Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)

2005-06-01 / 3. szám

98 FOGORVOSI SZEMLE 98. évf. 3. sz. 2005. FOGSZABÂLYOZÂSTAN A FOGSZABÁLYOZÁS! ELJÁRÁSOK ORVOSI ÉS TECHNIKAI LEÍRÁSA IRTA: MADARÁSZ ERZSÉBET hl 189 ÁBRÁVAL BUDAPEST 1934 EGGENBERGER-FELE KÖNYVKERESKEDÉS Dtrwvi izÁDni ss 11. kép tént felállítását és fejlesztését követően egyre nagyobb az igény a speciális szakirodalomra is. Ezek sorát 1935- ben Hamar Pál „A gyermek fog- és szájbetegségei és azok gyógyítása” című kiadványa [7] nyitotta meg (10. kép). A könyv első része az anatómiai alapokkal, a fog­zással és fogváltással, valamint a fejlődési rendellenes­ségekkel ismerteti meg a szakorvosokat. A második rész a betegvizsgálatról és fájdalomcsillapításról szóló fejeze­tek mellett a gyermekkezelés lélektanába és annak tech­nikájába vezeti be az olvasót. A harmadik a gyermekkori fogazat betegségeivel és annak terápiájával foglalkozik. Külön fejezeteket szentel a szerző a gyermekkori száj­­nyálkahártya-elváltozások valamint a daganatok ismer­tetésének. Az utolsó részben úttörő jelleggel hívja fel a figyelmet a profilaxis jelentőségére és megvalósításának egyéni és szervezett formáira, kiemelve az iskolafogá­szat jelentőségét. Még ebben az évben kiadták Oravecz Pál szerkesztésében a „Gyermekfogászat és az iskola­fogászat” című művet [20], mely az ez irányú szakmai továbbképzés előadásainak összefoglalója volt. A fog­­szabályozástan területén szinte egyszerre jelent meg TÖRVÉNYSZÉKI STÖMATOLOGIA FOGORVOSOK ÉS TÖRVÉNYSZÉK! ORVOSOK RÉSZÉRE 109 ábrávnl IRTA . SCHRANZ DÉNES dr. klinikai tanárságé*!, tűrvénorvo*«r.akÁM« EI<Wóí írt hozzá BAK A Y LAJOS <)r, egyet. ny. ttíndes tanár h Igawwgögyi Ontm Tasit» elnöke Ki>4»pral. 19 4*. A */mí ki a i&fM. 12. kép két hézagpótló mű 1934-ben, mindkettő a „Fogszabá­­lyozástan” címmel. Egyikük szerzője Madarász Erzsébet (11. kép) [15] gyakorló fogorvos, míg a másiké Salamon Henrik[29], ki ekkor már az azonos nevű osztályt vezette aStomatológiai Klinikán. A téma divatosságát jelzi, hogy szintén ebben az évben jelent meg Rehák Rudolf „Az orthodontia alapvonalai” című könyve is [23]. A szakmai specializáció következményeként még egy új tudományágról s annak egyetlen, de meghatáro­zó szakirodalmáról kell megemlékeznem. Ennek a tudo­mányágnak a jelentősége napjainkban, az ún. „műhiba­perek” számának növekedésével ismét felértékelődik. Valódi értékén történő elismerése eddig inkább a krimi­nalisztika tudományterületén dolgozók részéről történt. A törvényszékistomatológia első szakirodalmi alkotá­sa azonos címmel jelent meg 1944-ben Schranz Dénes tollából [31] (12. kép). A fogorvoslás magyarországi történetével foglalko­zó csekély számú mű közül kiemelkedő Salamon Hen­rik 1944-ben kiadott, „A magyar stomatológia (fogászat) története” [30] című könyve (13. kép).

Next

/
Thumbnails
Contents