Fogorvosi szemle, 2003 (96. évfolyam, 1-6. szám)
2003-04-01 / 2. szám
53 FOGORVOSI SZEMLE ■ 96. évf. 2. sz. 2003. esetleg láthatóvá vált dentin színe és a defektus lokalizációja [5, 16]. Az attritio a fogak keményszöveteinek (illetve a keményszövetek restaurációjának) fiziológiás kopása, mely a rágás, illetve az occlusiós vagy approximális felszínek közötti érintkezés következtében jön létre. A fogkopásnak ez az egyetlen olyan típusa, mely bizonyos határig fiziológiás. Az attritio mértéke az életkor előrehaladtával azonban olyan súlyossá válhat, mely már-kellemetlen szubjektív tüneteket okozva - pathológiásnak tekinthető. Jelentősen hozzájárulhat a pathológiás kórkép kialakulásához az extrém rágóerő, a kemény, rostdús táplálék rendszeres fogyasztása, illetve a bruxizmus, valamint bizonyos foglalkozások esetében a porártalom. Az attritiós defektusokat a fog occlusalis vagy approximalis felszínein látható különböző nagyságú lecsiszolt fénylő területek, kopási facetták jellemzik. Először csak a zománc, majd a folyamat fokozódása során már a dentin is érintett (1. ábra) és a folyamat egé-1. ábra. Attritiós foganyagvesztés (72 éves férfi páciens) szén a pulpakamráig terjedhet. A fogkopásnak ez a típusa létrejöhet mind tej-, mind maradófogakon [22, 27, 33]. A tejfogak a rágás okozta attritio mértékét gyermekeknél hazánkban legutóbb Madléna és mtsai[ 17] vizsgálták. In vitro fogcsiszolatokon végzett mikroszkopikus vizsgálataik során kapott eredményeik alapján azt a következtetést vonták le, hogy a feltételezésekkel ellentétben a rágás nem csökkent jelentősen a gyermekek körében, mivel az általuk vizsgált, különböző populációkból származó tejfogak vonatkozásában az attritio magasabb értékeket mutatott a korábbi, Huszár[ 13,15] által végzett hasonló vizsgálatok eredményeinél. Huang és Machida [11] a tejszemfogakon észlelte a legnagyobb mértékű kopást, míg Madléna és mtsai nem észleltek a tejmetszők és a tejszemfogak közt különbséget. Az abrasio a korszerű meghatározás szerint a fogkopásnak az a fajtája, mely nem szokványos mechanikai (rágás) igénybevétel, nem funkcionális okok következtében alakul ki. Leggyakoribb lokalizációja a felső szemfogak, premolárisok nyaki része. Az esetek jelentős részében a fogfelszín többnyire az erős horizontális fogkefélés okozta cervikális barázdákkal jellemezhető, melyek kialakulását megelőzi a gingiva recessziója (2. ábra). A dentin esetleges szabaddá válásakor, a dentin-csa-2. ábra. Jellegzetes lokalizációjú, „jobbkezes” fogkefe használatára utaló abrasio tornácskák megnyílásakor jelentős érzékenységet és esztétikai panaszokat okozhat [2], Az abrasio kialakulásában szerepet játszhatnak a professzionális és az egyéni szájhigiéné során használatos abrazív anyagot tartalmazó készítmények [2, 7], bár valószínűleg nem önmagukban, hanem más faktorokkal kombinálódva. A professzionális szájhigiéne során a hagyományos horzsakőpor (Pumice) gyakori alkalmazása erős abrazív volta, s így fogállományt (és ínyt is) károsító hatása miatt nem ajánlatos. A korszerű polírozó paszták dörzsanyagának szemcsenagysága sokkal finomabb, így kevésbé károsító. Az Air abrasive technikák, melyek segítségével nagy nyomású vízsugárral abrazív anyagot (általában kalcium- vagy nátrium-bikarbonát oldat) juttatunk a fog felszínére, szintén okozhatnak zománcvagy dentin-károsodást. Bár az újabb készülékek már finom szemcse összetételű oldattal és olyan nyomással dolgoznak, nagy biztonsággal használhatók a használati urasítás betartása minden esetben, de különösen a dentin vonatkozásában alapvetően fontos, mivel ebben az esetben a fog anyagvesztesége tízszeres. Az egyéni szájhigiéne során alkalmazott fogkrémek abrazív anyag tartalma fokozza a tisztító hatását. A fogkrémek nedves tömegének közel felét abrazív anyagok (kalcium-karbonát, kalcium-foszfát, alumínium-oxid, szilikátok) adják, melyek elsősorban esztétikai célt, az elszíneződött pellicula eltávolítását szolgálják (a plakk eltávolítása pusztán fogkefével, fogkrém nélkül is lehetséges). A fogkrém abrazív hatása az abrazív anyagok mennyisége mellett az összetevők szemcsenagyságától és keménységétől függ. Az abrazív anyagok olajos polírozó anyagot is tartalmaznak, melyek csökkentik abrazív szemcsék okozta károsodást.
