Fogorvosi szemle, 2004 (97. évfolyam, 1-6. szám)
2004-06-01 / 3. szám
121 FOGORVOSI SZEMLE ■ 97. évf. 3. sz. 2004. (12,3%) akrilát alaplemezzel készült (IV. táblázat). A 80 akrilát alaplemezű műfogsor mind szubtotális fogatlanság esetén készült, 69 fogmű (86,2%) elhorgonyzására drótkapocs szolgált, és csak 11 esetben (13,8%) teleszkóp korona, holott az utóbbi alkalmazása ilyen esetekben statikai és parodontológiai szempontból is előnyösebb lett volna. IV. táblázat A fogpótlásokhoz felhasznált anyagok Pótlások anyaga Pótlások száma % Rögzített pótlások anyaga Fémkerámia 406 93,5 Fémműanyag 28 6,5 Kivehető pótlások alaplemeze Fém 570 87,7 Akrilát 80 12,3 3/4. Fogszín A leggyakrabban alkalmazott fogszín a Vita A2, mely az esetek 42%-ban fordult elő. Ezt követi az A3, mely a munkalapok 39,6%-án szerepelt. Egyéb fogszínek ( B2 - 2,3%, D3 - 2,3%, C3 - 2,0%, C2 - 1,9% stb.) ritkábban, összesen 18,4%-ban fordultak elő. Megbeszélés Irodalmi adatok és megfigyelések alapján megállapítható, hogy a foghiány nagyságával arányosan nő a páciensek fogpótlási igénye [2], ugyanis egyre inkább érzi a beteg a foghiány káros következményeit, a rágóképesség csökkenését, a hangképzési zavart és az esztétikai hátrányokat. Általában a foghiány kedvezőtlen esztétikai hatása a döntő a páciensek fogpótlási igényeinek tekintetében [2], Eredményeink szerint az elkészült fogpótlások többsége (62,5%-a) nő páciensek számára készült. Hasonló arány figyelhető meg mind a rögzített, mind a kivehető pótlások esetében. Ennek magyarázatául szolgálhat egyrészt a nők magasabb esztétikai igénye, másrészt az a tény, hogy a nők maradék fogainak száma minden korcsoportban kisebb, mint a férfiaké [2, 3, 4], Annak oka, hogy a nők korábban veszítik el fogaikat, egyes szerzők véleménye szerint hormonális különbségekre vezethető vissza [5, 6]. A kor előrehaladtával csökken a rögzített és nő a kivehető pótlások gyakorisága, ami szoros kapcsolatban áll a fogelvesztés dinamikájával [3]. Felmérésünk alapján a legtöbb fogpótlás, más szerzők eredményeihez hasonlóan [2], az 50-70 éves páciensek számára készült. Ennek oka lehet, hogy ebben az életkorban a foghiány mérete már a páciensek többségénél olyan nagyfokú, hogy esztétikai és funkcionális zavart is okoz. A nyugdíjba vonulás előtt álló, e korcsoportba tartozó páciensek fokozottabb igénye talán azzal magyarázható, hogy ilyenkor még anyagi szempontból előnyösebb helyzetben vannak, mint a nyugdíjasok. Ez a korosztály még igyekszik megtartani fiatalságát, és az öregség érzése ellen próbál lépéseket tenni. A nyugdíjasok csoportjában pedig a társadalombiztosítás által nyújtott kedvezmény és a páciensek több szabadideje szolgálhat magyarázatul a viszonylag nagyszámú fogpótlásra [2, 6], A kivehető pótlások 70%-a öntött kapoccsal, 10,6%a drót kapoccsal, 6%-a teleszkóp koronával, 5,7%-a csúsztatóval, 4,1 %-a csúsztatóval és öntött kapoccsal, 3,5%-a pedig teleszkóppal és öntött kapoccsal volt elhorgonyozva. Ezek az eredmények eltérnek egy, az 1980-as években végzett hasonló jellegű vizsgálat eredményeitől, melyben a drótkapocs, mint elhorgonyzási eszköz, az öntött kapoccsal csaknem egyenlő arányban szerepelt, teleszkópos elhorgonyzás 1,2%-ban, csúsztató pedig 0,4%-ban volt jelen [7], Acsúsztatós és teleszkópos elhorgonyzású pótlásokkal együtt készült fix részek vizsgálatára nem tértünk ki, mivel célunk a fogpótlások elhorgonyzási típus szerinti megoszlásának felmérése volt, valamint a munkalapok hiányos kitöltöttségéből adódóan a pillérfogak száma és elhelyezkedése nem volt kideríthető. Manapság a szegedi fogorvosok ritkábban, zömmel szubtotális fogatlanság (egy vagy két fog megléte) esetén döntenek a drótkapocs használata mellett. 80 hagyományos, akrilát alaplemezű pótlás közül 69 esetben találtunk drótkapcsot, és csak 11 esetben teleszkóp koronát, holott az utóbbi előnyösebb lenne, mert a fogpótlás funkcionális stabilitása sokkal jobb, mint a drótkapcsos lemezé, süllyedésének mértéke csekélyebb, és a pillérfogakat tengelyirányú terhelés éri [1], A rögzített pótlások ma már zömmel - az esetek 93,5%-ban - fém-kerámiából készülnek, a keményműanyag előrészes hidak aránya csökken. Ennek oka a kerámia olyan kedvező tulajdonságaiban keresendő, mint a nagyfokú esztétikai igény illetve a kopásállóság, de előnye az is, hogy a lepedék kevésbé tapad a kerámia sima felszínén. A részleges kivehető pótlások készítésekor a fogorvosok a fém alaplemezt előnyös tulajdonságai miatt gyakrabban (87,7%-ban) kérik a technikusoktól. Akrilát alaplemezt kizárólag szubtotális fogatlanság esetén alkalmaznak. Ez jelentős előre haladást jelent a hetvenes években végzett vizsgálat eredményeihez képest, amikor a részleges kivehető fogsorok több mint 90%-a tisztán gingivális megtámasztással, akrilát alaplemezzel készült [6]. Megállapíthatjuk, hogy a műanyag leplezésű hidak és az akrilát alaplemezű drótkapcsos pótlások egyre jobban kiszorulnak a terápiás lehetőségek közül, ugyanis a fogművek nagy része ma már a követelményeknek jobban megfelelő anyag és technológia felhasználásával készül. A fogorvosi ellátás igen fontos része az alapos dokumentáció, fogpótlások készítése során pedig nélkülözhe
