Fogorvosi szemle, 2003 (96. évfolyam, 1-6. szám)

2003-04-01 / 2. szám

55

FOGORVOSI SZEMLE ■ 96. évf. 2. sz. 2003.

szempontjából kiemelten fontos az etiológia, a fogfelszínvesztés típusának/típusainak korrekt meghatározása mivel a hatásos kezeléshez, a funkcionális és esztétikai panaszok tartós helyreállítása, valamint a szubjektív tünetek megszűnése szempontjából a kóroki tényezők kiküszöbölése alapvető jelentőségű. A beteg gondos vizsgálata azért is fontos, mivel előfordulhat, hogy az intraorális elváltozások illetve azok progressziója alapján merül fel valamely súlyosabb általános betegség megléte vagy ennek gyanúja, mely a beteg későbbi sorsát, kezelését és beavatkozásunk eredményességét erősen befolyásolja.

Irodalom

1. Balogh K, Huszár Gy, Sugár L: A fog és szájbetegségek megelőzése. Akadémia, Budapest, 1965; 155,159,162,190

2. Bánóczy J: A dentin-túlérzékenység - és jelentősége a fogorvosi gyakorlatban. Fogorv Szle 2002; 95: 223-228

3. Boros S: Fogászatipathologia. Medicina, Budapest, 1961 ; 71-72.

4. Csiba Á: Szájpathológia. Medicina, Budapest, 1989; 61-63

5. Davies SJ, Gray RJ, Qualtrough AJ: Management of tooth surface loss. Brit dent J 2002; 192: 11-16.

6. Ecoles J D: Tooth surface loss from abrasion, attrition and erosion. Dent Update 1982; 9: 373-381.

7. Gera I: A fogágy betegség megelőzésének módszerei. In: Bánóczy J, Nyárasdy I (szerk): Preventív fogászat. Medicina, Budapest, 1999; 153-197.

8. Haywood V B: Dentine hypersensitivity: bleaching and restorative considerations for successful management. Int Dent J 2002; 52: 376-384.

9. Hidasi Gy: A tejőrlők abrasiója a II. és a III korcsoportban. Fogorv Szle 1975; 68: 169-171.

10. Hidasi Gy, Tarján I: A fogak fejlődése, a tejfogak anatómiája, a kemény fogszövetek fiziológiai tulajdonságai. In: Dénes J, Hidasi Gy (szerk): Gyermekfogászat, fogszabályozás. Semmelweis, Budapest, 1995; 17-21.

11. Huang L, Machida Y: A longitudinal study of clinical crowns on deciduous anterior teeth. Bull Tokyo dent Coll 1987; 28: 75-81.

12. Huszár Gy: A lekopott fogak új rendszerű osztályozása. Fogorv Szle 1969; 62: 293-300.

13. Huszár Gy: A tejfogak kopása. Fogorv Szle 1974; 67: 1-5.

14. Huszár Gy: A 60-69 évesek fogainak kopása. Fogorv Szle 1975; 68: 172-177.

15. Huszár Gy: Milchgebissabnützung einst und jetzt. Flumanbiol 1982; 10: 99-104.

16. Lyttle HA, Sidhu N, Smyth B: A study of the classification and treatment of noncarious cervical lesions by general practitioners. J Prosthet Dent 1998; 79: 342-346.

17. Madléna M, Keszthelyi G, Alberth M, Nagy A: A tejfogak attritiója. Fogorv Szle 1989; 82: 273-276.

18. Madléna M, Nagy G, Keszthelyi G: A pathológiás fogkopás fajtái, különös tekintettel az erosióra - egy eset kapcsán. Fogorv Szle 1994; 87: 35-39.

19. Nagy G: Nyálmirigybetegségek. Medicina, Budapest, 2000; 51.

20. Nyárasdy I, Madléna M: Caries rizikófaktorok meghatározása és jelentőségük a caries prevencióban. In: Bánóczy J, Nyárasdy I (szerk): Preventív fogászat. Medicina, Budapest, 1999; 108-118.

21. Preiswerk G: A stomatológia tankönyve és atlasza. Budapest, Singer és Wolfner, 1904; 166-171.

22. Pindborg JJ: Pathology of the dental hard tissues. Munksgaard, Copenhagen, 1970; 294-325.

23. Smith BGN, Knight JK: An Index for Measuring the Wear of Teeth. Brit dent J1984; 156: 435-438.

24. Smith BGN, Knight JK: Comparison of Patterns of Tooth Wear with Aetiological Factors. Brit dent J1984; 157:16-19.

25. Smith A J, Shaw L : Baby fruit juice and tooth erosion. Brit dent J 1987; 162: 65-67.

26. Smith BGN, Robb ND: Dental erosion in patients with chronic alcoholism. J Dent 1989; 17:219-221.

27. Suba Zs: A szájüreg klinikai pathológiája. Medicina, Budapest, 1999; 63-70

28. Szabó I: A fogpótlástan terminológiája. In: Fábián T (szerk.): A fogpótlástan alapjai. Semmelweis, Budapest, 1997; 429-447.

29. Szabó P, Túry F, Madléna M: A bulimia nervosa sztomatológiai vonatkozásai. Fogorv Szle 1991 ; 84: 301-305.

30. Szabó P, Túry F: A pszichoszomatikus táplálkozászavarok szövődményei. Orvosi Fletilap 1994; 135: 1067-1072.

31. Tóth P: Gyermekfogászat. Medicina, Budapest, 1968; 103.

32. Tuominen ML, Tuominen RJ, Fubusa F, Mgalula N: Tooth surface loss and exposure to organic and inorganic acid fumes in workplace air. Community Dent Oral Epidemiol 1991 ; 19:217-220.

33. Watson IB, Tulloch E: Clinical assessment of tooth surface loss. Brit dent J1985; 159: 144-148.

34. Watson M L, Burke F J: Investigation and treatment of patients with teeth affected by tooth substance loss: a review. Dent Update 2000; 27: 175-183.

35. WHO: Application of the International Classification of Diseases to Dentistry and Stomatology. WHO, Geneva 1973; 49-50.

Fejérdy P:

Contemporary nomenclature of tooth wear

In general dental practice the “abrasion” diagnosis is universally used for the loss of any tooth structure irrespective of its etiology. The author’s aim was to summarize and classify the types of non-caries-related tooth wear (i.e. attrition, abrasion and erosion) based on their etiology and clinical features. All dental practitioners should be aware of the criteria of differentiation and the principles of differential diagnoses because only the elimination of the étiologie factors can ensure permanent therapeutic effect. On he other hand dental practitioners should also be familiar with this field to be able to recognize the early symptoms of certain general diseases that can initially be diagnosed in he dental office. Besides the elimination of the causative factors other specialist should also be involved in the comprehensive treatment to provide long-term success and arrest the progression of the disease.

Key words: tooth wear, loss of tooth substance, attrition, abrasion, erosion