csak 2000. január 1-jétől került sor. Tekintettel a kötelező bejelentkezésre, ekkor lényegében teljes körű keresztmetszeti adatfelvétel történt. Az Alapnyilvántartás kiválóan alkalmas a bevándorlási trendek elemzésére, a kivándorlás idősoros követésére viszont primeren egyik regiszter sem alkalmas. Jelen vizsgálatnak nem célja az adatok időbeli változásának kimutatása. A bevándorolt és hazai fogorvosok viszonylatában azokat a kiemelt területi és minőségi megoszlási viszonyokat tárgyalja, amelyek kimutatására a MOK elektronikus adattárából végezett felvétel adott lehetőséget (rögzítés 2004. december 13-án). Az így nyert adatok csoportosítása és a megoszlási viszonyok kiszámítása a továbbiakban manuális módszereket igényelt. Az általános népességi adatok a KSH legutóbbi országos népszámlálási adatbázisából származnak [6]. Első megközelítésben „bevándorolténak azok a fogorvosok tekinthetők, akik diplomájukat nem magyarországi egyetemen szerezték. Megjegyzendő, hogy Magyarországnak nem volt olyan nemzetközi felsőoktatási megállapodása, amely jelentős számú hazai hallgató fogorvosi szakon történő külföldi képzését biztosította volna. Következésképpen a külföldi diplomások - elhanyagolható statisztikai eltéréssel - tényleges bevándorlókat képviselnek. Területi megoszlás tekintetében a vizsgálat a 19 megyére és a fővárosra irányult. Az egyes területek bevándorlással fennálló kölcsönhatásában földrajzi és helyi gazdasági tényezők juthatnak szerephez (az általános infrastruktúra fejlettsége és a fizetőképes kereslet). A szabadpiaci kereslet miatt célszerű az alapellátást nyújtó TEK-praxisokat elkülönítetten is megvizsgálni. Eredmények A 2004 decemberében elvégzett keresztmetszeti vizsgálat tanúsága szerint 5670 regisztrált fogorvos működik az országban. Közülük 443 (7,81 %) rendelkezik külföldön szerzett diplomával (I. táblázat). Szerbia-Montenegró (a volt Jugoszlávia is), továbbá Csehország és Szlovákia (a volt Csehszlovákia is), valamint Ukrajna, a csekély elemszámok ellenére az államterület szomszédsága miatt kerültek külön sorokba. Ukrajnán kívül egyébként elhanyagolható az egykori Szovjetunió más területein kiadott diplomák száma. Ha területi egységenként csak a bevándorlók abszolút számát vesszük figyelembe, az 1. ábra szerinti megosz■ 98. évf. 5. sz. 2005. I. táblázat Külföldön szerzett diplomával rendelkező fogorvosok emissziós országok szerinti megoszlása Ország Létszám Megoszlás Románia 319 72,0 % Marosvásárhely 237 Kolozsvár 60 Temesvár 10 Bukarest 10 lasi 2 Ukrajna* 30 6,8 % Szerbia-Montenegró** 28 6,3 % Csehország és Szlovákia*** 9 2,0 % Egyéb**** 57 12,9% Összesen 443-100,0% * mint független állam, és mint a volt SZU tagállama. Egyetemi városok szerint: Dnyepropetrovszk, Lvov, Harkov, Odessza, Ivano-Frankovszk, Donyeck, Kijev, Poltava, Ungvár ** és a volt Jugoszlávia egykori tagállamai. Egyetemi városok szerint: Belgrád, Újvidék, Szarajevó, Zágráb *** egyetemi városok szerint: Brno, Kassa, Prága, Pozsony **** Magyarországgal nem szomszédos országok lást kapjuk eredményként. A szürke árnyalatú megyék és a főváros a 15 fő feletti létszámot jelzik. A Romániából érkezett, és egyben a bevándoroltak túlnyomó többségét (72,0%) képviselő fogorvosok területi megoszlása (2. ábra), Heves megye kivételével, a teljes bevándorló sokaság mintáját követi, ami statisztikailag várható, de nem szükségszerű jelenség. 1. ábra. A bevándoroltak (443 fő) megyék és a főváros szerinti megoszlása
