Fogorvosi szemle, 2003 (96. évfolyam, 1-6. szám)
2003-10-01 / 5. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 96. évf. 5. sz. 2003. 187-192. Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Fogpótlástani Klinika, Budapest A fogatlan alsó állcsontgerinc sagittalis görbületének méréses vizsgálata fogpótlástani szempontból DR. FEJÉRDY PÁL, IFJ. DR. ESZTÁRI IMRE, DR. KAÁN MIKLÓS Az irodalomban az alsó állcsontgerinc sagittalis irányú görbületének méréses vizsgálatával nem találkoztunk. Az állkapocsgerinc-görbület fogpótlástani jelentősége napjainkig vitatott kérdés. A szerzők a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikájának beteganyagából véletlenszerűen választottak ki 72 teljesen fogatlan pácienst, 55 nőt és 17 férfit. Vizsgálataikat centrális okklúziós helyzetben rögzített funkciós mintákon végezték: nemre és oldatra való tekintettel. Polaroid MACRO 5 SLR fényképezőgéppel standard beállítással, 25 cm-es fókusztávolsággal négyzethálós gyári filmre fényképfelvételeket készítettünk, jobb illetve bal oldali beállítással. A felvételek 600 dpi felbontással scennelték be, és Tag Image File Format (tif)-ként tárolták. A digitalizált képek kiértékelését külön e célra kifejlesztett program segítségével végezték. A négyszeresen nagyított képen a tuberculum alveolare mesialis pontja és a median síkban a frontgerinc legmagasabb pontja között meghúzott vonalról öt ponton merőlegest bocsátottak a gerincéire. Pontonként három mérés történt, ezek számtani átlaga képezte a statisztikai elemzés alapját. A dbase adatbázisba a mérési eredményeket automatikusan tárolták milliméterben, három tizedes pontossággal. A férfi és a női csoportokat, valamint az oldal szerint mért adatokat az SPSS-programcsomag segítségével (t-próba) elemezték. Mérési eredményeik azt mutatták, hogy a fogatlan állkapocsgerinc jellemzője a sagittalis görbület. A gerincgörbület nemenként, egyénenként és oldalanként jelentős eltérést nem mutat. A gerincgörbének jellemzője, hogy minden esetben van egy legmélyebb pontja, amely meghatározza a stopvonal helyzetét. A gerincélvonal görbületének legmélyebb pontja átlagértékben: 5,78 mm,, s ± 1,96 mm a legkisebb görbület: 1,83 mm; a maximum: 11,12 mm volt. Összehasonlító anatómiai adatokból - a klinikai megfigyeléseikből, valamint a méréses vizsgálatainkból - arra következtettek, hogy a természetes fogazat Spee-görbéjének és a fogatlan állkapocsgerinc sagittalis irányú görbületének kialakulása ugyanazon erők hatására megy végbe. Ha a mindennapi gyakorlatban a teljes alsó fogpótlások okklúziós felszínének sagittalis irányú görbületét a gerincélvonallal párhuzamosan állítjuk be, akkor ez a teljes alsó fogpótlások stabilitása és a záróizmok optimális működése szempontjából egyaránt a legkedvezőbb. Kulcsszavak: fogatlan gerinc, gerincélgörbület, záróizmok, sagittalis fogsorgörbe, gyakorlati jelentőség Az irodalmi adatok szerint a fogatlan alsó állcsontgerinc sagittalis irányú görbületének fogpótlástani jelentősége napjainkig vitatott kérdés. Coopermann [4], Jones [17], Mulcahy [32] szerint a teljes lemezes fogpótláson nem szükséges a sagittalis fogsorgörbe kialakítása, „Fontos, hogy a fogak nyíl irányú síkhoz igazodjanak” [Kurt 27], A Jones [37] által „egysíkú okklúziónak” nevezett irányzat szerint a teljes lemezes fogpótlások stabilitása érdekében az alsó és felső frontfogakat, valamint a 0°-os csücsöklejtőjű őrlőfogakat (kivéve a hézagpótló szerepű második nagyőrlőket) egy síkban kell felállítani (1. ábra). így kiküszöbölhetők a csücskök és a metszőfogak ütközéséből eredő toló- és billentőerők. Más szerzők szerint a természetes fogazatnak jellemzője a sagittalis fogsorgörbe [16, 36], és ennek reprodukálása szükséges teljes lemezes fogpótlásokon [7, 8,10,12,15,21, 22], A teljes lemezes fogpótlásokon a sagittalis fogsorgörbe kialakításáról, a kialakítás céljáról a szerzők véleménye eltérő. Kemény és Rehák szerint [22, 23] a kis és nagy műőrlők rágófelszínét az állkapocsgerinc görbületével párhuzamo-Érkezett: 2003. július 22. Elfogadva: 2003. szeptember 12.
