Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)

2005-06-01 / 3. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. 3. sz. 2005.119-123. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Fogászati és Szájsebészeti Klinika Step-back technikával és GT Rotary File nikkel-titánium gépi forgóműszerrel végzett gyökércsatorna-előkészítés in vitro vizsgálata DR. KRAJCZÁR KÁROLY, DR. TÓTH VILMOS, DR. NYÁRÁDY ZOLTÁN, DR. SZABÓ GYULA A vizsgálat célja volt, hogy összehasonlítsák a step-back technikával és GT Rotary File nikkel-titánium gépi forgómű­szerrel végzett gyökércsatorna-előkészítés után megmaradó csatornafal-vastagságot, valamint összevessék a két eljá­rás időszükségletét. A szerzők 20 extrahált molárist dekoronáltak, két vizsgálati csoportot képeztek, majd vesztibulo-orális radioviziográf (RVG) felvételt készítettek. Az 1. csoportnál step-back preparálást végeztek, a 2. csoportnál System GT Rotary Files műszerkészlettel dolgoztak. A molárisok meziobukkális (MB) gyökércsatornáit #30-ig, palatinális/disztális csatornáit #40- ig tágították. Mérték a preparáláshoz szükséges időt. Újabb RVG felvétel készítése után meghatározták a vizsgált gyö­kerek vesztibulo-orális vetületének csatornafal vastagságát. A méréseket az RVG felvételeken preparálás előtt és után a csatorna meziális és disztális pontjain a radiológiai apextől 3, 6 és 9 mm-re végezték. A maradék keményszövet tekintetében a legnagyobb eltérést a preparálás után és a preparálás előtt mért csatornafal­vastagság hányadosánál a MB gyökércsatorna disztális dentinfalán a koronális és középső harmadban találták: step­­back preparálás esetén 0,605 illetve 0,754, GT file-nál 0,824 és 0,895. Az átlagos kezelési időt a step-back prepará­ciónál 100%-nak tekintették mind az MB, mind a disztális/palatinális csatornák esetén. System GT Rotary Files alkal­mazásával az MB csatornáknál 68,7%-ra, a disztális illetve palatinális csatornák esetében pedig 52,5%-ra csökkent a kezelési idő szükséglet. A NiTi műszerekkel egyes csatornaszakaszokon a túlzott szövetelvétel megelőzhető, a kezelési idő pedig jelentősen csökkenthető. Kulcsszavak: GT Rotary File, step-back technika, NiTi Gyökérkezelés során a preparálás célja jól tömhető, az apikális konstrikció irányába folyamatosan szűkülő, töl­csérszerű preparálási forma létrehozása, az ép foganyag minél nagyobb mértékű megtartása mellett. A kialakított csatornának pulpamaradványoktól, nekrotikus szöve­tektől, mikroorganizmusoktól és dentintörmeléktől men­tesnek kell lennie, valamint biztosítania kell az apikális harmadhoz való jó hozzáférést a gyökértömés kivitele­zéséhez. Ezt az ideális állapotot csak megfelelően elvég­zett kemomechanikus preparációval érhetjük el [15, 3]. A tisztítás hatásfokát növelhetjük, ha koronálisan meg­felelő hozzáférési formát hozunk létre („coronal flaring”), apikálisan pedig elfogadható minimális műszerméretig tágítunk [5, 10]. Az apikális tágítás mértékének meg­határozása igen fontos feladat, mert ezen a szakaszon a megfelelően megválasztott mértékű preparálás szig­nifikánsan csökkentheti a baktériumszámot. A moláris csatornák sokkal tisztábbak lesznek, ha az instrumen­­táció mértéke eléri a #45-ös méretet. A további tágítás nem hoz szignifikáns javulást, és megnő a gyökérfrak­túra esélye [22], Dalton és mtsaiszerint a nátrium-hipo­­klorit oldat csak akkor fejti ki megfelelően antibakteriális hatását az apikális harmadban, ha az előkészítés mini­málisan ISO #30-35 méretig megtörténik. Kisebb pre­paráció esetén a NaOCI-nak nincs előnye a fiziológiás sóoldattal szemben [4, 7]. Az ideális forma kialakítása nem könnyű. Könyök-, zipp-, lépcsőképződés, perforáció, munkahossz-vesz­­tés következhet be a tágítás során [18], Görbült csator­náknál a preparáció során megváltozhat a csatornale­futás, az eredeti tengelyhez képest csatorna-áthelye­ződés jöhet létre, nem kívánt dentinveszteséget okozva [21], Ez különösen többgyökerű fogaknál, a furkáció özeli területen jelenthet gondot, mivel itt eleve keske­nyebb dentinszövet áll rendelkezésre. A preparálás, ha nem veszi figyelembe ezen sajátosságokat, különösen görbült csatorna esetén a dentinfal túlzott elvékonyodá­­sához, perforációjához vezethet [1], Különböző prepa­­rációs technikák ismertek, melyek csökkentik a problé­mát [1, 12, 14], Érkezett: 2005. január 7. Elfogadva: 2005. április 7.

Next

/
Thumbnails
Contents