Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-08-01 / 4. szám
148 FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. 4. sz. 2005. Esetünkben a bal oldali kinematikai pont discoordinatiója nyitó és záró mozgás közben 1,6 mm. A kinematikus tengelysebesség szabályszerű (2b. ábra). A funkciódiagnosztikai lelet kezdődő funkciózavarra utal. 1.2 Condylus subluxatio (3. és 4. ábra) Az ízületi szalagok fokozott nyúlása, a discus mozgáskorlátozottsága, alakváltozása következtében nyitómozgáskor a condylus a discusról anterior, lateralis, és cranialis irányba „leugorhat”, záró mozgás közben a helyére kerül. Habitualis intercuspidatióban szabályszerű a discus—condylus egység [8, 16], Nagymértékű jobb oldali condylus hypermobilitás (subluxatio) látható (3a. ábra). A fejecselmozdulást nyitó mozgáskor gyorsulással járó antero-cranialis „ugrás” jellemzi. A symphysis pont záró mozgáskor ellenkező oldalra deviál, melynek mértéke a négyzethálós beosztás szerint 8-9 mm (3b. ábra). Záró mozgáskor a discus felgyűrődik, ezért hosszabb a fejecs útja a discus előtt, mint nyitó mozgáskor (4a, b. ábra), tehát a funkciózavarban a discus is részt vesz [16]. 1.3 Condylus luxatio Anyagunkban nem fordult elő, mert acut ellátást igénylő maxillofacialis traumatológiai kórkép. 2. A discus intracapsularis dislocatiói A discus helyzetét mindig a condylus mandibulae-hoz viszonyítjuk. Occlusalis interferenciák következtében a condylus habitualis occlusiós helyzetben dorsalis, a discus antero-medialis irányba kerül [8, 9], 2.1 Discus subluxatio (5. ábra) Klinikailag gyakran tünetszegény. A discus spontán repositiója is létrejön. A mandibula elmozdulásának mennyiségi mutatói normálisnak tekinthetők (5a. ábra). A discus subluxatiója miatt a bal oldali condylus pont a *5 b. i 3a, b. ábra a. a mandibula elmozdulásának jellemző értékei; b. a kinematikai pontok pályái a sagittalis síkban, a symphysis pont pályája a frontális síkban; kinematikai tengelyelmozdulás
