Fogorvosi szemle, 2003 (96. évfolyam, 1-6. szám)
2003-04-01 / 2. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 96. évf. 2. sz. 2003. 89-93. HÍREK A Magyar Köztársaság elnöke dr. Kaán Miklósnak, az orvostudomány kandidátusának, a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikája igazgatóhelyettesének, a Magyar Orvosi Kamara volt elnökének közel négy évtizedes kiemelkedő szakmai, kutató, oktató és tudományos tevékenysége elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta. (A szerkesztőség) Tanszékek létesültek a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán a Fogászati és Szájsebészeti Klinika Fogorvostudományi Szakának keretében A Szegedi Tudományegyetem Fogászati és Szájsebészeti Klinikájának jogelődje 1924-ben létesült az akkori Egyetemi Sebészeti Klinika Fogászati és Szájsebészeti Szakrendelése formájában, az Egyetemi Rendelő Intézet keretében. Megbízott vezetője ekkor Dr. Viola György volt. Munkatársainak feladatát ebben az időben elsődlegesen a betegellátás jelentette, de kezdettől fogva részt vettek a fogászat és szájsebészet iránt érdeklődők szakorvosi képzésében is. Az Egyetem a Fogászati és Szájsebészeti Szakrendelés megalakulását követően, az idő teltével, egyre kifejezettebben és egyre konkrétabb formákban vállalta a Trianon utáni délkelet-magyarországi régióban a fogászati és szájsebészeti szakma tudományos közéletének szervezését és irányítását, mindvégig betöltve a ''égionális központ szerepét. Ezzel együtt a Szakrendelés munkatársai egyetemi oktatói tevékenységet is folytattak az orvosképzésben stomatológia tantárgyként szereplő ismeretanyag elméleti és gyakorlati tanításával. A második világháború után az Egyetemi Rendelő Intézet rogászati Szakrendelésének a feladatköre a korábbiaknál még határozottabban körvonalazódott. Az orvosképzésben, /alamint a régió szakmai-tudományos közéletében betöltött szerepének megfelelően egyetemi katedrái rangot szerzett. \z oktatási és vallásügyi miniszter felkérésére Dr. Hattyasy Jezső, akit 1949-ben a Szegedi Tudományegyetem Stomatológiai Tanszékének vezető egyetemi tanárává neveztek ki, a klinika létesítésére kijelölt épületben - az akkori Sztálin körút 60. szám alatt, amely ma a Tisza Lajos körút 64. számú épületeként a később megkapott szomszédos lakóházzal összeépítve jelenti a Klinikát - kialakította a klinikai struktúrát és a személyi feltételeket az alapvető egyetemi tanszéki feladatok, az oktatási, a betegellátási és a tudományos kutatási, valamint ezekkel együtt a szakma régionális szervezési és irányítási tevékenység biztosítására. Az egyetemi oktatás a tanszék keretében ebben az időszakban a szakorvosképzés és továbbképzés mellett az általános orvostanhallgatók alapképzésében a stomatológia oktatása volt. Az ötvenes években a szegedi egyetemi „Fog és Szájbeteg Klinika” nemcsak regionálisan, de országosan, sőt nemzetközileg is egyre ismertebbé vált, és egyre nagyobb szakmai elismerést vívott ki tevékenységével az itt gyógyító, oktató és kutató gárda. Fokozatosan kialakult egy olyan belső szervezeti struktúra, amely megteremtette a feltételeit az egyetemi szakosított fogorvosképzés bevezetésének. Ennek megszervezése Tóth Károly nevéhez fűződik, aki felismerve a korszerű fogorvosképzés nemzetközi tendenciáit és a hazai szakorvosellátottság regionális igényeit, olyan fogorvosi iskolát teremtett a Szegedi Orvostudományi Egyetemen, amely a Budapesti Orvostudományi Egyetem után az országban másodikként alapos általános orvosi ismeretekkel bíró és a fogorvosi ismereteket a diploma megszerzését követően a gyakorlatban azonnal alkalmazni tudó fogorvosdoktorokat volt képes igen jó színvonalon képezni. A Klinika az oktatási feladatok szerint osztályokra és részlegekre tagozódott, és rendelkezett minden olyan funkcionális egységgel, amely a szakosított fogorvosképzéshez szükséges. Emellett természetesen folytatódott az általános orvostanhallgatók fogászati oktatása, az egyetemi igények szerint angol nyelven is. A Klinika fejlesztésében a szakosított fogorvosképzés korszerű feltételrendszerének kialakítása mellett külön hangsúlyt kapott a szájsebészeten belül az arc- és állcsontsebészet korszerű szintű művelése feltételeinek a kialakítása, kórtermekkel és műtőkkel rendelkező részleg létrehozása. Szegeden az első évfolyam 1960-ban kezdte el orvosegyetemi tanulmányait a szakosított fogorvosképzés keretében, és 1965-ben tizenhatan szerezték meg itt a fogorvosdoktori egyetemi diplomát. A Klinika infrastruktúrájának a kialakítása 1968-ra fejeződött be egy eredetileg szanatóriumnak épült épület és egy lakóház átalakításával, illetve összeépítésével, az akkori európai viszonyoknak megfelelően elfogadhatóan korszerű berendezéssel. A gyakorlati képzés és ezzel együtt a betegellátás célját a didaktikai szempontok szerinti osztályokra tagozódásának megfelelően külön-külön kezelőhelyiségek szolgálták- és szolgálják azóta is.