Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-06-01 / 3. szám
98 FOGORVOSI SZEMLE 98. évf. 3. sz. 2005. FOGSZABÂLYOZÂSTAN A FOGSZABÁLYOZÁS! ELJÁRÁSOK ORVOSI ÉS TECHNIKAI LEÍRÁSA IRTA: MADARÁSZ ERZSÉBET hl 189 ÁBRÁVAL BUDAPEST 1934 EGGENBERGER-FELE KÖNYVKERESKEDÉS Dtrwvi izÁDni ss 11. kép tént felállítását és fejlesztését követően egyre nagyobb az igény a speciális szakirodalomra is. Ezek sorát 1935- ben Hamar Pál „A gyermek fog- és szájbetegségei és azok gyógyítása” című kiadványa [7] nyitotta meg (10. kép). A könyv első része az anatómiai alapokkal, a fogzással és fogváltással, valamint a fejlődési rendellenességekkel ismerteti meg a szakorvosokat. A második rész a betegvizsgálatról és fájdalomcsillapításról szóló fejezetek mellett a gyermekkezelés lélektanába és annak technikájába vezeti be az olvasót. A harmadik a gyermekkori fogazat betegségeivel és annak terápiájával foglalkozik. Külön fejezeteket szentel a szerző a gyermekkori szájnyálkahártya-elváltozások valamint a daganatok ismertetésének. Az utolsó részben úttörő jelleggel hívja fel a figyelmet a profilaxis jelentőségére és megvalósításának egyéni és szervezett formáira, kiemelve az iskolafogászat jelentőségét. Még ebben az évben kiadták Oravecz Pál szerkesztésében a „Gyermekfogászat és az iskolafogászat” című művet [20], mely az ez irányú szakmai továbbképzés előadásainak összefoglalója volt. A fogszabályozástan területén szinte egyszerre jelent meg TÖRVÉNYSZÉKI STÖMATOLOGIA FOGORVOSOK ÉS TÖRVÉNYSZÉK! ORVOSOK RÉSZÉRE 109 ábrávnl IRTA . SCHRANZ DÉNES dr. klinikai tanárságé*!, tűrvénorvo*«r.akÁM« EI<Wóí írt hozzá BAK A Y LAJOS <)r, egyet. ny. ttíndes tanár h Igawwgögyi Ontm Tasit» elnöke Ki>4»pral. 19 4*. A */mí ki a i&fM. 12. kép két hézagpótló mű 1934-ben, mindkettő a „Fogszabályozástan” címmel. Egyikük szerzője Madarász Erzsébet (11. kép) [15] gyakorló fogorvos, míg a másiké Salamon Henrik[29], ki ekkor már az azonos nevű osztályt vezette aStomatológiai Klinikán. A téma divatosságát jelzi, hogy szintén ebben az évben jelent meg Rehák Rudolf „Az orthodontia alapvonalai” című könyve is [23]. A szakmai specializáció következményeként még egy új tudományágról s annak egyetlen, de meghatározó szakirodalmáról kell megemlékeznem. Ennek a tudományágnak a jelentősége napjainkban, az ún. „műhibaperek” számának növekedésével ismét felértékelődik. Valódi értékén történő elismerése eddig inkább a kriminalisztika tudományterületén dolgozók részéről történt. A törvényszékistomatológia első szakirodalmi alkotása azonos címmel jelent meg 1944-ben Schranz Dénes tollából [31] (12. kép). A fogorvoslás magyarországi történetével foglalkozó csekély számú mű közül kiemelkedő Salamon Henrik 1944-ben kiadott, „A magyar stomatológia (fogászat) története” [30] című könyve (13. kép).
