Fogorvosi szemle, 2003 (96. évfolyam, 1-6. szám)

2003-02-01 / 1. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 96. évf. 1. sz. 2003. 9-15.

Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Fogpótlástani Klinika, Budapest

Immunológiai kórképek fogorvosi vonatkozásai I. Szisztémás autoimmun betegségek

DR. MÁRTON KRISZTINA

Immunológiai kórképek gyakran okoznak a maxillofaciális régiót és a rágószervet érintő tüneteket. Egyik leggyakoribb tünet a szájszárazság, amely általában nyálmirigy hipofunkció következménye. Ez a tünet a szubjektív kellemetlenségen túl egyéb, objektív szájüregi elváltozásokat is indukál, amelyek jelenléte szinte minden autoimmun betegségben tapasztalható. Ennek nyomán jellemzőek a nyálkahártya elváltozásai, amely fekélyekben, petechiákban, teleangiectasiákban, lichenoid reakciók formájában manifesztálódhat. Fokozott a cariesre és a parodontitisre való hajlam. Az ízületi elváltozásokat is okozó betegségekben nem ritka a temporomandibuláris ízület érintettsége, amely azonban szájnyitási korlátozottságot csak ritkán okoz, viszont jellemző a szájüregi és periorális szövetek fibrózisát eredményező scleroderma esetén. Rágási és nyelési nehézséget nemcsak a xerostomia okozhat, hanem a rágóizmok illetve a garatizmok gyengesége is, ennek tipikus példájával találkozunk az idiopatikus inflammatórikus myopáthiák esetén. Mind a fibrózist, mind az izomgyengeséget okozó betegségcsoportokban számolni kell a kéz funkcióinak károsodásával, ami nehézséget jelenthet a kivehető fogpótlások behelyezésénél és azok tisztításában.

A szisztémás autoimmun betegségek kezelésében forradalmi változások történtek az elmúlt húsz évben, a modern gyógyszeres terápiának köszönhetően a betegek életminősége és életkilátásai rendkívüli mértékben javultak, annak ellenére, hogy a betegségek okát máig sem ismerjük pontosan. A fogorvos feladata tehát fontos: egyrészt a betegségek, másrészt a terápia mellékhatásaként keletkező szájüregi és az abból következően esetleg súlyosabb általános manifesztációk megelőzése és kezelése. Kiemelendő feladat ezen felül a korai felismerés, hiszen az időben megkezdett terápia gyakran a beteg teljes gyógyulását eredményezi.

Kulcsszavak: szisztémás autoimmun betegség, hyposalivatio, oro-faciális tünetek

Bevezetés

Az immunrendszer feladata a szervezetet ért külső és belső támadásokkal szembeni ellenállás. Ilyen támadást jelent a különféle kórokozók inváziója, illetve a szervezet más antigénekkel való érintkezése. Az egészséges immunrendszer ilyenkor felismeri az idegent, és megfelelő mechanizmusai révén hatástalanítja, illetve eliminálja azt. Az immunrendszer azonban nemcsak az idegen antigénekkel, hanem a gazdaszervezet saját antigén struktúráival is képes kapcsolatba lépni. A saját antigén struktúra felismerése fiziológiás jelenség. Valamennyi immunválasz szorosan szabályozott folyamat, és ennek a regulációnak az egyensúlyi állapota szabja meg a végeredményt. Az immunregulációs zavarokból számos betegség származik: ilyenek az immundeficienciák, immunproliferativ betegségek és egyéb daganatok, fertőző betegségek, allergiás kórképek és autoimmun betegségek. Ha az immunrendszer az effektor mechanizmusai által „saját” antigén struktúrákkal szemben olyan támadást hoz létre, aminek közvetlen klinikai, funkcionális és morfológiai következményei vannak, és amit más etiológiai tényezőkkel nem lehet magyarázni, akkor autoimmun betegségről beszélünk. Ezek lehetnek szervspecifikusak, amennyiben az immunreakció

Érkezett: 2003. január 10.

Elfogadva: 2003. január 23.

jól körülhatárolhatóan egy szerv antigénjei ellen, és poliszisztémásak, amikor az egy-egy általános sejtalkotó ellen irányul [32],

A klinikai, így az oro-faciális tüneteket is egyrészt a betegség természete, másrészt az alkalmazott terápia határozza meg [16].

Az immunrendszeri betegségek diagnosztikája és terápiája elsősorban a belgyógyász-immunológus feladata, azonban e kórképeknek, állapotoknak számos olyan vonatkozása is van, amely a sztomatológusra is fontos feladatokat ró: ilyenek az oro-faciális régióban manifesztálódó elváltozások differenciál diagnosztikája és terápiája, valamint az immunológiai beavatkozások mellékhatásainak felismerése, lehetséges kezelése [24], Ez a feladat azonban nemcsak diagnosztikus és terápiás feladatokat jelent, hiszen a szájüreg fontos kapu az immunrendszer számára, így a fogorvos a megfelelő beavatkozásaival jelentős profilaktikus tevékenységet fejthet ki, elősegítve ezzel az általános kezelés sikerét.

Poliszisztémás autoimmun betegségek és szájtüneteik:

A rheumatoid arthritis (RA) a kéz kisízületeit, s általában az ízületeket szimmetrikusan érintő, krónikus, progresszív, nodularis polyarthritis, mely az egész szervezet betegsége. Az extraartikularis manifesztációk is gyako