Fogorvosi szemle, 2002 (95. évfolyam, 1-6. szám)
2002-04-01 / 2. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 95. évf. 2. sz. 2002. KÖNYVISMERTETÉS Reichart PA, Hausamen JE, Becker J, Neukam FW, SCHLIEPHAKE H, SCHMELZEISEN R: Zahnärztliche Chirurgie (Fogászati sebészet) Quintessenz, Berlin, 2002. 618 oldal, 202 ábra Ára: 48 EUR A több szerző által írt könyv alapmű lehet a fogsebészeti oktatásban, és nagy segítségére lehet a dento-alveoláris szájsebészeti szakvizsgára készülő kollégáknak. A könyvben szereplő fogsebészeti és fej-nyak-sebészeti ismeretek természetesen az általános orvosok számára is alapvető fontossággal bírnak. A klasszikus műtéti eljárások mellet megismerhetjük a legújabb technikai újdonságokat is. A könyv 21 fejezetből áll. A fejezetek témái lefedik a hazai oktatásban is használt tankönyvek anyagát, de sok olyan részlettel is szolgálnak, melyeket csak külön utánolvasással ismerhetnénk meg. A könyv lényegében két részre osztható, az első, általános fejezetekben kimerítően foglalkozik a sebek felosztásával, a sebgyógyulás folyamatával, az anaesthesiológia kérdéseivel, a műtéttani alapokkal, műszerekkel, sterilizálással, vérzéscsillapító eljárásokkal, majd a fájdalomkérdéssel és a betegfelvilágosítással. A további fejezetek: az extrakció, műtéti fogeltávolítás, retineált fogak feltárása (fogszabályozási célból), a fogak sérülései, replantáció, terápiás fogluxatio, fogátültetés és hemisectio. Külön fejezet ismerteti a gyökércsúcsresectio, az antrooralis fistulák kérdését, nagy terjedelemben foglalkozik továbbá a különböző cysták sebészetével. Nagyon fontos - az egyre aktuálisabb - preprotetikai sebészetről szóló fejezet, melyet a mű nem csak az implantológia szemszögéből tárgyal. Az implantológia közel száz oldalon kerül tárgyalásra. Említésre kerülnek az implantáció fő indikációs területei, az augmentációs technikák és az esetlegesen felmerülő szövődmények. Visszafogottan és tárgyilagosan esik szó a dentoalveoláris sebészet keretein belül végezhető tumorsebészeti beavatkozásokról. Fontos részei a könyvnek a dentális gyulladásokról és a vérzékeny betegek ellátásáról szóló fejezetek. A mai tankönyvekből szintén nem maradhatnak ki a lézerek alkalmazásának indikációi, valamint az esetleges szövődmények elhárításának lehetőségei. Az egyes fejezetek végén megtalálhatjuk a legfrissebb, felhasznált irodalmi hivatkozásokat. A könyv lehetőséget nyújt, hogy a téma iránt érdeklődő orvosok, fogorvosok átfogó ismeretekre tegyenek szert, és azokat a hétköznapi gyakorlatban kiválóan alkalmazni tudják. A mű igen jól szerkesztett, áttekinthető és igényes kiállítású, a Quintessenztől megszokottan magas színvonalú. Rainer Schwestka-Polly: Funktionsoptimierung von Unterkieferbewegungen durch kieferorthopaedisch-chirurgische Behandlungen (Az állcsontmozgások funkcionális optimalizálása állcsont-orthopediai/sebészeti kezelésekkel) Quintessenz, Berlin, 2000. 195 oldal, 102 ábra, 32 táblázat Ára: 188 DM. Az olvasó egy olyan disszertációt vehet a kezébe, amely a dysgnathia-sebészet egyik lényegi kérdéskörével, az ízületi funkciónak a műtétet követő megtartásával foglalkozik. A fogszabályzó előkezelés és az áilcsont(ok) átvágása után, a neutrális occlusió mesterséges, sebészi beállítása miatt ui. gyakran lépnek fel állkapocsízületi rendellenességek. Megfelelő műtéttechnikai eljárások hiányában ui. az ízületi fejecs centrális helyzete az új occlusiós pozíció beállítása érdekében liberalizált állcsontbázisok más helyzetű reszintézise során megváltozik. Az ízületi fejecs átpozícionálódása megbontja a caput mandibulae-nek az ízületi porckorong- és az ízvápa-, valamint az ízületi szalagok és a m. pterygoideus externus közös funkciójával korábban maturálódott egységét. A disszertációban egy - a göttingeni klinikán kidolgozott - rigid ízületi fixációs eljárással kapcsolatos vizsgálatait adja közre a szerző. A módszert az osteotomiát követő háromdimenziós ízületi kontrollnak nevezi. Ennek lényege, hogy a centrális condylus-pozíció - „műtét előtti, alatti, és utáni” - megtartása érdekében az osteotomia előtt a mandibula felszálló ágát mereven a járomcsonthoz rögzítik. Ehhez preoperatív eljárást dolgoztak ki az állkapocsfejecs centrális pozíciójának meghatározásához. Ennek alapján egy eltávolítható ún. primer műtéti splint készül. A fejecsek korrekt pozícióját műtét közben egy „operációs-arcív” segítségével ellenőrzik. Az osteotomia után egy második sín segítségével állítják be az occlusiót. A módszer cáfolhatatlan előnye, hogy a funkció-stabil osteosyntézis után intermaxilláris immobilizációra nincs szükség. A sebészi beavatkozást követően postoperativ occlusiós splintet (a drótelemek nélküli mini aktivátorhoz hasonló szerkezet) vagy könnyű vezető gumihúzásokat alkalmaznak, melyek az eredeti anomália izomhúzásaival ellentétes irányban hatnak. Egyidejűleg kifejlesztettek egy számítógépes módszert a mandibula neuro-muskuláris tengelyének meghatározására. A therápiás eljárás eredményességét a szerző a különféle dysgnathiás csoportokkal kapcsolatos mérésekből származó kvantitatív, főként biomechanikai adatokkal támasztja alá. A módszer elve világos, áttekinthető, mégis jó tudni, hogy a semi-rigid fixáció mellett is komoly érvek és elvitathatatlan műtéti eredményesség sorakoztatható fel. Dr. Végh András Dr Barabás József
