Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-08-01 / 4. szám
139 FOGORVOSI SZEMLE zet, majd 1992-től az azonos című, Bánóczy Jolán- Dénes József-Fazekas András-Gera István és Szőke Judité Ital írt tankönyv [15] szolgálta (4. kép). A kisméretű könyv hét fejezetben ismerteti azt a minimális tudást, mely a prevencióval kapcsolatosan a fogorvostanhallgatók számára elengedhetetlen. Az azóta önálló tantárgyként szereplő prevenciós képzés ma is eme tankönyv használatával, mint bázisanyaggal valósul meg. A gyermekfogászat és fogszabályozásiam tankönyvigényének kielégítésére két könyv látott napvilágot 1954-ben. Az egyik a Nagy László-Rehák Rudolf szerzőpáros (Nagy ekkor a Stomatológiai Klinika fogszabályozási osztályának volt a vezetője) „Fogszabályozása” [35] (5. kép). A könyv 18 fejezetből áll, melyből az első négy az anatómiai, anthropológiai és élettani alapokat ismerteti. Ezt fejlődési és aetiológiai fejezet követi, majd a megelőzés kérdései kerülnek sorra. A diagnosztika fejezetet az általános, majd a részletes terápiái rész követi. Az előbbiben a kezelési technikák, míg a másodikban az egyes fogak, fogcsoportok rendellenességei■ 98. évf. 4. sz. 2005. nek konkrét kezelése kerül leírásra. Önálló fejezet foglalkozik a fogszabályozással kapcsolatos fogeltávolításokkal. Tárgyalják még a szerzők a recidiva kérdését, majd a kezelésekkel kapcsolatos szövettani alapismeretekre és a kezelés megkezdésének időpontjára vonatkozóan adnak ismereteket. Az utolsó négy fejezet a prognózisról, a műtéti beavatkozásokról, a szájhigiénéről és a fogszabályozás történetéről számol be. A gyermekek fogászati ellátásának témakörben megjelent másik mű, az Oravecz Pál-Varga István-Schranz Dénes-Huszár György szerzőcsapat által írt „Gyermekfogászat- Fogszabályozás- Iskolafogászat” [36] 1954- ben látott napvilágot. A gyermekfogászat területének eme korszak első öszszefoglaló műve Tóth Pál 1962-ben kiadott „Gyermekfogászat” [47] (6. kép) című egyetemi tankönyve. A könyv három fő fejezetre oszlik, melyek közül az első a „Megelőzés”. Ebben a szerző röviden összefoglalja a diszpositiós és az expositiós prophylaxis lehetőségeit, majd ezek közül külön tárgyalja az ivóvíz fluorozását, a rágás, valamint a táplálkozás jelentőségét. Ezt követően a gyermekek táplálkozására, szájhigiéniájára hatással bíró személyek felelősségét és feladatait ismerteti. A második fejezet a „Gyógyítás”. Ezen belül külön alfejezetekben kerül megtárgyalásra a fogak fejlődése, a fogelőtörés és a fogváltás, majd a gyermekfogászatban alkalmazható érzéstelenítési formák. A konzerváló fogászati rész 5. kép
