Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)

2005-06-01 / 3. szám

111 FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. 3. sz. 2005. Fontos tapasztalat, hogy az AD csoportban 5%-ban, a NAD csoportban 10%-ban észleltünk mellékhatást. Ez akkor is figyelemre méltó adat, ha a NAD csoport­ban a Kiion okozta gastrointestinalis mellékhatások rela­tive magas aránya - ami a gyakorló fogorvosok körében ismert tény - rontott a csoport eredményein. Fülöp és mtsai[4] Duomox alkalmazásakor sem kiütést, sem gast­­rointestinális mellékhatást nem észleltek. Tapasztalataink egyeznek azon szerzők véleményé­vel, akik szerint az amoxicillin a dentalis és egyéb orális beavatkozásoknál mind standard általános, mind endo­carditis prophylaxisként biztonsággal alkalmazható [1,3, 7, 10, 13], vagyis az általunk tesztelt Aktil Duo e célokra tökéletesen megfelel. Azonban hangsúlyozni kell, hogy a rövid ideig való alkalmazás a rezisztens baktériumok fel­­szaporodását eredményezheti. Ilyen esetekben különö­sen fontos a tenyésztés, mert ha az béta-laktamáz-terme­­lő baktériumot mutat ki, az AD alkalmazása nemcsak kívá­natos, hanem a terápiás idő betartásával szükséges [3,7], Az Aktil Duó Gram-pozitív és -negatív aerob, illetve anaerob kórokozók ellen is hatásos. Adása terhesség alatt csak abszolút indikáció mellett javasolt. 12 éves kor alatt a tabletta helyett az Aktil szuszpenzió alkalmazható. A fogászatban és a szájsebészetben a különböző minő­ségi és mennyiségi összetételű tabletták közül az Aktil Duó 625 mg filmtabletta alkalmazása ajánlott, napi 2 x 1 dózisban, 5-7 napon át. A tabletta összetétele: 500 mg amoxicillinium trihidricum és 125 mg acidum clavu­­lanium. Irodalmi és saját tapasztalatok alapján a terápi­ás javallat: odontogen et parodontalis abscessus, peri­ostitis, osteomyelitis, odontogen sinus-empyema, peri­­implantitis, béta-laktamáz-termelő baktériumok jelenléte (antibiogram!), endocarditis és általános prophylaxis. A szájsebészeti és fogászati terápiában leggyakrab­ban alkalmazott lehetséges kezelési módok: sebészi, gyógyszeres (elsősorban antibiotikumok), sebészi­gyógyszeres kombinált [11, 14], A dolgozat megírásá­val nem az a célunk, hogy az antibiotikum terápia a töb­bi kezelési forma elé kerüljön, ellenkezőleg: maximáli­san osztjuk Simon [11, 12] véleményét, aki szerint az odontogen gyulladásos betegségek terápiájában elsőd­leges a sebészi gyógykezelés. Ezért az az orvos (nem csak fogorvos!), aki a dentalis gyulladásos betegségek sebészi gyógyítására bármilyen ok miatt nem vállalko­zik, vagy nem képes, az az antibiotikum alkalmazásá­ról is mondjon le (hacsak nem életveszélyes állapot­ról van szó), és sürgősen küldje a beteget a megfelelő szakrendelésre. Irodalom 1. Ashkenazi M, Ashkenazi S: Judicious use of antibiotics in dental practice. Ref Hap Vehashin 2004; 21: 27-34. 2. Bascones-Martinez A, Figuero-Ruiz E: Periodontal diseases as bacterial infection. Med Oral Patol Oral Cir Bucal2004; 9: 101-107. 3. Borvendég J: Gyógyszer kompendium. MediMedia, Budapest, 2002; 85-87. 4. Fülöp E, UjpAl M, Gyulai-Gaál Sz, Bereczkei Á: A Duomox alkal­mazásának lehetőségei a szájsebészetben DentHírek2000\ 7: 75-76. 5. Fülöp E, Ujpál IVI: A szájüregi gyulladások gyógyszeres kezelé­sének lehetőségei Dent Hírek 2000; 7: 76-78. 6. Gábris K: Gyógyszerek alkalmazása a gyermekfogászati gyakor­latban. In: Dénes J, Gábris K, Hidasi Gy, Tarján I (szerk.): Gyermek­fogászat, fogszabályozás. Semmelweis, Budapest, 2004; 120-126. 7. Kelentey B: Antibiotikumok alkalmazása a fogászati gyakorlatban. http://www.magyar.fogorvos.hu/2002-05/antibiotikum.html 8. Lacevic A, Vranic E, Zulic I: Endodontic-periodontal locally deli­vered antibiotics. Bosn I Bas Med Sei 2004; 4: 73-78. 9. Liebana J, Castillo AM, Alvaler M: Periodontal diseases: mic­robiological considerations. Med Oral Patol Oral Cir Bucal 2004; 9: 82-91. 10. Maestre-Vera JR: Treatment options in odontogenic infection. Med Oral Patol Oral Cir Bucal 2004; 9: 25-31. 11. Simon BG : A fogeredetű gennyes gyulladások gyógyításának anti­biotikum-támogatásáról. Orvosképzés 1971 ; 46: 379-384. 12. Simon G, Pados R: Antibiotikumok alkalmazása a dentoalveolaris sebészeti gyakorlatban. FogorvSzle 1983; 76: 289-294. 13. Slots J: Systemic antibiotics in periodontics. J Periodontol2004; 75: 1553-1565. 14. Szabó Gy: Szájsebészet, maxillofacialis sebészet. Semmelweis, Budapest, 1997. Orosz M, Philipp N, Sárközi K, Gábris K: The application of aminopenicillin combined with the beta-lactamase inhibitor in outpatient of oral surgery and dentistry On the basis of the information gained from the literature the amoxicillin/clavulanic acid combination has attained the lead­ing position in dentistry and outpatient oral surgery practices as regards the order of application of antibiotics. The expla­nation for this may be that in 60-70% of the cases of odontogenic inflammation, besides the pathogenic anaerobic bacteria there is an increasing necessity to eliminate beta-lactamase-producing bacteria as well. The authors applied the amox­icillin/clavulanic acid combination (Aktil Duo 625 mg) to support the - primarily surgical-treatment of 14 oral and dental surgery conditions on a total of 60 patients. After analysing the results and side effects they came to the conclusion that the application of the mentioned combination was very successful in dentistry and outpatient oral surgery practices. Key words: amoxicillin-clavulanic acid, beta-lactamase, odontogenic inflammation

Next

/
Thumbnails
Contents