Fogorvosi szemle, 2004 (97. évfolyam, 1-6. szám)
2004-06-01 / 3. szám
FOGORVOSI SZEM LE ■ 97. évf. 3. sz. 2004. 123-127. Semmelweis Egyetem Fogorvos-tudományi Kar Fogpótlástani Klinika, Budapest Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézet, Budapest* A műíny műfogakkal határos szélének mikrobiológiai vizsgálata lemezes fogpótlásokon DR. HERMANN PÉTER, DR. KLEIN ILDIKÓ, DR. BARNA ZSUZSANNA*, DR. KAÁN MIKLÓS, DR. FEJÉRDY PÁL Vizsgálataink célja annak megállapítása volt, hogy az ínybarázda hagyományos művi kialakítása, majd megszüntetése milyen hatással van a lepedékképződésre, e területek mikroflórájára, különös tekintettel a baktériumokra és a gombákra. A vizsgálathoz a Fogpótlástani Klinika beteganyagából 32 teljes lemezes fogpótlást viselő pácienst választottunk ki, nemre és korra való tekintet nélkül. Minden betegnél egységesen a bal felső első műőrlő műínnyel határos széléről vettünk mikrobiológiai mintát steril papírpoénnal. A papírpoénokat 2 ml fiziológiás sóoldatban Eppendorf-csőben szállítottuk. Az anyagok két órán belül feldolgozásra kerültek. A fiziológiás sóoldatban szállított mintákból hígítási sort készítettünk, majd Sabouraud és Gentamycin, véres-agar, eosin-metilénkék és Bacitracinnal dúsított Mitis Salivarius táptalajra szélesztettük. A sabouraud táptalajt két napig szobahőmérsékleten aerob körülmények között indukáltuk, majd meghatároztuk az össz-gombaszámot. A színtenyésztés-készítés után az identifikálás egyrészt Candida albicans ID-táptalaj felhasználásával történt, másrészt a különböző Candida-speciesek azonosítására BioMerieux ATB automatát használtunk. Az identifikális színtenyészetből Gram-festéssel, Neisser-festéssel, kataláz és oxidáz, valamint egyéb biokémiai reakciókkal történt. A véres-agar táptalaj szolgált az össz-csíraszám, valamint a normál torok- és szájflórában előforduló baktériumok meghatározására. A mikrobiológiai mintavétel után az egyik oldalon a müíny műfogakkal határos konvencionális mű-ínykontúrt megszüntettük, és biztosítottuk a műíny és a műfogak sima átmenetét a praemolaris és a moláris régióban. Vizsgálataink során kizárólag sarjadzó gombát találtunk. Candida albicans volt a leggyakoribb, ezenkívül Candida glabrata, tropicallis, spherica és Iambica fordult elő nagyobb számban. A műíny és a műfogak közötti sima átmenetet a műsulcus gingivae megszüntetését esztétikai szempontból nem kifogásolták a páciensek. A minták mikrobiológiai vizsgálata, majd összehasonlító értékelése azt mutatta, hogy az általunk módosított felszíneken a konvencionálisán kialakított oldalhoz viszonyítva szignifikánsan kevesebb a szájüregi gomba, Gramm + és - baktériumtörzs, és nincs plakk-képződés. Kulcsszavak: mű sulcus gingivae, mű sulcus gingivae megszüntetése, mikrobiológiai vizsgálat, baktériumtörzs, sarjadzógomba A mindennapi gyakorlatban a teljes lemezes fogpótlásokon a fogtechnikai tankönyvek, kézikönyvek útmutatása szerint [1,6, 10, 11] a műfogakkal határos mű-ínyszél kialakításakor a sulcus gingivae, a szabad ínyszél utánzása elfogadott, sőt elvárt még az esztétikai szempontból kevéssé jelentős területeken is. A műsulcus formázása történhet próbafogsorokon viaszkés, esetleg más hegyes eszköz segítségével (1., 2. ábra) vagy gömbfúróval a kész fogpótlás kidolgozásakor. Megállapítható, hogy a műsulcusokban még gondosan ápolt fogpótlásokon is gyakran található nehezen tisztítható elmeszesedett lepedék (3. ábra) [2, 3, 5, 7, 8], Vizsgálataink célja annak megállapítása volt, hogy az ínybarázda hagyományos művi kialakítása, majd megszüntetése milyen hatással van a lepedékképződésre, 1. ábra. A sulcus gingivae kialakítása próbafogsoron (Schulz ábrája) Érkezett: 2004. január 4. Elfogadva: 2004. április 26.
