Fogorvosi szemle, 2002 (95. évfolyam, 1-6. szám)
2002-04-01 / 2. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 95. évf. 2. sz. 2002. 85 A második fejezet a garatívek és az arc fejlődési zavaraival foglalkozik, hangsúlyozva azokat a fejlődési fázisokat, amelyeknek defektusai fontos későbbi szövődményekkel járhatnak. Részletesen tárgyalja a fej-nyak régió fejlődési zavaraként kialakuló lágyrész cisztákat, fisztulákat és hasadékos rendellenességeket. A harmadik fejezet a craniofaciális régió porcos és csontos elemeinek fejlődését tárgyalja. Kitér az egyes koponyacsontok fejlődésére, a mandibula és a temporomandibuláris ízület fejlődésének folyamatára. A negyedik fejezet tárgyalja az arc és a szájüreg posztnatális fejlődését. Sémás ábrák és fényképek mutatják be az orofaciális fejlődés rendellenességeit. Az ötödik fejezet a fogak koronájának fejlődésével foglalkozik. Számos sémás és szövettani ábrával illusztrálva tárgyalja a pulpa, a dentin és a zománc fejlődésének folyamatát. A hatodik fejezetben a foggyökér és támasztó struktúráinak fejlődéséről van szó. Számos szövettani és elektronmikroszkópos ábra mutatja be a fejlődés különböző stádiumait. A hetedik fejezet a fogzás élettani folyamatával és a tejfogak rendellenességeivel foglalkozik. Részletesen ismerteti a fejlődő fogak és a környező szövetek kölcsönhatását. Kitér a tejfogak kihullásának élettani folyamatára, a gyökér és csontfelszívódás normál és patológiás lehetőségeire. A nyolcadik fejezet a fogak és a csontok fejlődését befolyásoló tényezőkkel foglalkozik. Ismerteti az egyes vitaminhiányok, hormonális eltérések hatásait, valamint a külső ártalmak, gyógyszeres kezelések befolyását. A kilencedik fejezet a zománc szöveti felépítésével foglalkozik. Ismerteti a fizikai jellemzőket, strukturális felépítését, és a demineralizáció folyamatát. Ez a fejezet különösen sok szövettani és elektronmikroszkópos ábrát közöl. A tizedik fejezet a dentin hisztológiájával foglalkozik. Tárgyalja a dentin szerkezetét, szerves és szervetlen komponenseit. Kitér a dentin felépítésére és ennek alapján az osztályozására is. Foglalkozik a dentin permeabilitási viszonyaival, érzékenységével és a dentinképződés természetével. A tizenegyedik fejezet a pulpaszövet szövettanát ismerteti. Tárgyalja a sejtes elemeket, az ér- és idegellátást, és a pulpa szöveti reakcióit a környezeti ártalmak és traumák hatására. A tizenkettedik fejezet a tej- és maradó fogak összehasonlításával foglalkozik. Szóba kerül a fogak száma, alakja, mérete, a pulpakamra morfológiája és a gyökerek anomáliái. Tárgyalja a különféle ártalmak következményeit, és a zománckárosodások kialakulásának okait. A 13. fejezet a fogágy szöveteinek leírásával foglalkozik. Sémás és kiváló minőségű szövettani ábrákon mutatja be a fogak támasztószöveteit, a processus alveoláris csontozatát, a fiziológiás öregedéssel járó szövettani elváltozásokat és a fogatlan állcsont jellegzetességeit. Kitér továbbá a cement szöveti felépítésére, és a gyökérhártya alkotóelemeire. A 14. fejezet a szájnyálkahártya és a tonsillák szöveti felépítését mutatja be. Ismerteti a fedőhám különböző formáit, és annak kapcsolatát a kötőszövettel. Leírja a különféle funkciókra specializált nyálkahártyarészletek szöveti szerkezetét, különös tekintettel a nyelv módosult struktúráira. A 15. fejezet a gingiva és a hámtapadás morfológiájával foglalkozik, ismerteti a szabad és a feszes íny közötti különbségeket, valamint az interdentális papilla felépítését, leírja a hámban előforduló nem epitheliális sejtek morfológiáját. Ismerteti a hám és a lamina propria kapcsolódásának szerkezetét. A 16. fejezet az orális képletek perifériás idegeinek és idegvégződéseinek morfológiáját tárgyalja. Ismerteti a különféle szenzoros végkészülékek és ízlelő receptorok morfológiáját. A leírtakat igen értékes szövettani és elektronmikroszkópos ábrák kísérik. A 17. fejezet a nyálmirigyek fejlődésével és felépítésével foglalkozik. Ismerteti a nyálmirigyek felosztását, a fejlődéstani jellemzőket, a szövettani szerkezetet és a különféle élettani funkciókat. A 18. fejezet a nyál, a foglepedék és a fogkő morfológiáját ismerteti. A továbbiakban a paraorális területek ismertetésére kerül sor. A tizenkilencedik fejezet az orrnyálkahártya ás a paranazális sinusok morfológiáját írja le. A 20. fejezetben az állkapocsízület funkcionális és morfológiai jellemzői kerülnek tárgyalásra. A 21. fejezet a fogak mozgásait és ennek hátterében a hisztológiai elváltozásokat taglalja. A 22. fejezet kiváló összefoglalást nyújt az endosseális implantátumok körül kialakuló szöveti reakciókról és az előforduló szövődményekről. A 23. utolsó fejezet a lágyrészek és csontok esetében a sebgyógyulás folyamatát ismerteti, amely a szájüreg esetében igen nagyjelentőségű. Összefoglalóan, a gazdag ábraanyagot tartalmazó atlasz rendkívül hasznos, mind a graduális, mind a posztgraduális oktatásban. Ezenkívül igen értékes segítséget nyújthat a tudományos munkához is, mivel részletes, korszerű leírását nyújtja az orális és paraorális struktúrák fejlődésének és szöveti szerkezetének. Különösen hasznos a fejezetek végén található ajánlott irodalom, amely tartalmazza a legfontosabb forrásmunkákat. Dr. Suba Zsuzsanna
