Fogorvosi szemle, 2003 (96. évfolyam, 1-6. szám)
2003-04-01 / 2. szám
68 FOGORVOSI SZEMLE ■ 96. évf. 2. sz. 2003. A szemfog retentio előidéző okait több szerző vizsgálta [6, 9, 12, 13]. A szerzők a következő etiológiai tényezőket említik [12]: szabálytalan csírahelyzet; fogváltás zavarai; öröklött tényezők; a fog és a csont között kialakuló ankylosis, számfeletti fog, fogívszűkület, transzpozíció, szabálytalan formájú kismetsző [14,16]. Kiváltó okként szerepet játszhat még az idő előtti tejfog-eltávolítás és az embrionális ártalmak. Trauma esetében jellemzőbb a maradó metsző, mint a szemfog retentio [3]. Vizsgálatunk során 35 esetben - 1,88% - találtunk kétoldali szemfog retentiót. Ezen esetekben az anamnézis-felvételkor részletesen kitértünk endokrinológiai kérdésekre, a családban előforduló esetleges retentiókra, de nem sikerült egyértelműen bizonyítani a családi halmozódást, hasonlóan Schulze tapasztalatához [19]. Egyezően más irodalmi adatokkal [13] egy szemfog retentiója esetén nem észleltünk jelentős különbséget az oldalak között: 1,92%-ban a jobb felső, 1,70%-ban a bal felső szemfog volt érintett. A szemfog retentio az Angle I. osztályba tartozó helyi eltérések csoportjába sorolható, gyakoribb a palatinális, mint a labiális elhelyezkedés. A klinikai vizsgálat, a különböző röntgenfelvételek jelentős szerepet játszanak a helyes diagnózis felállításában, valamint a fog helyzetének és tengelyállásának megállapításában. A tengelyállás mértéke határozza meg az alkalmazott szájsebészeti és/vagy fogszabályozási kezelést [4,10]. A diagnózis felállításában és a kezelés meghatározásában, valamint a szemfog elmozdulásának kezelés közbeni ellenőrzésében a panoráma-felvételek mellett, a ráharapásos és periapicalis felvételek is hasznosak lehetnek [21 ]. Angolszász szerzők a röntgenfelvételeket rutin szűrővizsgálatként javasolják a szemfog retentio korai diagnosztizálásához [23]. A 101 eset közül 35 vizsgált gyermek ill. fiatal nem tartott igényt a további kezelésre. Az adatok sokrétűek: a szájsebészeti beavatkozástól való félelem; elzárkózás a maradófog extractiótól; a rögzített készülékkel történő kezelés költségei. A leggyakrabban elhangzott indok az volt, hogy a retineált fog az esztétikai eltérésen kívül semmi más panaszt nem okoz. A kezelést igénybe vett 66 páciens közül 41 lány volt és 25 fiú. Az erre vonatkozó irodalmi adatok is azt igazolják, hogy a lányok esetében jelentősen nagyobb a kezelés iránti igény, akár saját akaratból vagy szülői ráhatás eredményeként [2], A kezelés során 96,92%-ban volt szükséges szájsebészeti feltárás és fogszabályozó-kezelés, a kezelt esetek 40,91 %-ában végeztünk felső premoláris eltávolítást. Az esetek 3,03%-ban oldódott meg spontán, a premoláris extractiót követően a retineált szemfog helyzete. Felmérésünk eredményei és a kezelések során szerzett tapasztalatok felhívják a figyelmet a retentióban levő szemfogak korai felismerésének fontosságára, az érintettek részletes tájékoztatásának jelentőségére és a kezelés szükségességére. A továbbiakban egy palatinálisan fekvő retineált szemfog komplex (szájsebészeti és fogszabályozási) kezelését mutatjuk be. Irodalom 1. Adler-Hradecky C, Polczer MG: Das Geschlechsunterschied in der Frequenz der Dystopie des oberen Eckzahnes. Dtsch ZahnärztIZ 1960; 15: 732-736. 2. Baergen R, Baergen C: Paternalism, risk and patient choice. J Am Dent Assoc 1997; 128: 481-484. 3. Dénes J: Etológia. Öröklött és szerzett anomáliák. In: Dénes J, Hidasi Gy (szerk.): Gyermekfogászat és fogszabályozás. Semmelweis, Budapest, 1998; 151-162. 4. Domokos Gy: Angle I. osztályú anomáliák. Helyi eltérések. In: Dénes J, Hidasi GY (szerk.): Gyermekfogászat és fogszabályozás. Semmelweis, Budapest, 1998; 271-280. 5. Ericson S, Kurol J: Early treatment of palatally erupting maxillary canines by extraction of the primary canines. EurJ Orthod 1988; 10: 283-285. 6. Frey EA: Ein Beitrag zur Vererbung der pathologischen Eruption und Retention des oberen Eckzahnes. Med Diss, Würzburg 1938. 7. Gábris K, Csíki P, Hars A, Dénes Zs, Kaán M: A bölcsességfogak szerepe a fogszabályozásban. Magyar Fogorv 1999; 9: 281-283. 8. Hidasi Gy: A fogváltás mechanizmusa, fiziológiás és patológiás jelenségek a fogváltásban. In: Dénes J, Hidasi Gy (szerk.): Gyermekfogászat és fogszabályozás. Semmelweis, Budapest, 1998; 49-59. 9. Hotz RP; Zahnmedizin bei Kindern und Jugendlichen. Thieme, Stuttgart, 1981; 60-61,74, 77-78. 10. Jacobs SG: Localization of unerupted maxillary canine: How to and when to. Am J Orthod Dentofacial Orthop. 1999; 115:314-322. 11. Löbell H: Die Beziehung der Hals-, Nasen- und Ohrenheilkunde zur Zahnheilkunde. K. Kabitzsch, Leipzig, 1932; 54. 12. Luniatschek F: Ursachen und Formen der Zahnretention. Dtsch MschrZahnheilk 1906; 24: 365-404. 13. Moss JP: The unerupted canine. Dent Practt 972; 22: 241-248. 14. Pinkham JR: Pediatric Dentistry. W. B. Saunders Co New York 1988; 354 15. Proffit WR, Víg KWL: Primary failure of eruption: a possible cause of posterior open bite. Am J Orthod 1981 ; 80:173-190. 16. Rákosi T, Jonas IE, Gräber TM: Orthodontics and Diagnosis. Georg Thieme Verlag 1993; 69. 17. Schilli W, Krekeler G: Der Verlagerte Zahn. Quintessenz, Berlin, 1984; 161. 18. Schopf P: Curriculum Kieferorthopädie. Band 1. Quintessenz, Berlin, 1991; 38-39. 19. Schulze C: Lehrbuch der Kieferorthopädie. Band 3. Quintessenz, Berlin, 1982; 170-175. 20. Sinkovits V, Polczer MG: Die Häufigkeit retinierter Zähne. Dtsch ZahnärztIZ 1964; 19: 389-396. 21. Suri S, Utreja A, Rattan V: Orthodontie treatment of bilaterally impacted maxillary canines in an adult. J Orthod Dentofacial Orthop. 2002; 122: 429-437. 22. Tränkmann J: Häufigkeit retinierter Zähne der zweiten Dentition. Dtsch ZahnarztIZ1973; 28: 415-420. 23. Wei SHY: Pediatric Dentistry. Total Patient Care. Lea and Febiger, Philadelphia, 1988; 346-349.
