Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-08-01 / 4. szám
FOGORVOSI SZEMLE 98. évf. 4. sz. 2005. 161 alveoláris kötőszövetben, a sejtes elemek közül az osteoclastok és a leukocyták száma emelkedik a koronális részen elhelyezkedő ligamentumoknál, a működő erek száma növekszik mind a koronálisan elhelyezkedő parodontális rostoknál, mind a szupraalveoláris kötőszövetben [1,21,40]. A káros hatás kiküszöbölését követően, a károsodott szövetek regenerálódnak, a fog mozgathatósága csökken [16, 17, 30]. Fogágy-gyulladás miatt bekövetkezett tapadásveszteséget elszenvedett fogazat rágóképességének a helyreállítása több szempont figyelembevételét követeli meg. A sikeres parodontális kezelés, a szubmarginális parodontális szövetek gyulladásának megszüntetésével csökkenti a fogak mozgathatóságát [12, 14, 27, 28, 29, 30, 31,32, 35], de a fog tartószerkezetének súlyos destrukciója esetén megmarad. A mozgó fogak csökkent rágóerő elviselésére alkalmasak, és a hagyományos sebészi terápiát követően kialakuló nagymértékű recesszió [37] fonetikai és esztétikai problémát is okoz. Az esetlegesen hiányzó vagy a végleges terápia részeként eltávolított fogak alveoláris nyúlványának involúciója az implantációs fogpótlás elkészítését megnehezíti, annak költségét megnöveli, ezért a több fogat érintő extrakció nem tűnik a legjobb megoldásnak [37], A maradék fogazat szempontjából legkedvezőbb megoldást valamilyen rögzített fogpótlás jelenti. A szupragingivális preparálással elkészített híd hosszú ideig segít a parodontális terápia eredményét megőrizni, és lehetőséget biztosít a gondos egyéni és professzionális szájhigiéné elvégzésére [22,24]. A szájhigiéné szempontjából kedvezőtlen megoldást jelent a fogművek szubgingivális végződése, mert a plakk-felhalmozódást segíti [39, 41] . A szupragingivális preparálás esztétikai szempontból jelent kompromisszumos megoldást. A szálerősítésű kompozitból készült intrakoronális sín alkalmazása kedvező költsége, minimális preparálási igénye, kedvező mechanikai tulajdonságai miatt került előtérbe [7, 8, 42] , amely hosszú távon is megfelelő eredményt nyújt, és esztétikai, valamint fonetikai szempontból is elfogadható a páciens számára [37], Humán és állatkísérletek révén tudjuk, hogy a luxálódott fogak flexibilis rögzítése, a fiziológiás, jiggling típusú erőhatásokat engedve, helyreállítva a normál rágófunkciót, segít megőrizni a parodontális rostok és a fogbél egészségét, valamint megakadályozza a foggyökér reszorpciójához vezető, kis ankylotikus rögzülések kialakulását [25]. A szálerősítésű kompozitsínek elasztikus modulusa hasonló a természetes fogakéhoz (12-50 GPa), amely jóval kedvezőbb, mintafémeké (100 GPa) [43]. A beágyazott, kémiailag is kötődő üvegszál, egységet képezve a polimer mátrixszal, az anyag teljes terjedelmében fogja fel, és csökkenti a rágóerő okozta stresszt, ezáltal igen jó a fáradásos roncsolódással szembeni ellenálló képessége [6]. A kedvező mechanikai tulajdonságok miatt, a szálerősítésű kompozitok a természetes viszonyokat jobban megközelítő módon adják át a rágóerő által okozott terhelést a fogaknak, mint a fémből készült hidak. A szakirodalomban eltérő véleményeket olvashatunk a fog rögzítésének, illetve mozgathatóságának, a parodontális terápiát követő gyógyulására. Többen jutottak arra az eredményre, hogy az immobilizáció nem jelent előnyt a fogágy gyógyulása és az eredmény hosszú távú fenntarthatósága szempontjából [4, 13, 15, 31, 33, 35]. A parodontális terápiát követő sebgyógyulással kapcsolatos hisztológiai ismereteink inkább Fleszar és Wang eredményeit támasztják alá, akik különbséget találtak a mobilis, illetve nem mobilis fogaknál mért klinikai paraméterek között, a fenntartó terápia során [5,45]. Bár nem találtunk adatokat a hypermobilitás regeneratív terápiát befolyásoló hatásáról, tudjuk azonban, hogy a gyógyulás sikere szempontjából alapvető a seb stabilitása [34], Ismert az is, hogy bármely terápiás eljárást követő gyógyulás feltétele a stabil fibrinrög kialakulása a lágyszövet (lebeny) és a gyökérfelszín között [34], Ezt a stabil kapcsolatot veszélyezteti a mobilis fog minden elmozduláskor, legalábbis addig, amíg az „érett” hámtapadás ki nem alakul (8-10 nap). Vizsgálatunk során azt tapasztaltuk, hogy a rögzített fogak jobb lehetőséget teremtettek az egyéni szájhigiéné végzésére. Ha a sebgyógyulással kapcsolatos ismeretek biztosan nem is, de a betegeknél tapasztalt jobb szájhigiénia, valamint a kiegyensúlyozott okklúzió kialakítása, a korai érintkezések megszüntetésével és a fogak rögzítésével, magyarázatot nyújtanak, a szálerősítésű kompozit alkalmazásával végzett, parodontális sínezéssel nyert pozitív terápiás hatásra. Saját eredményeinket másokkal összehasonlítani nem tudjuk, mert kizárólag merev, fémvázas híd által történő rögzítés hatásairól találhatók irodalmi hivatkozások. A szálerősítésű kompozit, anyagtani tulajdonságaiból adódóan, a fiziológiáshoz jobban közelítő terhelést enged a fogágynak, mint a fémvázas rögzített pótlás. Irodalom 1. Biancu S, Ericsson I, Lindhe J: Periodontal ligament tissue reactions to trauma and gingival inflammation. An experimental study int he beagle dog J. Clin. Periodontol. 1995; 22: 772-779. 2. Ericsson I, Lindhe J: Lackót effect of trauma from occlusion ont he recurrence of experimental periodontitis. J. Clin. Periodontol. 1977; 4: 115-127. 3. Ericsson I, Lindhe J: Lack of significance of increased tooth mobility in experimental periodontitis. J. Periodontol. 1984; 55: 447-452. 4. Ericsson I, Giargia M, Lindhe J, Berglundh T, Neiderud A-M: Progression of periodontal tissue destruction at splinted/non-splinted teeth. An experimental study int he dog. J. Clin. Periodontol. 1993; 20: 693-698. 5. Fleszar T, Knowles JW, Morrison EC, Burgett FG, Nissle RR, Ramfjord SP: Tooth mobility and periodontal therapy. J. Clin. Periodontol. 1980; 7: 495-505 6. Freilich, M., A., Meiers, J., C., Duncan, J., P, Goldberg, A., J.: Fiber-Reinforced Composites. Quintessence, Chicago, 2000; 9-21. 7. Friskopp J, Blomlöf L: Intermediate fiberglass splint. J. Prosth. Dent. 1984;51:334-347. 8. Friskopp J, Blomlöf L, Söder P-Ö: Fiber glass splints. J. Periodontol. 1979, 50; 193-196 9. Gallér C, Selipsky H, Phillips C, Ammons W: The effect of splinting on tooth mobility (II). After osseus surgery. J. Clin. Periodontol. 1979;6:317-333.
