Fogorvosi szemle, 2003 (96. évfolyam, 1-6. szám)

2003-06-01 / 3. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 96. évf. 3. sz. 2003.

109

sális felszín barázdáiban. Az egyéves kontroll során 217 fogon (87,8 %) találtunk sértetlen barázdazárót, majd a kétéves, végső értékelés esetében 197 fog (79,9%) állapota felelt meg a kritériumoknak.

Megbeszélés

A barázdazáró anyagok retencióját vizsgáló legtöbb közlemény eredményét, szám szerint 67-et, Ripa öszszegezte 1985-ben [22]. A vizsgált időtartam függvényében 80% és 49% közötti értékekről számol be. A két évre terjedő felmérések eredményeinek átlagértéke 71%. Vizsgálatunk során kétéves időszakra 79,9%-kos retenciót mutattunk ki. Ez jobb eredmény a fent említett irodalmi adatoknál [22].

A korábban alkalmazott barázdazárók esetében hosszabb savazási idő - átlagosan 60 másodperc - volt szükséges. A szakirodalomban található adatok alapján megállapítható, hogy 20 másodperces, vagy ennél is rövidebb kondicionálás nem befolyásolja negatívan az anyag retencióját [10].

Az UltraSeal XT barázdazárót célzottan vizsgáló felmérések során azt tapasztalták, hogy a primer használata nagyban hozzájárul a retenciós ráta növeléséhez [1]. Boksman és Carson kétéves klinikai vizsgálat során, az általunk használt anyaggal 96,3%-os retenciót tapasztalt [5]. Ilyen magas értéket saját felmérésünkben csak a féléves kontroll során sikerült felmutatnunk (92,7%). Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy az említett vizsgálat során a barázdazáróval ellátandó occlusalis felszíneket előzetesen felérdesítették, ill. minimális mértékben preparálták, így biztosítva a kondicionálás valamint a primer jobb penetrációját és az anyag jobb kötődését. Más generációs anyagokkal való összehasonlító vizsgálataik során is sikerült az Ultra Seal XT-vel, ill. a továbbfejlesztett változatával, az Ultra Seal XT plusszal - amely már folyékony, réskitöltő kompozitként is alkalmazható-jobb eredményeket elérni [11,28], mind az anyag retencióját, mind a széli záródás minőségét illetően.

Az Ultra Seal XT barázdazáró a F~-iont leadó anyagok csoportjába tartozik. Fluort, mint adalékot két módon lehet a barázdazáró anyag struktúrájába beépíteni:

egyrészt, fluorid só formájában, amelyet polimerizáció előtt adnak a monomerhez, másrészt - még kísérleti stádiumban levő módszer szerint -, amikor az organikus vegyület kémiai kötéssel rögzül a műgyantaalaphoz, és a Fluor ioncserével szabadul fel („anion exchange system”).

A szakirodalom szerint a F--ion-leadás egy ún. „burst effect” - nagy mennyiségű l^-ion-felszabadítás az alkalmazást követő első két napon - alapján történik. Egy hét után a F"-ion-leadás 50%-ra mérséklődik. A felszabadítás mechanizmusa a mai napig vitatott, de a szerzők többsége abban egyetért, hogy a F--ion-felszabadítás jelentősen nem befolyásolja a retenció mértékét [20].

Az Ultra Seal XT-vel szerzett eddigi tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy egyénileg könnyen alkalmazható. Javasolható olyan esetekben is, mint ún. „belépő kezelésként”, ahol szükségesnek látjuk, hogy a későbbi eredményes kezelés érdekében kis betegünk megbarátkozzon a fogorvossal és környezetével [12], Egészségügyi prevenciós programok vagy szervezett, iskolafogászati, vagy más, csoportos gyermekfogászati ellátás keretében is jó eredménnyel alkalmazható, egyszerű és gyors felviteli technikáját a klinikai fogászati higiénikus is elsajátíthatja. A fecskendős, applikátoros kiszerelés költség- és időkímélő, valamint lényegesen megkönnyíti a molárisokon való alkalmazást.

A primer használata a mikropórusok kialakulásának csökkentésével nagyban hozzájárul a széli záródás minőségének javításához, ily módon javítva a retenciós rátát [26],

Véleményünk szerint a hatékony caries-prevenció érdekében a gyermek- és fiatalkorú populációban nem szabad lemondani a barázdazárás nyújtotta megelőzési lehetőségről, sem az egyéni, sem a szervezett ellátás keretein belül.

A szerzők köszönetüket fejezik ki az ADC-cégnek, személy szerint dr. Gábor Erikának, hogy a barázdazáró anyagot rendelkezésükre bocsátotta.

Irodalom

1. Adams TJ, Frazier KB, Browning WD: Effect of drying agent use on sealant penetration. J Dent Res 2000; 79(Abstract 363): 189.

2. Andlaw RJ, Rock WP: A Manual of Paediatric Dentistry. Churchill Livingstone Dentistry, London, 1996; 57-60, 119-121.

3. Bánóczy J: Cariologia és endodontia (Konzerváló fogászat). Medicina, Budapest, 1993; 55-56, 62.

4. Bánóczy J, Nyárasdy I: Preventív fogászat. Medicina könyvkiadó Rt., Budapest, 1999; 102,104.

5. Boksman L, Carson B: Two-year retention and caries rates of Ultra Seal XT and Fluorshield light cured pit and fissure sealants. Gen Dent 1998; 46: 184-187.

6. Brunelle JA Carlos JP: Changes in the prevalence of dental caries in U S. school children. 1961-1980. J Dent Res 1982; 61:1346-1349.

7. Buonocore: Adhesive sealing of pits and fissures for caries prevention with use of ultraviolet light. J Am Dent Assoc 1970; 80: 324-328.

8. Dennison JB, Straffon LH: Clinical evaluation comparing sealant and amalgam - 4 year report. J Dent Res 1981 ; 60(Special Issue A): 520-523.