Fogorvosi szemle, 2003 (96. évfolyam, 1-6. szám)
2003-02-01 / 1. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 96. évf. 1. sz. 2003. 33-35. Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Budapest, Szájsebészeti és Fogászati Klinika Sinus elevatióhoz használt graftanyagok klinikai összehasonlítása DR. VELICH NORBERT, DR. TÓTH CHRISTIAN ÉS DR. SZABÓ GYÖRGY A felső állcsonton a műgyökér implantációt előkészftő műtétek egyike az arcüreg alap emelés. E célra számos csontpótló anyag (graft) használható fel. A közölt vizsgálatban a szerzők az általuk használt különböző graftanyagokkal, vagy azok kombinációival végzett sinus elevatiók során előforduló sikertelenségek (beültetett anyagfelszívódás és implantátumvesztés) okait kívánták felmérni. Kulcsszavak: csontpótlás, csontpótló anyagok, sinus elevatio, szövődmények A fogvesztést követően szükség lehet a nagymértékben atrofizált maxilla processzusz alveolárisza csontvolumenének növelésére, hogy a rágófunkciót implantátumokon elhorgonyzott fogpótlással helyreállíthassuk. Az implantátumok befogadásához szükséges csontmenynyiség felépítésére nyújt lehetőséget az arcüregalap emelése. E beavatkozás rutin műtétnek tekinthető, szakirodalma másfél évtizedre tekint vissza [10, 14, 16, 22], A szinusz augmentációhoz sokféle csontpótló anyagot használhatunk fel. Számos szerző javasolja az autogén (saját szervezetből származó) csonttranszplantátum felhasználását [2, 7, 23], mások az allogén (azonos faj más egyedéből származó) csontkészítményeket részesítik előnyben [12, 17], További lehetőséget jelent a xenogén- (állati eredetű) [1,9, 15], illetve az alloplasztikus (szintetikus) csontpótlók alkalmazása [6, 18, 20, 24, 27], Az említett anyagokat kombinálhatjuk (leginkább saját csont+xenogén, vagy alloplasztikus csontpótló), illetve saját vérrel vagy trombocita-szuszpenzióval (platelet-rich plasma: PRP) összekeverve is használhatjuk [3, 4, 5, 12, 25, 26]. Az egyes csontpótló anyagok önálló és kombinált alkalmazásának összehasonlítására sok kísérlet történt [3, 11, 13, 20], minden szempontból ideálisnak tekinthető csontpótló még nem áll rendelkezésünkre. A Semmelweis Egyetem Szájsebészeti és Fogászati Klinikáján a sinus elevatió több mint 10 éves múltra tekint vissza [8,19,20,21], Az augmentációra saját csonton kívül önállóan és az autogén csonttal keverve számos csontpótlót alkalmaztunk/alkalmazunk (Algipore, Biocoral Gel, Cerasorb, HTR polymer). Legutóbbi vizsgálataink során béta- trikálcium foszfát (Cerasorb) és PRP kombinációját próbáltuk ki. A jelen vizsgálat során 5 éves időszak alatt végzett sinus elevatiók követése során tapasztalt graft-felszívódás és implantátumvesztés előfordulási arányát kívántuk felmérni a behelyezett csontpótló anyagok függvényében. Betegek és módszer 5 év során (1996-2001) a Semmelweis Egyetem Szájsebészeti és Fogászati Klinikán végzett 810 arcüregalap-emelés legalább 1 éves követése kapcsán észlelt graft-felszívódások és/vagy implantátumvesztések számát regisztráltuk. 186 betegen kétoldali, 438 betegen egyoldali beavatkozásra került sor. A 382 nő- és 242 férfibeteg átlagéletkora 50,3 év volt. A beavatkozás abszolút kontraindikációinak számító állapotokat (aktív sinusitis, maxilla cysta, rosszindulatú daganatos megbetegedések, a célterületet ért besugárzás, beállítatlan anyagcserebetegségek (vc>9 mmol/l), immunszuppresszív állapotok, excesszív dohányzás (>1 doboz/nap) és erősen elhanyagolt szájhigéne) minden betegen kizártuk. Valamennyi esetben kifejezett fogmedernyúlványsorvadás állt fenn, az arcüreg alapjánál mért csontvastagság 2-6 mm volt. A műtéti tervezéshez minden alkalommal ortopantomogramm (OP) felvételt készítettünk. A kiterjedt, nagyfokú atrófiát mutató esetekben 2D és 3D CT felvételek elkészítésére is sor került. 16 esetben a kétoldali sinus elevatiót onlay plasztikával is kiegészítettük. További 41 esetben végeztünk az arcüregalapemeléssel egy időben a processus alveolarison egyéb augmentációs célú beavatkozásokat. A műtéteket részben helyi érzéstelenítéssel, részben intratracheális narkózisban végeztük, Tatum módszere szerint [22]. A kívánt csontmennyiségtől függően 4-7 cm3 csontpótlót helyeztünk be. Az augmentációhoz az alábbi anyagokat használtuk: autogén csont önállóan (108 eset), autogén csont+polymer (HTR) (235 eset), autogén csont+alga eredetű hydroxylapatit (Algipore) (37 eset), autogén csont+korallból kivont kálcium-karbonát (Biocoral Gél) (12 eset), autogén csont+béta-trikálcium foszfát (Cerasorb) (81 eset), polymer (HTR) önállóan (188 eset), alga eredetű hydroxylapatit (Algipore) önállóan (16 eset), korall eredetű kálcium-karbonát Érkezett: 2002. május 17. Elfogadva: 2002. szeptember 30.
